2016-05-10

Kardtánc

László Gyulánál olvashatjuk: „Van egy érdekes emlékünk, amelyik az Urál hegység vidékéről való, olyan helyről, amelynek közelében őseink élhettek: egy perzsa ezüsttál. Ebbe karcoltak bele két karddal táncoló emberalakokat. A perzsa ezüsttálak leggazdagabb lelőhelye nem Perzsia, hanem éppen az Urál két oldala. (...) A férfialakok rajza a végletekig egyszerű, és feltűnő, hogy a középen levő férfi majdnem kétszer akkora, mint a környezetében táncolók. A művészetekben kezdetben a lelki nagyságot, a tekintélyt valóban nagysággal fejezték ki. (...)” [1]

Kardtánc karcolata egy permi ezüsttálon [2]
 
Egy másik részben a régész középkori forrásokat említ, amelyekból kiderül, hogy „a férfiak fegyvertáncaikat karddal kezükben ropják Jártasak voltak ezekben a kardtáncokban az iskola diákjai is. 1500-ban egy alkalommal a budai iskolás diákok mutattak be egy ilyen kardtáncot a király öccsének, Zsigmond hercegnek... Eljárta ezt a fegyvertáncot a fital Mátyás király is. Száz évvel később az ifjú Balassi Bálint fergeteges juhásztánca képesztette el az udvart.” [2] Természetesen azt nem lehet tudni, hogy „középkorunk táncaiban mennyi az ősi soron való örökség, de a leírások szinte ráillenek a permi tál kardtáncosaira.”

Egy másik érdekesség a könyvből: „A kétélű kard hatásosabb fegyver ugyan a szablyánál, de nem is a szablya győzött harcainkban, hanem az előzőleg már szétzilált, harci kedvében megtört harcosokon lett úrrá seregünk. Egyébként egy jó szablya átvágta a gyűrűs páncélt is.” [3] Hmm?! Szívesen megnéznék egy ilyen tesztet.

Az ezüsttál
A tálat, ami tulajdonképpen nem is tál, hanem egy  26,5 cm átmérőjű, 6,5 cm magas ívóedény, aminek hiányzik a nyele (az egyik képen jól látszik a nyelet rögzítő négy szegecs helye) 1866-ban találták a Kockij Gorodok melletti lelőhelyen, Nyugat-Szibériában. Jelenleg az Ermitázsban van. A edény belső felülete sima, ebbe van belekorcolva a kardtáncos jelenet. A Felső-Kámamellék vidékén és Nyugat-Szibériában a IX-X. sz. több olyan ezüsttál vagy egyéb tárgy került elő, amelyen sámánok (?), harcosok (?) szent tánca látható. (A szablyák a IX. sz. körül jelentek meg a Felső-Kámamellék területén.) Urálon túli területen az ugor népesség vadászmágiájához kapcsolják a tudósok ezeket az ábrázolásokat  (rodanoszki kultúra).

Maga a tál nászajándékként készülhetett kazár területen a VIII. sz. második fele - IX. sz. közötti időszakban, a vőlegény próbait ábrázolja, a mennyasszonnyal folytatott archaikus és rituális küzdelem egyes stációit.
_________________________
1.  László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról. Bp., 1982, A kardtánc fejezet, 78. o.

2. Itt Zolnay Lászlót idézi László Gyula. Még keresem az idézet pontos forrását.

3. László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról. Bp., 1982, Közelharc fejezet, 30. o.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése