XVIII. Balassi Kupa

 Egerben pont egy hete került lebonyolításra a Balassi Kupa, amely már 2008 óta a Kárpát-medence szablyavívóit kívánja évente összehozni egy színvonalas vívóverseny keretében. Most is egy hangulatos helyszínen sikerült megszervezni az eseményt, Eger városának Felnémet nevű részében, egy általános iskola hatalmas és kényelmes tornatermében. Összesen 138-an vettek részt a gyerekek (2 korcsoport), a serdülők, a nők és a férfiak küzdelmeiben. Legjobb tudomásom szerint idén a férfi kategóriában 60 versenyző indult, ezzel a létszámmal a kupa igencsak megközelítette a lengyelországi Bielsko-Bialában februárban megrendezett FechtBerg nevű HEMA-verseny szablyavívó számát, melyet Európa legnagyobb szablyás versenyének tartanak (2025-ben 99 fő indult ebben a versenyszámban).

Készülődés [1]

 A felkészülésem egyértelműen jól sikerült, már több hónapja folyamatosan sikerült összehozni a heti 2 db vívóedzést, ahol alkalmanként legalább 1 órányi szabadvívás is volt váltott ellenfelekkel, plusz a további 2 db kiegészítő edzést, általában gömbsúlyzó (kettlebell) meg futás formájában. Nem volt sérülésem, nem betegedtem meg közvetlenül a verseny előtt, a tomboló influenzajárvány ellenére sem. Plusz heti három-négyszer voltak meditatív „edzések” a mentális összetevő erősítésére. (Erről majd máskor.)

G-csoport (a csörték végeredménye)

 Amikor megláttam a csoportbeosztást (G), akkor csak pislogtam, mert senkit nem ismertem az ellenfelek közül. Egyfelől örültem, hogy nem kerültem egy „halálcsoportba”, ahonnan nehéz továbbjutni a neves ellenfelek miatt, másfelől ott lebegett a kérdés: „Vajon mint tudnak a többiek?” Kissé feszülten kezdtem a vívást, ami persze nem véletlen, hisz ~11:26-kor jelentették be felnőtt küzdelmek kezdetét (A-, B-csoport), de aztán a csoportkörök nagyon elhúzódtak az időlimit hiánya miatt [2], mi csak jóval később, valamikor 2 óra körül kerültünk sorra. (A fenti táblázatot 14:55-kor fényképeztem le.) Az első asszót 5:2-re nyertem, mint később kiderült a csoport második legeredményesebb vívója ellen. Itt kissé lenyugodtam. A következőt 5:0-ra sikerült hozni, 3 db kéztalálattal (az ellenfél úgy döntött, hogy nem veszi át a bal kezébe a szablyát, így minden találat 2 pontot hozott). Ezen a ponton kezdtek összemosódni a történések. A harmadik győzelem után már teljesen lenyugodtam, mert éreztem, hogy jók a továbbjutási esélyeim. Egyetlen kizárásos támadásra emlékszem, amikor 3g3g felállásban kizártam a másik pengét, megtartottam a kötést és közben tisztán megérintettem az ellenfél fejét (5:0). Utána már csak arra kellett figyelmeztetnem magam, hogy most jön a neheze: 2 olyan vívó, akiket már láttam vívni, kiderült, hogy jól vívnak, plusz az egyikről kiderült, hogy igen-igen sportos testalkatú (Kocsis Gergely, a Hajdú Baranta csapat vezetője). A másik meg A Szablya Iskolájának a versenyzője volt (lásd az 1. képet). Végül ezekben az asszókban is sikerült nyernem, így nem volt kétséges, hogy csoportelsőként – vereség nélkül – biztos a továbbjutásom. Így is lett.

