2016-05-20

Karosi szablyák (2.)

"Szablya (Karos-Eperjesszög II. temető 52. sír) [1]
A markolat körte alakú poncolt és aranyozott hátterű két félből összeillesztett palmettamintás, két félből összeillesztett markolatgomb díszíti. A gombos végű, ívelt, középen gúlával ékesített bronz ellenzőhöz ötszög alakú poncolt és aranyozott hátterű palmettás markolatgyűrű támaszkodik. A félből összeállított markolatgyűrűnek csak az előlapja díszített, hátlapja egyszerű ezüstlemez. A markolatgomb és a markolatgyűrű között az él felé hajló oldalon ívelt, karélyos szélű, aranyozott hátterű palmettamintás ezüstlemezt szerel­tek, melyet szélein ezüst szegekkel rögzítettek. A hüvely torkolatverete az előzőekhez hasonlóan poncolt, aranyozott hátterű, palmettás ezüstlemez csakúgy, mint a hozzászegecselt, félkör alakú függesztő. Hasonló ki­képzésű volt az alsó - csak töredékesen megmaradt - függesztő, és a hozzá kapcsolódó lemezpánt. A hüvely alsó harmadát díszítetlen ezüstlemez borította, mely fölé az indításnál még egy ezüst poncolt hátterű palmettás pántot szegecseltek. A szablya alsó függesztőszíjának hosszát egy ezüst, mindkét végén palmetta-csokorral dí­szített ezüst, kettős csattal lehetett szabályozni, végét pikkelymintás kis szíjvégen zárták le, s három, szintén aranyozott bronz, kerek rozettas verettél is díszítették, A felső rövidebb szíjat egy ugyanilyen rozetta, öt darab aranyozott ezüst szív alakú kis veret és egy pikkelymintás kis szíjvég díszítette. A szerelékek és a veretek ko­pottak, javítottak.

Miskolc, Herman Ottó Múzeum; ltsz.: 94. 46.4-5.; Vas, aranyozott ezüst, bronz.
Szablya hossza: 87 cm.
A kettős csatt: 3,4x1,7 cm. A rozetták átmérője: 1,2 cm. Szív alakú veretek: 1,1x1,1 cm.
Kis szíjvégek: 3,15x1,2 cm
."

Képek:
Keresztvas | Egész markolat | Belső oldal (részletes) | Rajz |

"Szablya (Karos-Eperjesszög II. temető 11. sír) [2]
Pengéje enyhén ívelt, alul 17,5 cm hosszan fokéllel ellátott. Csónak alakú keresztvasának mindkét vége a penge felé hajlik és gömbben végződik. A keresztvas közepén gúla alakú kiemelkedés látható. Markolata az él felé hajlik, a markolatnyúlványhoz hozzározsdásodott a fa markolatlemez egy része, melyet hajdan bőrrel vontak be. A markolat elülső oldalán, a keresztvashoz közel egy öntött ezüst, karélyos veret látható, melynek közepéből hurkos fejű vas szegecs nyúlt ki, ez tartotta a csuklószíjat. A markolat él felé hajló oldalának közepén öntött ezüst gúla alakú, palmettamintás ujjtámasz látható. A markolatvéget ovális átmetszetű, ráhajlított ezüstlemezzel díszítették, melynek mintája végtelenbe szőhető palmettaháló, háttere aranyozott és körponcokkal ékesített. A hosszú használat során ovális végződése letöredezett. A hüvelyből csak a félkör alakú, öntött bronz függesztő fülek maradtak meg, melyeken ezüstlemez-borítás nyomai láthatók. Az archaikus fegyver egyedülálló a korszak régiségei között, előképei a Kazár Kaganátus népeinek hagyatékában találhatók.

Miskolc, Herman Ottó Múzeum; ltsz.: 94.11.1.; Vas, öntött ezüst, poncolt ezüst.
H.: 90,1 cm, keresztvas h.: 9,8 cm.
Irodalom: Révész 1989. 43.; Révész 1991. 87-97.
" II/11. szablya (fekete-fehér kép)

"A laza, homokos talaj szerencsésen megőrizte a fent említett ötvöstárgyakat és viszonylag jó állapotban, jó állaggal kerültek a laboratóriumba. A földes, néhol meszes rárakódás eltávolítása után előkerült a fémfelszín zöldes (rézszulfátos) megjelenéssel. A tisztítást Na-hexametafoszfát 10%-os oldatával folytattam. Ekkor néhány helyen előbukkant az ezüst felszín is. A rézsók az ezüst ötvözetéből váltak ki, és lerakódtak a felszínen. Ez adta a tárgy zöldes bronzos megjelenését. A tisztítást a továbbiakban komplexonnal folytattam. A kezelés során a rézsók eltávolítását követően az alapfém megjelenése vált megfigyelhetővé. Először az aranyozott fémfelszín jött elő, majd a kezelés többszöri megismétlésével lassan megtisztult a tárgy egész felülete. - A kémiai tisztítást közben egy-egy mechanikai lepucolás is követte, puha szőrű kefével, ecsettel. Az aranyozás jó minőségű tűziaranyozás volt. Felülete viszonylag pórusmentes, és így a korrózió nem hatolt alá, illetve a tisztítás során nem vált le. Az ezüst véreteket a továbbiakban Argentol 10% oldatával kezeltem, majd kö­zömbösítettem, végül többször váltott desztillált vizes öblítés után megszárítottam. Szárítás után a fémeket PVA 5%-os oldatával védtem le."

Kováts Tibor: A karosi honfoglalás kori temetők fémanyagánal restaurálása

http://epa.oszk.hu/02000/02030/00028/pdf/HOM_Evkonyv_33-34_693-700.pdf

Ui.:
"E cikk megjelenését az inspirálta, hogy a millenniumi kiállítás részeként a karosi leletek ismét a nagyközönség elé kerülnek. A közel tíz évvel ezelőtt végzett restaurálásról szakmai körökben már beszámoltam, de a tudományos feldolgozás és publikáció befejezése és megjelenése előtt nem kívántam leközölni.

A bodrogközi Karos község Eperjesszög nevű dűlőjében 1986-1990-ig ásatásokat végzett Révész László régész. A magyar honfoglalás kor régészeti emlékeinek kutatásában kiemelkedő szerepet játszik a Felső-Tisza-vidék leletanyaga. E terület temetői kitűnnek gazdagságukkal, a fegyverek és méltóságjelvények nagy számával és sajátos szerkezetükkel. (...) A szablyák közül a két legszebb darabot a palmettás, poncolt aranyozott ezüstszerelékkel ellátott fegyverek tisztítását és konzerválását ismertetem. E szablyák a bécsi szablya közeli rokonainak tekinthetők
."
______________________
Mindkét szablya a Papszer utcai épületben látható (Elit alakulat állandó kiállítás).

1. A pengéről semmit sem lehet tudni, mivel a hüvely teljesen rározsdált az acél pengére. Csak a szép hüvelyvereteket lehet megcsodálni.

2. Szerencsére itt jól látszik az egész penge. A kiállított szablyák közül ez a kedvencem!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése