2018-11-25

IX. Zrínyi Kupa

  Kell még egy-két nap, hogy teljesen letisztuljanak a versennyel [1] kapcsolatos benyomások. Addig csak egy gyors összefoglaló. Kimondottan jó volt a sorsolás, a C csoportba kerültem. [2] A csoportkört 5 győzelemmel zártam (25 db adott találat, 3 db kapott találat) valamikor 13 óra körül. Nagyon kellemesen felpörögtem!


A felpörgés eredménye [3]

  Aztán vagy 4 órát kellett várni a következő szakaszra, addig a hosszúkard meg a pajzs + lándzsa versenyszámok folytak. 17:25 következett az első szablyás asszóm az egyenes kieséses szakaszban. Vezettem, de valahogy már nem úgy kattogott az agyam, mint korábban. Kiestem...

 Most - négy nappal a verseny után - folytatom a bejegyzést.

A helyszín

  A versenyt a TF Duronelly vívó- és ökölvívó termében (D épület, legfelső szint) rendezték meg. Számomra eddig ez volt a leghangulatosabb barantás helyszín. [4] Nem nehéz kitalálni, hogy miért: a) ez egy igazi vívóterem (rendes világítás, kiváló minőségű padló, felfestett pástok stb.), b) a falakon rengeteg érdekes vívórelikvia van elhelyezve (fényképek, régi vívókönyvekből kimásolt képek, pár régi vívóeszköz). Egyszóval, hangulata van a teremnek!

Lebonyolítás

  Eddig kétfajta barantás vívóversenyen vettem rész: a) egyenes kieséses változat (pl. Bors Kupa, Kárpát Kupa), b) csoportkörös változat - a csoportkörök mérkőzései alapján felállításra kerül egy rangsor, csoportonként az első 1-2 versenyző mehet tovább az egyenes kieséses szakaszba. Most egy olyan új változattal szembesültem, amit eddig csak az olimpiai vívás szabálykönyvéből ismertem. (Erről majd később.)

Érdekességek
  • A vívóversenyere két kárpátaljai barantás is eljött.
  • A 24 fős felnőtt mezőnyben 3 külsős is szerepelt: 2 fő képviselte a Végek Művészete Vívóiskolát, 1 fő pedig a grundvívást. A versenyzők 12,5% volt külsős, ami kimondottan jó arány.
Értékelés
  • Annak ellenére, hogy a verseny második szakaszában kiestem, egy nagyon kellemes vívóélménnyel lettem gazdagabb!
  • Ha a korábban alkalmazott b) változat szerint folyt volna a kupa, akkor benne lettem volna a legjobb nyolcban. (Országos barantás versenyen ez lett volna az eddigi legjobb eredményem!)
  • Nagyon jól tudtam koncentrálni a csoportkörben. Teljesen bevált a némileg finomított mentális felkészülés. Az első - némileg nehezebb - asszó (5:3) után már kimondottan élveztem a vívás és kellőképpen felszabadultan tudtam vívni. [5]
________________________________

  1. A kupán 24 fő felnőtt férfi (öskü), 6 hölgy, 6 ifjú és pár gyerek indult.
  2. A felnőtteket 4 csoportba osztották (4*6 fő).
  3. A bírói lap másolata. Kitakartam a többi vívó vezetéknevét, hogy még véletlenül se hozzam őket kellemetlen helyzetbe.
  4. Versenyeztem már miskolci sportcsarnokban, iskolai tornateremben, kint a nagy semmi közepén (Hun-tanya), a budapesti OBSZ központban, de a TF vívótereme varázsolt el a leginkább.
  5. Legalább 1 mérkőzést kellett nyerni ahhoz, hogy az ember továbbjusson a következő körbe. És pont egy tapasztaltabb barantás vívót kaptam első ellenfélnek.

2018-11-01

Mestervizsga

  Egy nyíregyházi vívóismerős FB-oldalán láttam meg a Vívómester Vizsgáló Bizottság szervezeti szabályzatát és ügyrendjét. [1] Ennek nagyon megörültem, mert korábban már olvastam erről a bizottságról Gerentsér László könyvében, sőt írtam is róla a vívómester szócikkében:
1928. január 31-én Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter létrehozta a Vívómester Vizsgáló Bizottságot, amely rendezte a vívómesteri diplomák kérdését, megállapította a vizsgáztatás módját, ennek a bizottságnak volt Gerentsér az előadója. A bizottság tevékenységének egyik legfontosabb eredménye volt az a miniszteri rendelet, amely alapján 1929. október 1-től az ország területén, nyilvánosan csak olyan egyén taníthatta a vívást és nyithatott vívóiskolát, akinek mesteri oklevelét a fenti bizottság állította ki. [Gerentsér 1944, 346-348. o.]
  De eddig nem ismertem a pontos részleteket. A szabályzat 1929-ben számos helyen jelent meg: a Budapesti Közlönyben (augusztus 17.), a Belügyi Közlönyben (szeptember 1.), a Hivatalos Közlönyben (szeptember 1.), valamint a Honvédségi Közlönyben (október 1.). [2]


  Ennek a bizottságnak volt az előadója Gerentsér László vívómester. A grémiumba 3 tagot, továbbá az alelnököt meg az előadót a Magyar Vívómesterek Országos Egyesülete (MVOE) delegálta, a Vívószövetség pedig 2 tagot. Gerentsér az MVOE-t képviselte a bizottságban. 

  A Nemzeti Sport 1929. szeptember 25-i száma írt arról, hogy ülésezett a vizsgáló bizottság Rákosy Gyula elnökletével; ő és Gerentsér képviselték a vívómesterek szövetségét, a Testnevelési Főiskolát Szukováthy Imre dr., igazgató, a Honvéd Sportoktatói Tanfolyamot pedig Borsodi László katonai fővívómester. A grémium „hosszas megbeszélés után 65 vívómestert talált alkalmasnak az önálló működésre s a vívómesteri címre.” [3]


 Izgalmas olvasmány az elméleti és a gyakorlati tárgyak pontos felsorolása (pl. „előkészítés az önvédelemre”). Érdekes kikötés, hogy a segédmesteri vizsgára csak olyan vívó jelentkezhetett, aki „legalább három éven keresztül szakszerű vívásoktatásban” részesült, vagy a mestervizsga kikötése, hogy „legalább két nyilvános országos versenyen” vegyen részt a mesterjelölt. [4] 
 
  Jó tudni! ;-))

  Akit érdekelnek a további részletek, az könnyen megtalálja a fenti szabályzat többi oldalát az ADT-en. „”
________________________

  1. Sajnos egy teljesen felesleges fórumos vita után nem tartjuk a kapcsolatot.
  2. A képeken a Honvédelmi Közlönyben megjelent szabályzat látható.
  3. Névváltozatok Rákossy Gyula, Borsody László.
  4. Saját kiemelés.