Az egyenes kiesési szakasz 

(1. rész)

Tisza Máté vs Kocsis (még a csoportban)

 A kieséses szakasz első mérkőzését újra a sportos Kocsis Gergellyel vívtam. Ennek utólag kimondottan örültem, mert úgy éreztem, korrekt lehetőséget kapott a visszavágóra. [3] 

Ez már az egyenes kieséses szakasz:

a Szablya Iskolája vívója vs Gyulánszky Milán,

a jobb felső sarokban: Kristóf vs Emil

A következő ellenfelem egy igen magas srác (196-198 cm) volt a Királyi Solymok Buda Baranta csapatból. Könczöl Kristóf kimondottan ügyesen kezdett: megvágta a kezem, átvettem, 0:1 a javára, utána talán 2:1 lett a pontarány, ezt követően nem tudtam kivenni a testem egy tiszta hasvágásból, így 2:3 lett az állás. Innentől nagyon odafigyeltem a távolságra, csak kerülgettük egymást egy ideig, aztán egy tempó-fejvágással eldőlt a mérkőzés: 5:3. Nyertem! Mehettem a következő körbe.

Számomra már véget ért a verseny,

Albaz Szilárd küzd László Zsolttal [6]

 Ami sajnos nem tartott sokáig, mert gyorsan kikaptam az idei Balassi Kupa győztesétől. Valahogy egy mentális hullámvölgyben kapott el Szilárd (0:5), mert utána úgy éreztem, hogy vele szemben jobban is vívhattam volna. 

Az első nyolc helyezett 4,5-de avagy fél lábbal

a dobogó közelében [4]

Legidősebbként 

a legjobb nyolc között

A dobogósok plusz legalább 2 elégedett ember [5]

 Köszönet a szervezőknek, a segítőknek, a fáradságos és hálatlan munkát végző bíróknak – különösen azoknak a barantásoknak, akik előbb bíráskodtak, majd vívtak is –, meg természetesen az összes vívónak, akik nélkül nem születhetett volna meg ez a nagyon kellemes vívóélmény 2025 februárjában!

__________________________________________________________

1. A G-csoport egyik küzdelme. A Szablya Iskolája vívócsapat egyik tagja (Tisza Máté) küzd Magony Andrással, közben a bíró éberen figyel. Kiválóan végezte a munkáját, mindig megkérdezte, hogy a vívók miként értékelték a kettős találatokat: Együttes? Követő találat?, feleslegesen nem avatkozott be az asszók természetes lefolyásába. Ha az egyik fél jelezte, hogy szerinte követő találat volt az ellenfél válasza, akkor megkérdezte az érintett felet, hogy egyetért-e ezzel az értékeléssel. Általában nem voltak viták a mi csoportunkban.
2. Az előző Balassin, Pozsonyban volt időlimit. Most ellenőriztem az akkori szabályokat: „A párbaj 10 pontig tart, vagy 2 perc tiszta küzdelmi idő lejártával beáll a végeredmény. Amennyiben 2 perc tiszta küzdelmi idő letelte után pontegyenlőség áll fenn, a következő tiszta találat dönt.  A 2 perces tiszta küzdelmi idő megállításának pillanatában tempóból bevitt találat érvényesnek minősül.” (Megtalálható az OBSZ honlapján keresztül (január 15-i versenykiírás) itt.)
3. Amikor megláttam a kiesési szakasz táblázatát, akkor elkezdtem keresni az ellenfelem a neve alapján, miközben teljesen elfelejtettem, hogy vele már vívtam a csoportkörben. Kiderült, hogy már elindult haza, mivel úgy tudta, hogy nem jutott tovább. Picit megörültem, hogy nem kell levívni egy asszót, több energiám marad a többi mérkőzésre. Aztán Eger határából visszafordult, megvártuk és újra vívtunk. Most is nyertem.
4. 1. Albaz Szilárd (OBSZ; már egyszer megnyerte a Balassi Kupát (2023-ban ?)); 2. Berki László (OBSZ); 3. Tichy-Rács Alex (A Szablya Iskolája); 4. László Zsolt (EBSZ; Erdély); 5. Barta Emil
5. Én garantáltan az voltam. A kép egy YT-videóból lett kivágva (3:33).
6. Egy kiváló illusztráció arra, hogy milyen egy követő vágás: a fenti videó (1:14).

A képek forrása: A Szablya Iskolája FB-oldala, OBSZ-videó, saját felvételek (az adatlapok).

BSZ-5

 Még tavaly ígértem, hogy lesz majd egy bejegyzés az ajándék vívószablyákról. Itt az ideje, hogy alaposabban megismerjük ezeket a barantás vívóeszközöket.

Vívószablyák (BSZ-5) az idei óbecsei versenyen [1]

  Pár kép az eszközről. (A fotók a tavaly decemberi szétszereléskor készültek.)

1. kép: Az egyik egyetemi szablya

  Jól látszik, a mostani modell csupán 2 dologban tér el az előző változattól: a) más színű és anyagú a „penge” külső védőrétege, ami korábban valami kék farmeranyagból készült; b) másképpen -- konkrétan műanyag gyorskötözővel -- lett rögzítve ez a védőréteg. 

  Konstrukciós problémák: a) csupán egyetlen facsavar tartja a rétegelt lemezből készült hárítólapot (1A. kép); b) a műanyag cső végében nincs dugó, az egész lezárás nem túl esztétikus (1B. kép). Ez a rögzítési pont nem sokáig -- 4-5 edzés -- bírja a terhelést, és utána a hárítólap egyszerűen el kezd forogni a műanyag cső körül, ezzel nehezítve a rendes hárítást. A második képen (1B) bemutatott megoldás nemcsak esztétikai szempontból nem túl szerencsés, hanem a vívásbiztonság miatt sem jó: nem különösebben kellemes, ha pont az alig levédett cső peremével szúrják meg az ember bordáját (megtörtént eset).

   Szerencsére ezeket a kisebb hiányosságokat nagyon egyszerű orvosolni.

2. kép: A megoldás

  Az egyetlen facsavar (4x35) ki lett váltva egy 40x40x15 mm-es sarokvassal, amely sziklaszilárdan rögzíti a 6 mm-es hárítólapot a műanyag csőhöz (25 mm-es vízvezeték cső (kék csík)). Egy ilyen korrekciós „műtét” során érdemes megvizsgálni a hárítólap peremének állapotát, és némi további reszeléssel stb. teljesen lekerekíteni a peremét (a művelet eredménye jól látszik a fényképen). Munkaigényesebb művelet a fadugó elkészítése, de a bemutatott csőlezárás gyakorlatilag örök életű!

  Ezek után már csak a polifoam réteget (csövet) kell visszahúzni a műanyag csőre, a dugónál 3-4 cm ráhagyva, és korrekt módon elkészítve a nagyobb biztonságot polifoam „pengehegyet”. Én szigetelő szalagot használok előbb a polifoam réteg, majd a textil védőréteg rögzítéséhez. Az elkészült szablya teljes tömege 773 g.

  Néhány adat a hárítólapról. Rétegelt lemezből (6 mm) készül, korábban viszonylag könnyen tört, így 20 mm-es bükkfa kerítéslécből késztettem ilyet (BSZ-4-20M), illetve vasalatokkal erősíttem meg (BSZ-4V). Úgy tűnik, hogy a sarokvas alkalmazása bőven elég, igaz 1-1,5 év utána számítani lehet arra, hogy a hajlítási ponton eltörhet a sarokvas, és akkor ki kell cserélni. Maga a hárítólap megközelítőleg ellipszis alakú (58x120 mm (2015); 72x125 mm (2019)), a közepén van 25 mm-es lyuk. A lyuk elhelyezkedése néha szimmetrikus (17 mm az egyik oldalon, 16,3 mm a másikon (2015)), néha meg nem annyira (belső oldal: 22 mm, külső: 27 mm).

  Összegzésként elmondható, hogy BSZ-5 vívószablya -- a kisebb konstrukciós problémák ellenére -- egy kimondottan jó gyakorlóeszköz a kezdők számára, illetve azoknak, akik ilyen-olyan okok miatt nem tudják beszerezni a HEMA-víváshoz szükséges védő- és vívóeszközöket.

  Csak gratulálni tudok a kifejlesztőknek (OBSZ) és a gyártónak!

Summary:
 A detailed overview of a good training sabre (Baranta Sabre Model 5), which is widely used in Hungary by novices or people who cannot afford full HEMA gear & steel training weapons, especially at the Hungarian Baranta Association (OBSZ in Hungarian). I have pointed out some design problems with this particular model, and also described the ways how these issues can be corrected.

______________________________________________________

1. TV BEČEJ: Közel 100 versenyző Óbecsén a XIII. Balassi Kupán (YT, 0:18).
2. A védőréteggel kapcsolatban nem tértem ki olyan apróságokra, hogy mennyi idő alatt kopik el a penge hegye körüli rész, vagy azzal, hogy talán érdemes a fok felé fordítani az összevarrás helyét.

