2019-10-11

Királyi vívás

  Miközben anyagokat kerestem Lénárt Attilával kapcsolatban, akkor találtam az alábbi képet.

Fénykor...

 A képen egy várbeli bemutató egyik vívása látható: király urunk Gábor lovaggal mérkőzik meg egykezes karddal. A fénykép valamikor 2016-ban készült, amikor a diósgyőri vár lovagtermében volt kiállítva Tóth Sándor fegyvergyűjteményének egy része. [1]

  Kimondottan tetszetős a vívóakció: a király kitöréssel egy szép belső vágással támad, ami kb. az ellenfél nyakán, esetleg bal vállán landolna, ha a lovag nem védené magát egy jó kvarthárítással. Szép a pengeélek elhelyezkedése. Még a kissé túlnyújtott kvartvédésre is lehet találni magyarázatot: látványvívásról van szó, és mindkét hagyományőrző arca védtelen, így mindig jól jön némi vésztartalék (20-25 cm), arra az esetre, ha az akció során netalán hibázna a vívópartner. Mindketten normál vívóállásból (3g3g) indultak. Jól követhető, miként hatott Arlow ismert, 1902-es könyvének a tanulmányozása a diósgyőri lovagok vívására.

  Gábor lovag felszerelését érdemes alaposabban is megnézni. Ő kimondottan odafigyel a részletek történelmi hitelességére (XIV. század közepe): nagyon jó a fegyverkabát, a sisak, a lánccsuklya, a brigandin, a lábvértek és a saját kard összhatása.

Summary:
  A nice fencing action between King Louis (re-enactor Attila Lénárt) and one of his knights.
____________________________________

  1. A Diósgyőri várba kerülhet egy kivételes fegyvergyűjtemény. (2016. március)
  2. A márciusban megnyitott kiállítást - emlékeim szerint - szeptember végig nézhették meg az érdeklődők.

2019-10-09

Kassai

  A helyi hagyományőrzők öregfiú-edzésén említette az egyik vívó Kassai Lajos új könyvét. A Levelek c. mű csak nekem volt új, mivel a könyvet még tavaly júniusban mutatták be az érdeklődőknek. A veterán vívókolléga igen dicsérte a híres lovasíjász új szerzeményét, így viszonylag gyorsan kikölcsönöztem és elolvastam. Ebből szeretnék idézni.

  „Erőnléti edzések

A korábbi edzőtáborokhoz képest újdonság volt a feladatok jellege. A fedelesben kilenc helyszínen, négy különböző gyakorlat zajlott egy időben. Párokban dolgoztunk, egy perc küzdelem, egy perc szünet [...]
  Birkózás: [...] A cél a másik földre vitele vagy a körből való kitolása. [...] Ahol kialakult az igazi küzdelem, ott a gongszó nem állította le a mérkőzést, hasadt a ruházat, szakadt a térdszalag.
 Egyensúlygyakorlat gerendán: az egy perc alatt egy zsákkal kellett a másikat kibillenteni az egyensúlyából. [...]
  Kard: polifoam karddal kellett találatot bevinni az ellenfélnek. A jó reflexek és a gyors karok nagy előnyt jelentettek.

  Boksz: Lajos küzdött mindenkivel két kört. 
Bokszkesztyűt viseltünk. Soha nem bokszoltam senkivel, nagyon furcsa volt, amikor odatartotta elém a fejét, és felszólított, hogy üssem meg. „Erősebben. Még erősebben. Jó lesz, most bal kézzel...” Mivel előttem máűr jó páran mérkőztek, láttam, hogy ez nem egy kirakatmeccs. Igazi pofonok csattantak, igazi könnycseppek és véraláfutások keletkeztek. Tartottam tőle, hogy belefutok egy komolyabb ütésbe, így főleg a védekezésre koncentráltam, bár nem tudtam pontosan, mi is az a kettős fedezék. Többen csak a Rocky I-V-ből ismerjük ezt a sportot, de itt ez nem sokat segített. [...] 

  A fenti gyakorlatokkal kapcsolatban a Mester megjegyezte:
- mivel harcművészeti iskola tagjai vagyunk, szükséges a test-test elleni kontaktus,
- nincsen eszköztárunk, ha nem gyakoroltunk, tanultunk egy-egy sportágat,
- a különböző küzdelmek fejleszti a kondíciót, erőnlétet, koncentrációt, gyorsaságot, egyensúlyt, testtudatosságot, reflexet. Az eredmény, hogy jobb harcossá, jobb lovasíjásszá válunk.”  Levelek, 139-140. o., [1]

  Eddig nem is tudtam, hogy ilyen gyakorlatokat is végeznek Kassainál. Főleg a kardos rész érdekelt. Némi keresgélés után találtam olyan videót, ahol lóháton gyakorolnak igen hajlékony karddal (A Lovasíjász testközelben, 2019, YT).

6:15

  Később az is kiderült, hogy pontosan milyen eszközt használnak a lovasíjász iskolában. „Felnőtt kard” termék leírása: „Ezek a kardok ugyanazt a hézagot pótolják a vívásban, mint a bokszkesztyű az ökölvívásban. Gyorsan és tisztán lehet végrehajtani az ütéseket, életszerűvé téve a küzdelmet anélkül, hogy komolyabb sérülést okoznánk edzőpartnerünkben. Népszerű eszköz mind talajon, mind lóháton, mind a gyerekek, mind a felnőttek körében. Ha nagy sebességgel, viszont mérsékelt erővel használjuk, hosszú élettartamot biztosítanak, de nagy erővel, kemény tárgyakat ütve, tönkre lehet tenni. Két színben (piros vagy fekete) rendelhető.

Kard hossza: ............ 75 cm
Fanyél hossza: ......... 27 cm, átmérő 4 cm.”

Summary:
  A short excerpt from Lajos Kassai's book, in which his student describes diffrent training activities: wrestling, boxing, fencing with padded swords. There is a short part of the linked video, where such fencing could be viewed. Also the description of a padded sword from Kassai's webshop is added.
______________________________________
  1. Piroska Péter írása a 2016-os téli edzőtáborról.

2019-10-06

Falchion II.

  A szokásos véletlen találat, és az azt követő kutakodás.

Egy szép falchion

  A fénykép az Alba Societas 10. születésnapját megünneplő rendezvényen készült, a visegrádi Mátyás Király Múzeumban. Kismártoni Péter [1] kezében láthatjuk az érdekes formavilágú kardot, amin jól kivehető a fok alatt futó pengevájat, és igen: a kard éle lefelé néz!

 Angol neve: reverse-edge falchion. Számos helyen találunk róla adatokat, pl. a myarmoury oldalon (Falchion edges). Ott egy francia úriember – Mathieu Harlaut – a következő adatokat osztotta meg a többiekkel: „It is kept in the Musée de l'Armée in Paris and it seems that it would be a knightly weapon since the pommel seems to be gilded. It is dated from the 14th century." Mathieu két részletgazdag képet is feltöltött, az egyik látható alább:

A párizsi Musée de l'Armée

  Az egyik gyártónál láthatunk kiváló képeket egy ilyen kard másolatáról. Náluk a következő adatokat találjuk: „Reverse-edge Falchion, late 13thC based on original one from Musée de l'Armée in Paris, France. Measurements:

total length ................ 830mm
blade lenth ................ 680mm
grip .......................... 97mm
balance ca. ............... 130mm
weight ca. ................ 1000g

  Így az embernek már egész jó elképzelése lehet egy ilyen fajta kardról. De vajon hogyan vág ez a furcsa kialakítású falchion?

Hát így!!!
Frissítés:
 A születésnapi rendezvényről egy kellemes videó (YT, 6:15) is készült.

Bravó!! (4:33)

Summary:
  A nice reverse-edge falchion was shown to the public, during an event at King Mathias Museum in Visegrad. Further details about this type of sword can be found at different links in this entry. A visually pleasant short clip on the 10th birthday party of Alba Societas re-enactor group can be viewed here (including the actual cutting with the falchion, performed at 4:33).
_________________________________________

  1. Péter a diósgyőri várban volt egy ideig várkapitány. Erről is számos újságcikket találhat az érdeklődő.

2019-09-30

Kutatók Éjszakája

 Nem kérdés, ha megszervezik az egyetemi Kutatók Éjszakája, akkor egy igazzyyy víváskutatónak ott a helye. Így volt ez az idén is. 


A teljes program

  A tavalyi tapasztalatok alapján nem számítottam valami hatalmas tömegre. Szándékosan nem vittem fejvédet, mert úgy voltam vele: csak mesélni fogok a grundvívásról, válaszolok a kérdésekre, esetleg megmutatóm az alapokat, utána pedig a potenciális vívójelöltek - ha igazán érdekli őket a vívás - eljönnek az edzésre, ahol ténylegesen ki tudják majd próbálni a grundvívást. Vittem két gyakorlót (BSZ-5) és érdeklődve vártam a jelentkezőket.

A legaktívabb résztvevő [1]

 18:35 és 19:10 között két egyetemista lány próbálta ki a grundvívás alapjait, utána pedig egy LARP-os sráccal vívtam egy játékosat. Kellemes volt az egész! A „pást” (egy 2 m x 20 m vörös szőnyeg), a hangulat, a társalgás, a zene, szóval az egész könyvtári rendezvény. 19:15-kor pedig kezdődött a barokk furulya-hangverseny második része.
_____________________________________________
  1. A teljes kép. (Fotó: Sipos Zsolt, FB)
  2. A fényképen jól látszik, hogy a bal oldali BSZ-5 hárítólapja át van fúrva, és egy sarokvas rögzíti a harítólapot a műanyag csőhöz (ennek a csavarja látható); fekete szigetelőszalag rögzíti a műanyag borítást a csőhöz (ez a legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldás).

2019-09-26

Übernehéz

 Valamikor réges-régen – egész konkrétan 2017 novemberében – a szupernehéz kínai szálfegyverekről társalogtunk a topikban. [1] Akkor írtam: „Amikor meglátok egy ilyen adatot (60 kg bármi, legyen az kard, balta, alabárd stb.), akkor azonnal szkeptikus üzemmódba kapcsolok.” Két évvel ezelőtt ez inkább csak megérzés volt, de a napokban láttam egy kiváló videót, ami elég látványosan igazolja a fenti sejtést.

 Van egy amerikai kardkészítő, aki viccből legyártja a különböző videojátékok, képregények gigantikus méretű kardjait. Egy ottani erősember kezébe adtak egy ilyen – 120 font (54,4 kg) tömegű – fantáziakardot, és megnézték, hogy miként tudja használni ezt az übernehéz eszközt. Mellesleg az amerikai erősember (Robert Oberst) adai is elég impozánsak: 201 cm magas, 186 kg, tehát nem éppen egy átlagemberről van szó.

Az ottani „Toldi” és az überkard

  A kard megemelésével nem is voltak különösebb problémák.

Ez nem is nehéz!

  Aztán, amikor a kardot rendeltetésszerűen kell volna használni: rendesen megfogni a markolatát, suhintani vele egyet-kettőt legényesen, majd könnyed mozdulattal kettészelni egy arra tévedő, hétfejű sárkányt, na itt kissé megakadt a tudomány.

Srácok, kellene egy kis segítség...

Talán így menni fog...

 Most az erősember arra készül, hogy a hatalmas überkardjával megtámadjon egy arra kószáló sárkányt, akarom mondani egy kiszuperált fehér kocsit.

Lendül a nehéz kard: 
ki tudja, hol áll meg?!

   Szerintetek meddig vágott bele a kard? Félig átvágta a gépkocsit? Talán tovább??
  Akit érdekel, itt nézheti meg a folytatást (Giant Man with World’s Biggest Sword).

Summary:
  How easy can a really strong man handle a giant fantasy sword? BTW 54 kg.
  What damage could such a sword do to a car?
__________________________________________
  1. A konkrét hozzászólás.

2019-09-13

Király urunk

...„nyugdíjba” vonult. 25 évnyi hagyományőrzés után Lénárt Attila, a Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend egyik alapítója és vezető oktatója (vívás, birkózás, közelharc, látványvívás stb.) úgy döntött, hogy végleg átadja a stafétabotot a lovagok következő nemzedékének. [1] Sok-sok éven keresztül ő személyesítette meg Nagy Lajos királyunkat a különböző diósgyőri rendezvényeken: méltóságteljesen vonult az itteni várnép élén, trónjából érdeklődve figyelte a lovagi játékokat, maga is számtalan alkalommal - nagy szakértelemmel - forgatta kardját a várudvarban vagy máshol folyó látványos vívások során.

Tisztelgés

 A diósgyőri lovagok azzal lepték meg a XX. Középkori forgatagon már csak inkognitóban megjelenő királyt, hogy megajándékozták egy 1830 Napoleon típusú míves szablyával meg egy hordócskányi finom pálinkával. Szép gesztus volt, fiúk!

A Király s kísérete

 Szerencsére a főlovag visszavonulása csak a „királykodásra” meg az edzésvezetésre vonatkozik, a diósgyőri vívóedzésekre továbbra is rendszeresen eljár. Így - remélhetőleg - nyugdíjas hagyományőrzőként is sokáig kiváló formában tud majd maradni.

Summary:
  After 25 years of reenactment activities at the Diósgyőr Castle Attila Lénárt „retired” as King Louis the Great. There was a short ceremony at which local reenactors paid tribute to Attila's efforts to establish and  develop a successful group dedicated to knightly traditions of the XIV century.
________________
  1. Július 30-án Lovász Emese ezt írta FB-oldalán: „Nagy Lajos király elbúcsúzik... 25 év alatt egy generáció nőtt fel a keze alatt, akiknek példát adott egy olyan korról, amikor még tiszta volt a szív, erős volt a lélek, és volt annak a szónak jelentése, hogy becsület...” (FB)
  2. A képeket Végh Csaba (Minap) készítette.
  3. A maga 1067 g tömegével ez a szablya pont egy ilyen erős ember kezébe való.
  4. Öregkori morgás: talán a vár mostani vezetőségének, vagy akár a várnépnek is illett volna egy külön posztban, vagy akár egy újságcikkben megemlékezni erről a 25 évről, amit Attila a vár kötelékében töltött el. (Eddig ilyet nem találtam.)

2019-08-31

Keresztessy

   A Vívómúzeum egyik bejegyzéseként jelent meg az alábbi szöveg [1] augusztus 7-én a vívómester születésnapján.

„...ezen a napon, 1819. augusztus 7. napján Pesten megszületett Keresztessy József vívómester, a magyar kardvívóiskola megalapítója. 

Elszegényedett nemesi családból származó kerékgyártó fiaként született, szülei korán meghaltak, mint 13 éves gyerek került Friedrich Ignáchoz, a híres francia származású vívómesterhez a Széchenyi István és Wesselényi Miklós által alapított Pesti Nemzeti Vívóintézetbe. Bámulatos ügyességgel sajátította el a vívást, csakhamar Friedrich első segédje lett. 

23 éves sem volt, amikor 1842. február 4-én nyilvános vizsga után a kor legkiválóbb Pesten letelepedett és külföldi vívómesterei állították ki számára a mesteri oklevelet: Friedrich Ferenc, Gaetano Biasini, Clair Ignác, Chappon Lajos, Nicolaus Fosse, ifj. Friedrich Ferenc, Bartolomeo Bertolin és Calvelli Adorno. [2]

A szabadságharc kitörésekor a tompa kardot élesre cserélte, és a 60. honvédzászlóalj hadnagyaként harcolt Aulich Lajos hadtestében, majd Klapka György komáromi őrségének tagjaként állt helyt. S mert a komáromi vár csak másfél hónappal a világosi fegyverletételt követően adta meg magát, Keresztessy is egyike volt azoknak, akik a forradalmi események utolsó harcosaiként hagytak fel az ellenállással. A fegyverletétel feltételeiről folytatott tárgyalások révén a helyőrség tagjai menlevelet, un. geleitschent [3] kaptak, mentesültek a felelősségrevonás alól

Polláck Zsigmond metszete [4]

Keresztessy ennek köszönhetően nyithatta meg 1851-ben vívóiskoláját a Zöldfa u. 6. szám alatti Mocsonyi-házban (ma Veres Pálné u. 8.), kezdetben fakardokkal tanított vívni, mivel a kiegyezésig tiltva volt a fegyverek használata. 37 esztendőn át oktatott ebben a teremben és teremtette meg hírnevét, ez alatt az idő alatt közel ötezer tanítvánnyal foglalkozott. A költő Vajda János 1882 márciusában a Vasárnapi Újságban megjelent cikkében így írt róla: „Iskolájának jó hírét, tekintélyét jellemzi a körülmény, hogy ha valahol az országban valaki dicsekszik vívási tudományával, rendesen azzal a kérdéssel akasztják meg: Voltál-e már és vívtál-e Keresztessy iskolájában?” 

Mi is jellemezte Keresztessy iskoláját, miért tartjuk a magyar kardvívóiskola megteremtőjének? Vívása lényegében az a vívás volt, amit Friedrich vívott s melyet Chappon terjedelmes művében lefektetett. Ez a franciák által kifejlesztett s a németek által elfogadott csuklóvívás – ellentétben a később divatba jött alsókar mozdulatokkal operáló olasz vívással – rendkívül komplikált volt. Ezt Keresztessy leegyszerűsítette, „magyar úri lelkét beleöntötte”, az általa áthatott vívásmodort nevezték aztán magyar vívásnak. 

Csinálni a rést, ha nincs, felhasználni, ha van – szólt a jelmondata. Az ő rendszerében a láb ép úgy vívott, mint a kéz. Legkedvesebb tanítványa, Kisbaári Kiss Ferenc így jellemezte: „… ami az ő tanításában a legelőnyösebb, az az, hogy nincs benne semmi pedantéria. Neki minden lábra külön csizmája van, nem pedig minden csizmára csak egy kaptafája. Nála a módszer nem cél, hanem eszköz és ezt minden tanítványánál annak egyéniségéhez alkalmazza.” 

Ugyancsak érdeme, hogy magyarosított a vívás francia terminológiáját, pl. a sokak által ismert en garde-ot az állással helyettesítette. Divatos, előkelő sportággá tette a vívást, termében összegyűjtötte a társadalmi és politikai élet minden előkelőségét. Nem akárkik pallérozódtak mellette, elég megemlíteni Wekerle Sándor miniszterelnök, Szilágyi Sándor igazságügy-miniszter, a tudós Eötvös Lóránd, a közlekedési miniszter Tisza Lajos, az egészségpolitikus Markusovszky Lajos vagy a szobrász Stróbl Alajos nevét. 

1888. május 20-án a Mocsonyi házból a Zöldfa utca 20. szám (ma Veres Pálné u. 22.) alatti saját házába költözött, ebbe a tanítványa Gerster Kálmán által tervezett 3 szintes házban vitte át a vívóiskoláját is. 1892-ben ünnepelte vívómesteri tevékenységének 50. évfordulóját, melynek tiszteletére tanítványai nagyszabású ünnepséget és díszvacsorát rendeztek, és egy emlékkönyvet is kiadtak. Ekkor már 73 éves volt, de továbbra is reggel 7-től este 9-ig dolgozott a termében, félóra ebédidővel. „Magas kora ellenére még mindig azzal a kitartással, energiával és bravúrral vívott, mint ifjú korában. … Másról omlik a veríték, frottírozni kell, ha egy-két órahosszat vív, ő naphosszat forgatta a kardot, a nélkül, hogy beleizzadt vagy elfáradt volna. Ha egy negyedórát pihenhetett, rendszerint kedvenc csibukjára gyújtott s olyan rendesen lélegzett, mint más ember ha alszik.” - emlékezett rá egy tanítványa. 

Végrendeletében 1000 forintos alapítványi tőkét hagyott a MAC-ra. Az alapítvány történetét Kisbaári Kiss Ferenc adta közre: A mester 50 éves vívójubileumára tanítványai több értékes emléktárgyat vásároltak a befolyt adakozásokból, és a fennmaradt 800 forint készpénzt is felajánlották a mesternek. A 800 forintot Keresztessy a MAC-nak szándékozott átadni, amint az kamataival 1000 forintra fölszaporodik. Haláláig a tőke 114 forinttal szaporodott, özvegye, Kesztele Klára egészítette ki a sajátjából. Az alapítvány kamataiból halála után a MAC évente Keresztessy emlékversenyt rendezett. 

A Sport-Világ 1895. április 14-én tette közzé, hogy Keresztessy betegeskedik. Németek, franciák, olaszok tudakozódtak állapota felől. Két nappal később, 75 évesen hunyt el, nagy részvét mellett temették április 18-án a Fiumei úti sírkertben. Sírján ez áll: 

„Igaz, mint ember, hű, mint hazafi. 
Szilárd, mint jellem, ilyen vala ő! 
Egy tiszteletre méltó ősi kép, 
mit nem változtat meg az idő.” 

Fia, Keresztessy Sándor követte apját, kiváló vívómester lett, 54 éves korában, 1897. január 3-án hunyt el. Keresztessy vívótermét gróf Vay Lajos, kora másik neves egyetemi vívótanára vitte tovább.
__________________
  1. Szabó Gábor: Úri lelkét beléöntötte (Nemzeti Sport, 2017. január 30.)
  2. 1842-ben csak hatan írták alá az oklevelét, a két külföldi vívó jóval később ismerte el aláírásával a magyar vívómester teljesítményét.
  3. Helyesen Geleitschein; eddig senkinek nem sikerült kiderítenie azt, hogy pontosan milyen rangban szólgált Keresztessy a szabadságharc alatt. Annyi egészen biztos, hogy nem volt tagja a korabeli honvédegyesületeknek, illetve neve nem szerepel Bona Gábor Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban c. könyvében.
  4. Egy ritka kép a vívómesterről; per pillanat nem tudom, pontosan mikor készült (egész biztosan 1882 előtt, mivel itt még jóval fiatalabb a vívómester, mint a későbbi Polláck-féle metszeten; 40-50 évesnek tippelném a korát) és hol jelent meg. (A klasszikus képek: 1892 (Vasárnapi Ujság, fénykép), 1882 (szintén, metszet).)