2019-01-20

Rejtély?!

  Németh Árpád kiváló gyűjteményének egyik képét nézegetve szembesültem egy kisebb talánnyal. A kérdőjeles tárgy a Különleges fejvédők részben található, és a leírás szerint a japán botvívás fejvédője látható a fényképen. (Szerencsésebb lett volna a kendó fejvéd megnevezés, mivel a kendósok vívóeszköze nem egy bot, hanem a sinai, amit kardként használnak a japán vívók, hisz van markolata, apró hárítólemeze és megjelölt éle.)

  A neten pillanatok alatt sok olyan képet lehet találni, melyek teljesen azonos fejvédeket ábrázolnak, persze radikálisan eltérő feliratokkal: „Old Leather and Steel Fencing Foil Mask” (Kaminski), „Japanese Kendo Fighting Mask” [1],  „Antique Sabre Mask. Dated 1916, made in London”.

  Akkor ez egy kendó fejvéd lenne? Netalán régi tőrvívó fejvéd? 
  Vagy esetleg a régi kardvíváshoz használt fejvéd?


Fejvéd egy aukciós honlapról [2]

  Már első ránézésre is látszik, itt valami nagyon nem stimmel, hiszen a kendó fejvéd teljesen másként néz ki:
  • csak egy függőleges szálból áll a rostély, itt pedig öt szálat látunk;
  • sokkal távolabb vannak egymástól a vízszintes szálak, mint itt;
  • teljesen más az alsó része, ott egy jellegzetes központi rész van (lásd men);
  • másképpen történik a kendó fejvéd rögzítése, nincs rajta csat;
  • az ábrázolt fejvéden nincsenek vállat védő részek, mint  a kendó men-en.
  Szóval elég nagy bizonyossággal állítható, hogy a képen látható fejvédet nem a kendósok használták. Annak ellenére, hogy van rajta szakáll, nehezen elképzelhető, hogy a tőrvívók lettek volna a felhasználók, mivel a rostély rései között bőven átfér a tőr hegye. Esetleg használhatták szablyavívók, de még a szúrás teljes kizárása mellett is eléggé balesetveszélyes lett volna az ilyen arc- és fejvédelem alkalmazása. (Még a Mensur-vívásra történő felkészülés során is sűrű háló védi a vívók arcát, annak ellenére, hogy ott egyáltalán nem szúrnak a résztvevők.)

  Logikusan egy utolsó lehetőség maradt: ez egy szuronyvívó fejvéd!

  Egy gyors Google-keresés (bayonet fencing mask) képei között meg is találjuk a fenti fejvédet. [3] A rövid magyarázó szövegben ez szerepel: „Australian issue WW1 bayonet practice training mask”. A folytatásban pedig ezt olvashatjuk: „This mask is a rare item as it is one of the masks that have survived that was used during bayonet training. It differs from a standard fencing mask as it is a lot beefier and the gaps in metal grid that covers the face are closer together. It was made in Australia for the Australian Army during WW1 by 'Nutting and Young 386 Bourke St Melbourne and is also date stamped 1916'. Although showing signs of wear it is in pretty good condition and makes an excellent display piece.” [4]

  Tehát egy Ausztráliában gyártott (1916) szuronyvívó fejvédről van szó. Már az első képen is látszik a gyártó jelzése, de van közeli kép is. (Jól olvasható az évszám, Melbourne város neve, valami a saddlers szó, tehát a gyártó cég főprofilja a nyeregkészítés volt.)

  Élvezetes kalandozás volt.
________________________________________________
  1. Sérült fejvéd. (Rajta egy címke:Japanese kendo mask)
  2. Kaminski (9 jó minőségű kép mutatja be ez az akciós tételt).
  3. WW1 mask
  4. Henry's Military Collectables

2019-01-09

Régi sportkard

  Egy ausztrál gyűjtő - Sam Gordon Campbell - képeit láthatja az olvasó, melyek a MyArmoury honlap egyik topikjából lettek letöltve.

1. kép

2. kép

3. kép

  Campbell azt írja: „They're a "Hungarian" style hilt, chromed steel, wood canted grip. Fittings also steel and were chromed at one point. One is in original condition, the other I carefully tried to stabilise. No markings on hilt parts. I'm thinking they're around the 1960s-70s?

 Igen, ez egy jellegzetes magyar kardkosár, merevítő bordákkal. Jól látszik, hogy mennyire aszimmetrikus ez a jobb kezes kosár. A 2. képen tanulmányozható a recézett famarkolat, ebből olyat is ismerünk, aminek mindkét végén egy-egy fémgyűrű is volt. (A markolat belseje jobban látható egy további képen.) 

  Per pillanat nem tudom eldönteni, hogy ez az sportkard tényleg a múlt század 60-70-es éveiből származik-e. Elképzelhető, hogy valamivel korábbi, mivel teljesen hasonló régi sportkardot lehet látni a Duronelly-teremben. Érdekességként össze lehet hasonlítani egy magyar sportkarddal, Vince 1938-as katalógusából.

2019-01-05

Bal? Jobb??

  2015-ben a topikban már foglalkoztunk azzal, hogy vajon az ilyen-olyan parasztok hogyan fogták a hosszabb markolattal rendelkező kardokat (pl. hosszúkardot). Szerszámfogást (SZF) használtak, amikor a bal kéz van elől, mögötte pedig a jobb? [1] Vagy netalán a klasszikus hosszúkard-fogást (HKF) alkalmazták? Ekkor a jobb kéz van a keresztvasnál, mögötte helyezkedik el a bal kéz.

  Most újra átnéztem „fegyvertelen” parasztokról szóló bejegyzések képeit.
  A klasszikus: „Haust du mich so stich ich dich” (Beham mester)


Hosszúkard: HKF (p13 / p4 = 2,7; miközben a wikis szócikkek alapján ez 4-4,5 lenne)

B:  Beham 2

Hosszúkard: HKF, rövid bunkó: HKF (1543) [3]


A téma egy későbbi feldolgozása (Bry, 1592)

Egyéb festők:

C: Bry testvérek (a fenti kép)

Szinte másolta az 1543-as képnek. 
Hosszúkard: SZF, rövid bunkó: SZF [2] (p13 / p4 = 2,5; itt még rövidebb a kard)


Langes messer? Kriegsmesser?: HKF (1590)

  Szóval, egy távolról sem reprezentatív minta alapján inkább a HKF a gyakoribb a német parasztokat ábrázoló képeken.
______________________________
  1. A topikban azt is megvitattuk, hogy nem mindegy milyen szerszám van az ember kezében: fejsze vagy ásó.
  2. llustration from the brothers de Bry's 'Emblemata Saecularia' (Frankfurt, 1592). Johann Israel de Bry, Johann Theodor de Bry.
  3. És bal kezes vívókat is láthatunk!

2018-12-28

Huszár rapier?!

  Úgy néz ki, hogy nem a hatvágásról szóló bejegyzés lesz ebben az évben az utolsó írás.

  A vívás mint harcművészet c. topikban folyó társalgás inspirált egy keresést, aminek az eredményét lentebb láthatják az olvasók. A Nádasdy Múzeum [1] egyik érdekes tárgyát (NFM - HuT 95.3.1) tanulmányozhatjuk a képen:


Huszár rapier (?)

A többi kép: teljes kard | markolat belseje

  A leírás szerint a Horthy-korszakból származó fegyvert - huszár rapírt - ábrázol a kép. Itt a tapasztaltabb olvasó némileg elbizonytalanodik. Tényleg rapír lenne ez az eszköz? Eleve tudjuk, hogy a klasszikus huszárok nem használtak rapírt. [3] A XVI-XVII. században a páncélos ellenfelek leküzdésére alkalmaztak ugyan egy speciális fegyvert - a hegyestőrt -, ami némileg hasonlított a rapírhoz, de természetesen a Horthy-korszakban már géppuskákkal kellett megküzdenie a legvitézebb lovasságnak, nem pedig páncélos katonákkal.

  A fényképen látható kard biztosan nem rapír. Ha nem az, akkor vajon mi lehet?

 Szerintem a blog rendszeres olvasói már régen felismerték a kardot, a többiek részére ez maradjon egy megfejtendő rejtvény, aminek a megoldását jövőre osztanám meg az érdeklődőkkel.

  Sikeres kutatást!
____________________________________

  1. Nádasdy link.
  2. Az eredeti kép
  3. Hosszú egyenes pengével ellátott, nehéz egykezes kard, mely hosszú keresztvassal, kosárral és számos hárítógyűrűvel rendelkezett.

2018-12-25

Hatvágás

  Ez már a sokadik bejegyzés, amely a hatvágással foglalkozik, de mivel még mindig sikerül új dolgokat találni a témában, így úgy gondoltam: ez lesz az évzáró bejegyzésem. [1]

 Először is készítettem egy ábrát, amely feldolgozza az általam ismert legkorábbi magyar hatvágás leírást:
A hat vágás igen híres. A magyar gyermek mindennél inkább igyekszik ezt megtanulni, mint a huszár fő mesterségét. Szerintök a huszár első vágást tesz a ló jobb füle mellett le és oldalvást hátra, a másodikat ugyanott alulról fölfelé, a harmadikat a ló bal füle mellett fölfelé, a negyediket ugyanott lefelé, az ötödiket feje fölött körül kanyarítva, a hatodikat szúrással előre. Első négy vágással védi lova kantárát és vágja oldal felőli megtámadóját; az ötödikkel védi magát hátulról, a hatodikkal előre tör s támad. – Ez a hat vágás falusi magyarázata. [2]


A csillagok jelölik a vágás végét.
(6. támadás  = a szúrás)

  Valamint találtam egy olyan barantás videót 2013-ból, ahol az oktató (Miklós Rudolf) a hatvágás egy alternatív, számomra eddig ismeretlen változatát mutatja be. [3] Szerinte a magyar szablyavívásban a huszár hatvágás a következőképpen történik (17:29):
  • jobb felső vágás (1);
  • bal felső (2);
  • jobb alsó (3);
  • bal alsó (4);
  • sima fejvágás, 3. kézhelyzetben (5);
  • fejvágás fokéllel, belső lendítés után, csuklózva.

_____________________________________________

  1. Eredetileg mindenféle statisztikával akartam terhelni az olvasókat, de - nagy valószínűséggel - ez kimondottan unalmas lenne az erre tévedők számára. Pl. az, hogy a kendo vs fencing YT-videóm már 1.901.494 megtekintésnél tart, vagy a topikban lassan elérjük a 8 ezer hozzászólást.
  2. Erdélyi János: Magyar közmondások könyve. Pest, 1851 (Az X-vágás nyomában)
  3. Miklós Rudolf: Baranta („Miklós Rudolf rövid előadása Mikóházán a barantáról illetve hagyományos magyar fegyverekről: rövid bot, hosszú bot, íj, szablya.”)

2018-12-20

Pengék (1763)

  Az utóbbi időben társalgás közben többször felmerült Angelo neve. Kedves pesti vívóbarátom büszkén mutatta legújabb szerzeményét L’École des armes (1763) c. könyv reprint kiadását. A beszélgetés során még olyan ritka angol szavak értelmezésébe is elmerültünk, mint a dark lantern. [1]  Közben azt is megvitattuk, hogy az egyik képen a huszár kezében egy eléggé szokatlan pengéjű szablya látható (Fig. 47). 

  Aztán pár napja az egyik miskolci vívópartnerem is említette a könyvet, azzal, hogy ő Velencében vette és abban az Encyclopédie képei vannak. [2] Ennyi már bőven elég volt ahhoz, hogy újra megnézzem a régről ismert képeket. És ilyen pengéket találtam!


Pengék a III. kötetből [3] [4]

  Érdemes tanulmányozni az ívelt pengék fokát, ezeken is kialakítottak egy pengevájatot. A korábban említett huszár pengéje fentről a második. Az enciklopédia III. kötetében a vívás mellett a kardcsiszárok (fourbisseur fr.) munkáját ismerteti. Két vívótőr is láthatunk a képeken, ami kiegészíti a badogmaszkos képen látható vívótőrt.
__________________________________________________________

  1. Ez egy olyan képen szerepel, ahol lámpás van a vívó bal kezében. Fig. 45.
  2. A francia változatban fekete-fehér képeket láthatunk, az angolban pedig egy kiváló brit művész színes rajzait.
  3. Planches de l'Encyclopédie de Diderot et d'Alembert (eredeti)
  4. A magyarázó szövegben csak annyi adatunk van: 6. sz. tabla - 71, 72: Lame de sabre coudé. AA: le tranchant cannelé; (még folytatom)

2018-12-10

Küzdőszellem

  Úgy éreztem, ez a történet megérdemli, hogy egy külön bejegyzésben legyen megírva.

 A Zrínyi Kupa B-csoportjának szablyavívói csörtéit néztem, amikor felfigyeltem egy miskolci barantás ismerős (Zénó) és egy magas agresszív srác küzdelmére. A srác szinte folyamatosan magas prím- vagy szekondállásban volt, és innen hatalmasakat csapott lefelé polifoam kardjával az ellenfelére. Se a nézőközönség, de a bíró sem vette túl komolyan a dolgot, nem figyelmeztette a fickót, hogy ennek a fele is bőven elég lenne egy barátságos virtuskodás közben. Inkább humorosan fogtak fel az egészet, azzal a viccesnek szánt megjegyzéssel, hogy nem lehet eléggé (!) hallani a becsapódás hangját. A srác később sem fogta vissza magát. Mivel a mostani szabályok szerint 5 pontig tartanak a küzdelmek [1], így bőven volt együttes találat és jó sokáig tartott a küzdelem. 

 Végül Zénó győzött, és 5 megnyert asszóval csoportelső lett!

 Viszont látni kellett volna a jobb alkarját... Két hatalmas, vöröses dudor éktelenkedett az alkar külső felületén, alig tudta mozgatni a kezét. A Végek Művészete Vívóiskola egyik tagja nagyon előzékenyen segített: fagyasztó szprével valahogy sikerült rendbe tenni Zénó kezét, később valami bandázst is szerzett, így folytatni tudta a két másik fegyvernem küzdelmeit (hosszúkard, lándzsa + pajzs).

 Már az is kész csoda, hogy nem adta fel, nem lépett vissza, amikor elkezdődtek az említett fegyvernemek küzdelmei. Ezeket már nem annyira figyeltem, mivel akkor már a C-csoportban vívtam, csak később, a feltöltött fényképeken szembesültem a végeredménnyel:
  • Zénó megnyerte a IX. Zrínyi Kupa szablyavívás versenyszámát!!
  • összetettben pedig olyan jól szerepelt, hogy harmadik lett!

  Mindezt olyan kézzel, amiről egész verseny alatt nem merte levenni a kesztyűt, mert nem volt benne biztos, hogy vissza tudja-e húzni a sérült kezére. Ha a versenyen lett volna Küzdőszellem-díj, mint például nagyobb kendóversenyeken, akkor biztosan megkapta volna a példás sportemberi magatartása miatt.

Hatalmas gratuláció a miskolci barantásnak!
____________________

  1. Eltörölték a küzdelem befejezését 5 db - egymást követő - együttes találat után.
  2. Sok apró hiányosság vezetett ehhez a teljesen felesleges sérüléshez, talán a legfontosabb az volt, hogy nem lettek alaposan átvizsgálva a vívóeszközök. Nekem is került a kezembe olyan szablya, amin teljesen új volt a külső textil réteg, viszont alatta teljesen szét volt verve a polifoam. Tehát gyakorlatilag semmit nem védett!
  3. Még egy apró részlet: tavaly a helyi Bors Kupán bíráskodott nagyon hatékonyan Zénó. Kiválóan meg tudta különböztetni az együttes találatokat, a követő találatokat stb. Szóval, bíróként is nagyon jó teljesítményt mutatott.