Evolúció

   Eddig már többször írtam a barantás vívószablyáról, itt az ideje, hogy áttekintsük az eszköz fejlődését.

BSZ-1

   A barantás vívóeszközök őse. Bővebben: részletes ismertetés [1]

BSZ-2
   Úgy tudom, ezek a szablyák barantázó gyerekek és nők részére készültek, de sajnos nincs konkrét adatom róluk. Valószínűleg könnyebbek lehettek a férfiák által használt, famaggal rendelkező BSZ-1-nél. Valami hasonló vívószablyákat láthatunk későbbi fényképeken. [Vívótopik] 

BSZ-3

  Ilyen eszköz még soha nem volt a kezemben. Annyit tudok róla, hogy az erdélyi barantások fejlesztették ki valamikor 2013 körül. [5] Akkor láttam először képeket erről a vívószablyáról. A következő három kép a 2017-es Erdélyi Szablyavívó Bajnokságon készült összefoglalóból lett kivágva. [2]

A markolat vége

  Pontosan tanulmányozható, hogy milyen szerelvényekből lett összeállítva a szablya, a keresztvas kialakítása stb. A BSZ-1 képest határozottan jobb vívóeszköz. Per pillanat nem állnak rendelkezésünkre adatok az erdélyi változat tömegéről, súlypontjáról és egyéb paramétereiről. Látszik, a markolat felülete gyakran teljesen sima, habár csúszásmentesített markolatot is láttam képeken; nem tudni, hogy töltöttek-e valami a cső belsejébe a tömeg növelése érdekében. [6] Nem túl szerencsés megoldás a keresztvas vége: simán felszakítja a penge szalagos borítását.

BSZ-4

   A legelterjedtebb változat: részletes ismertetés. Idővel némileg pontosabb adatok is lesznek ebben a bejegyzésben. A vívószablyáról készült képek megtalálhatók a 2017-es Bors Kupáról szóló ismertetőben.

BSZ-5

  Ez a legújabb változat. [4] Jelenleg ezt használjuk az egyetemen folyó grundvívó gyakorlásokon. Kimondottan jó vívóeszköz, bár van 1-2 tervezési gond vele, de ezeket - részben - már megoldottuk. Majd erről is töltök fel képeket. A technikai paraméterek tekintetében nincs eltérés az előző modellhez képest.

   A bejegyzések, a képek alapján jól követhető az OBSZ által használt vívóeszköz fejlődése: nehezen irányítható „fabunkó” → kellemes, olcsó, elnyűhetetlen vívószablya. [3]

______________________________

1. A képek a 2012-es Baranta Világkupán készültek a Városi Sportcsarnokban. Szép csendben leballagtam a küzdőtér mellett heverő szablyához, felvittem egyet a széksorok mögé és ott készítettem a képeket. Sajnos, mérleget nem vittem, így csak később mértem le az eszköz tömegét egy kezdetleges, ám viszonylag pontos mérleggel. 
2. Erdélyi Szablyavívó Bajnokság (Szováta, 2017) YT-videó.
3. Az eszköz pengéjét - emberi erővel - lehetetlen eltörni, az átalakított hárítólemezt dettó. 15-20 gyakorlás után ki kell cserélni a polifoam réteget, és mondjuk évente a textil burkolatot („zoknit” (c) by Tibor).
4. Viszonylag részletes leírás, adatokkal, javaslatokkal.
5. Frissítés: Már ilyen szablyákat használtak a VI. Balassi Kupán 2013-ban. Fogarassy Gyula (Zrínyi HMHSE, Bp.) övében látunk ilyen vívóeszközt. (Harcművészetek c. topik)
6. Egy délvidéki újságcikk: „A Balassi-kupán egyetlen versenyszám szerepelt, a szabad szablyavívás, amely során a barantázó vívósisakban, polifón szivaccsal borított, ólombetétes szablyákkal, szabad stílusban vívtak a pontozóbírók előtt – magyarázta Sziráki Miklós.”

Bors 2019

  Ez csak egy gyorsbejegyzés a múlt vasárnapi Bors Kupáról, amit a Hejő Törzs Egyesület szervezett egy Miskolc melletti tanyán. Az edzésnaplóba már bekerültek a részletek, de kell még 1-2 nap, amíg ide is átvezetem a verseny során lejegyzett adatokat.  

A helyszín [1]

   Számos gyalogos és lovas versenyszámban lehetett indulni: fegyveres futás (3,2 km), szablyavívás;  csatakereszt dobás, íjászat, botbirkózás; lovasíjászat, -birkózás stb. Csak szablyavívásban indultam, összesen nyolc versenyző nevezett, két csoportban vívtunk (2 x 4 fő), innen 4 fő jutott tovább. Sikerült újrázni (2017-ben már megnyertem a szablyavívást).

  Hamarosan folytatom....

A hangulat [2]

Summary:

  A short post about the Bors Cup organized by a local baranta group. I have participated only in the sabre fencing part of this competition. (Baranta is basically a modern reconstruction of old Hungarian martial skills, ranging from fencing to archery, spear throwing etc.)

_______________________________________________________

1. Az első és az utolsó kép egy YT-videóból lett kivágva (2017-es Bors Kupa).
2. Egészen furcsa hangulata van helynek: a távolban az avasi lakótelep (XX. sz.), nem messze robog el az IC (XXI. sz.), közben pedig a Hun-tanyán lovak, jurták, hagyományőrző ruhában vágtázó lovasok (XI-??. sz.)

Ajándék

  A hét kellemes meglepetése.

 Megérkezett az a két vívószablya, amit az egyetemi könyvtár kapott ajándékként az Országos Baranta Szövetségtől (OBSZ). Hálás köszönet érte! Külön köszönet jár a szablyák készítőjének, Kerstner Róbertnek, az ő segítsége nélkül ez nem történhetett volna meg.

 Eddig is ilyen kardokat használtunk, de így most már mindenkinek jut vívóeszköz. A közös edzéseken nem kell majd arra várni, hogy sorra kerüljön az ember, a szabadvívással  párhuzamosan mehetnek a páros gyakorlatok, vagy a technikák önálló csiszolása.

Rakamazi turul [1]

  Később lesz majd egy külön bejegyzés az új vívószablyákról (BSZ-5). Pont ilyenekkel vívtunk a tavalyi Zrínyi Kupán. A bejegyzésben röviden összefoglalom a kardokkal kapcsolatos érdekességeket, tapasztalatokat. Természetesen a héten már ki is próbáltuk az új polifoamos szablyáinkat.

  Jó kis edzés volt!

Summary:
  Recently our fencing group has received a generous gift (two padded training sabres) from the Hungarian Baranta Association (a part of their official logo is shown in the picture). This is basically a thank-you-post for that gift.

________________________________________

1. Ez a turul szerepel az OBSZ logóján. Az itteni kép a wikis Commons képtárából származó ábrázolás felhasználásával készült (Rakamaz város címere).

Küzdőszellem

  Úgy éreztem, ez a történet megérdemli, hogy egy külön bejegyzésben legyen megírva.

 A Zrínyi Kupa B-csoportjának szablyavívói csörtéit néztem, amikor felfigyeltem egy miskolci barantás ismerős (Zénó) és egy magas agresszív srác küzdelmére. A srác szinte folyamatosan magas prím- vagy szekondállásban volt, és innen hatalmasakat csapott lefelé polifoam kardjával az ellenfelére. Se a nézőközönség, de a bíró sem vette túl komolyan a dolgot, nem figyelmeztette a fickót, hogy ennek a fele is bőven elég lenne egy barátságos virtuskodás közben. Inkább humorosan fogtak fel az egészet, azzal a viccesnek szánt megjegyzéssel, hogy nem lehet eléggé (!) hallani a becsapódás hangját. A srác később sem fogta vissza magát. Mivel a mostani szabályok szerint 5 pontig tartanak a küzdelmek [1], így bőven volt együttes találat és jó sokáig tartott a küzdelem. 

 Végül Zénó győzött, és 5 megnyert asszóval csoportelső lett!

 Viszont látni kellett volna a jobb alkarját... Két hatalmas, vöröses dudor éktelenkedett az alkar külső felületén, alig tudta mozgatni a kezét. A Végek Művészete Vívóiskola egyik tagja nagyon előzékenyen segített: fagyasztó szprével valahogy sikerült rendbe tenni Zénó kezét, később valami bandázst is szerzett, így folytatni tudta a két másik fegyvernem küzdelmeit (hosszúkard, lándzsa + pajzs).

 Már az is kész csoda, hogy nem adta fel, nem lépett vissza, amikor elkezdődtek az említett fegyvernemek küzdelmei. Ezeket már nem annyira figyeltem, mivel akkor már a C-csoportban vívtam, csak később, a feltöltött fényképeken szembesültem a végeredménnyel:

• Zénó megnyerte a IX. Zrínyi Kupa szablyavívás versenyszámát!!
• összetettben pedig olyan jól szerepelt, hogy harmadik lett!

  Mindezt olyan kézzel, amiről egész verseny alatt nem merte levenni a kesztyűt, mert nem volt benne biztos, hogy vissza tudja-e húzni a sérült kezére. Ha a versenyen lett volna Küzdőszellem-díj, mint például nagyobb kendóversenyeken, akkor biztosan megkapta volna a példás sportemberi magatartása miatt.

Hatalmas gratuláció a miskolci barantásnak!

_________________________

1. Eltörölték a küzdelem befejezését 5 db - egymást követő - együttes találat után.
2. Sok apró hiányosság vezetett ehhez a teljesen felesleges sérüléshez, talán a legfontosabb az volt, hogy nem lettek alaposan átvizsgálva a vívóeszközök. Nekem is került a kezembe olyan szablya, amin teljesen új volt a külső textil réteg, viszont alatta teljesen szét volt verve a polifoam. Tehát gyakorlatilag semmit nem védett!
3. Még egy apró részlet: tavaly a helyi Bors Kupán bíráskodott nagyon hatékonyan Zénó. Kiválóan meg tudta különböztetni az együttes találatokat, a követő találatokat stb. Szóval, bíróként is nagyon jó teljesítményt mutatott.
4. Eredmények a FB-ra feltöltött képek alapján -- Szablya: 1. Pasztuha-Tocsek Zénó; 2. Számomra ismeretlen vívó; 3. Berkes László; -- Hosszúkard: 1. Botos Zoltán; 2. Számomra ismeretlen vívó; 3. Kozma (?); -- Összetett: 1. Ismeretlen (megnyerte a lándzsa+pajzs versenyszámot); 2. Botos; 3. Zénó; 4. Berkes.

IX. Zrínyi Kupa

  Kell még egy-két nap, hogy teljesen letisztuljanak a versennyel [1] kapcsolatos benyomások. Addig csak egy gyors összefoglaló. Kimondottan jó volt a sorsolás, a C csoportba kerültem. [2] A csoportkört 5 győzelemmel zártam (25 db adott találat, 3 db kapott találat) valamikor 13 óra körül. Nagyon kellemesen felpörögtem!

A felpörgés eredménye [3]

  Aztán vagy 4 órát kellett várni a következő szakaszra, addig a hosszúkard meg a pajzs + lándzsa versenyszámok folytak. 17:25 következett az első szablyás asszóm az egyenes kieséses szakaszban. Vezettem, de valahogy már nem úgy kattogott az agyam, mint korábban. Kiestem...

 Most - négy nappal a verseny után - folytatom a bejegyzést.

A helyszín

  A versenyt a TF Duronelly vívó- és ökölvívó termében (D épület, legfelső szint) rendezték meg. Számomra eddig ez volt a leghangulatosabb barantás helyszín. [4] Nem nehéz kitalálni, hogy miért: a) ez egy igazi vívóterem (rendes világítás, kiváló minőségű padló, felfestett pástok stb.), b) a falakon rengeteg érdekes vívórelikvia van elhelyezve (fényképek, régi vívókönyvekből kimásolt képek, pár régi vívóeszköz). Egyszóval, hangulata van a teremnek!

Lebonyolítás

  Eddig kétfajta barantás vívóversenyen vettem rész: a) egyenes kieséses változat (pl. Bors Kupa, Kárpát Kupa), b) csoportkörös változat - a csoportkörök mérkőzései alapján felállításra kerül egy rangsor, csoportonként az első 1-2 versenyző mehet tovább az egyenes kieséses szakaszba. Most egy olyan új változattal szembesültem, amit eddig csak az olimpiai vívás szabálykönyvéből ismertem. (Erről majd később.)

Érdekességek

• A vívóversenyere két kárpátaljai barantás is eljött.
• A 24 fős felnőtt mezőnyben 3 külsős is szerepelt: 2 fő képviselte a Végek Művészete Vívóiskolát, 1 fő pedig a grundvívást. A versenyzők 12,5% volt külsős, ami kimondottan jó arány.

Értékelés

• Annak ellenére, hogy a verseny második szakaszában kiestem, egy nagyon kellemes vívóélménnyel lettem gazdagabb!
• Ha a korábban alkalmazott b) változat szerint folyt volna a kupa, akkor benne lettem volna a legjobb nyolcban. (Országos barantás versenyen ez lett volna az eddigi legjobb eredményem!)
• Nagyon jól tudtam koncentrálni a csoportkörben. Teljesen bevált a némileg finomított mentális felkészülés. Az első - némileg nehezebb - asszó (5:3) után már kimondottan élveztem a vívás és kellőképpen felszabadultan tudtam vívni. [5]

_______________________________________

1. A kupán 24 fő felnőtt férfi (öskü), 6 hölgy, 6 ifjú és pár gyerek indult.
2. A felnőtteket 4 csoportba osztották (4*6 fő).
3. A bírói lap másolata. Kitakartam a többi vívó vezetéknevét, hogy még véletlenül se hozzam őket kellemetlen helyzetbe.
4. Versenyeztem már miskolci sportcsarnokban, iskolai tornateremben, kint a nagy semmi közepén (Hun-tanya), a budapesti OBSZ központban, de a TF vívótereme varázsolt el a leginkább.
5. Legalább 1 mérkőzést kellett nyerni ahhoz, hogy az ember továbbjusson a következő körbe. És pont egy tapasztaltabb barantás vívót kaptam első ellenfélnek.
6. Az eredmények rövid összefoglalója a FB-ra feltöltött fényképek alapján: Szablya: 1. Pasztuha-Tocsek Zénó; 2. Számomra ismeretlen vívó; 3. Berkes László; Hosszúkard: 1. Botos Zoltán; 2. Számomra ismeretlen vívó; 3. Kozma (?); Összetett: 1. Ismeretlen (megnyerte a lándzsa+pajzs versenyszámot); 2. Botos; 3. Zénó; 4. Berkes.

BSz-1

  A XXI. századi gyakorlóeszközök a víváskutatás mostohagyermekei: ezeket a vívókardokat előbb kitalálják, kifejlesztik, majd egy ideig használják őket, aztán előbb-utóbb eltörik (szétverik), végül kidobják a szemétbe, netalán ott porosodnak valamelyik raktár legsötétebb sarkában. Ritkán készül olyan alapos leírás, amely tartalmazná a pontos méreteket, a súlypont helyét, az eszköz tömegét stb. Pedig ezek a részletek sokat segítenek abban, hogy jobban értsük az adott vívókard alkalmazásának számos technikai apróságát.

  Korábban már írtam a baranta szablyavívás most használatos gyakorlójáról (BSz-4). Most az eszköz őséről szeretnék felidézni pár adatot.

„A baranta szabadvívás során használt eszköz. Pár kép és néhány adat:
- penge hossza: ............................... 80,5 cm
- íve: ............................................... ~5 cm
- penge szélessége: ......................... ~ 5 cm
- keresztvas hossza: ...................... 11 cm
- markolat hossza: ........................ 12,5 cm
- markolat vastagsága: .................. 2 cm
- súlypont: ...................................... 26-27 cm (a keresztvastól mérve)! [1]

Tudomásom szerint ez az első "tudományos közlés" a baranta gyakorlókardról.” [2]

Képek:    Az egész vívószablya | A markolat felülről | A markolat oldalról |

  A 3. képen jól látszik az óvális hárítólemez két csapolása, hogy az egész „keresztvas” és markolat fele fehér szigetelőszalaggal van betekerve. A natur fa markolaton nincs semmi, jól olvasható egy szótöredék „...nyi”, valószínűleg a Zrínyi Baranta csapat egyik, a versenyen használt gyakorlóját fényképeztem le. (A képek a 2012-es Baranta Világkupán készültek, a miskolci városi sportcsarnokban.)

  2011-ben úgy mentem el az első baranta vívóversenyemre, hogy előtte még soha nem volt a kezembe ilyen vívókard. Utána döntöttem úgy, készítek egy másolatot, amivel legalább egyedül lehet valamennyit gyakorolni, hogy szokja a kezem. Ez látható a képen. (5 cm széles, gyári kerítéslécből készült.)

Az elajándékozott „kard”

_____________________________

1. A vívóeszköz formája leginkább egy honfoglalás kori szablyára emlékeztet. Azoknak volt ilyen rövid keresztvasuk. A súlypontja pedig a lovassági kardok adatainak felel meg.
2. Az adatok és a képek 2012-ben jelentek meg az Index.hu Harcművészetek topikjában.
3. A képek ebben a hozzászólásban lehet megtalálni.

A szablyavívás eszközei (BSz-4)

 Egy szablyavívós FB oldalon jelent meg:

"Kérdésem, a főleg azoknak szól, akik rálátnak a barantára. Az a Polifoammal bevont, se éle, se fokéle, se normálisan működő keresztvasa, se lapja, hogyan hasonlítható össze egy szablyához, aminek van fokéle, van hegye, éle, és rendes funkcionális markolata? Kérlek magyarázza már el nekem valaki közületek, az a polifoam izé, miért szablya és hogy mit fejleszt? De ezt most komolyan kérdezem!"

Akkor egy kis történelem.
Ez a mostani polifoam "izé", a BSz-4 egy viszonylag jó és főleg olcsó gyakorlófegyver, ami teljen alkalmas arra, hogy lehetőséget adjon a kezdő vívóknak arra, hogy minimális felszereléssel kipróbálják a szabadvívást. A BSz-1 gyakorlatilag egy fabunkó volt, aminek a súlypontja 24-26 cm-re volt a keresztvastól, a BSz-2 magja már műanyag cső volt, de csak nők használták és viszonylag gyorsan le tudták amortizálni a versenyzők. A BSz-3 a tavalyi Balassi Kupán (Erdély, 2013) jelenik meg: műanyag mag, keresztvas, bevonat nélküli markolat (erdélyi változat?). Szóval a mostani gyakorló a drótbevonatú markolatával, jobb súlypontjával (6-7 cm), tömegével (740-760 g) teljesen elfogadható.

Lehet vele gyakorolni a lábmunkát, hárításokat, támadásokat, a szablyaakciók egy jelentős részét. Nincs különösebb probléma a markolatával, van hegye, sőt még keresztvasa is (12 cm). A honfoglaláskori szablyáknak még kisebb volt a keresztvasa, de tudnék mutatni olyan képet, amin a perzsa szablyának csak 115 mm-s.

Nem mindenki akar fejvéd nélkül és kizárólag eredeti, pl. 1869-s mintájú szablyával gyakorolni. VSZ el kell fogadni, hogy vannak olyan vívók, akiknek per pillanat erre futja és kész. Számomra az is nyilvánvaló, hogy az ideális változat = megfelelő fém gyakorlófegyver (szerencsére ilyet gyártanak már nálunk) és a megfelelő védőfelszerelés együttes alkalmazása. Ezt sokan nem tudják megfizetni.

A polifoam gyakorlóval nem az eszköz a legnagyobb gond, hanem a szabályok. Jobban kellene küzdeni az "együttesek" ellen. Ezt csak megfelelő edzésvezetéssel, gondosan kidolgozott szabályokkal és azok következetes alkalmazásával lehetne megoldani.

Egy záró gondolat: a kendós sinai is egy, bambuszlemezekből összeszerelt, hengeres "izé" (a pontos méreteket nem tudnám megmondani, csak emlékezetből), a hegy körül olyan 27 mm, aztán fokozatosan egy vastagabb lesz. Szóval nincs jól kivehető éle, foka, lapja. Ennek ellenére egész jól lehet vele vívni, sőt a bírók arra is tudnak figyelni, hogy csak a "penge" megfelelő részével bevitt találatokat adják meg. A BSz-4 átlagos pengevastagsága kb. 45 mm.