Pringle Green (1812)

 Back in 2016 at our Hungarian forum we discussed at length this source -- Instructions for Training a Ship’s Crew to the use of Arms in Attack and Defence (1812) -- written by Lieutenant William Pringle Green. At that time it was painfully obvious - we had only 2-3 images from this handwritten source, and the text itself was not available at all. [1]

  Fortunately the situation has changed drastically!

 The members of the Academy of Historical Fencing -- Nick Thomas, Alex Timmerman & Esther Gibson -- transcribed the text and put together a really nice book containing the whole source, with all images, and also with a good introduction about W. Pringle Green, weapons relevant to this work (cutlass, pistol, musket, boarding pike). And they made it available online for free, in the true spirit of genuine HEMA research. Well done!!

Plate No. 2

  This drawing is probably the most interesting thing in the whole source, and till now it was not widely available to those who are interested in sabres, cutlasses etc. It shows an ingenious and very practical idea of Pringle, namely how to protect your head against the most common attack. Lieutenant wrote: „...as it has been already noticed, that the only cut an untrained man can make is a downright blow at the head, the Note No.2 will show the manner in which the sword should be held to guard against it; in this instance the pistol is also used as a guard, and is a sufficient guard against any man of the present mode of using the cutlass.” 

  Prior to that he remarked: „To obviate these difficulties, it is proposed, that the men should reserve their pistols in their belts when attacking until they gain the gunwale or deck of the enemies ship using the cutlass for their defence; this leaves the left hand disengaged to assist their movements and to secure a footing. 
   Having gained the deck or a footing, the pistol can be drawn from the belt with the left hand, and being thrown across the arm, as is shown in Plate No.1 letter B. serves as a guard, preserves a formidable weapon in case of any accident depriving a man of his cutlass or right hand, and if attacked by an untrained man it is only for him to receive the blow (aimed at his head) on the pistol, and with the cutlass dispatch his opponent, who has thrown himself quite open to that blow, or thrust.”

  Many other interesting details can be found in this book. Enjoy it!
  1. One of our members obtained this source as pdf from the Royal Maritime Museum, but he was not too keen to share it with us. How sad!
  2. I came across this new book by AHF on Matt Easton's YT channel: Napoleonic Naval Close Combat with Cutlass, Pistol & Bayonet (12 November 2019).



  A relatively rare, German fencing book -- Säbelfechten: Schule und Kampf -- was published in 1938, printed in Fraktur (Gothic script). Its author was Carl Stritesky, a well known fencing master at the Münich University; he was still active in the 60s in the capital of Bavaria. The following collage provides a general overview of this book.

  The most interesting tidbits are:

  • the type of fencing headgear used around 1938;
  • a German fencing sabre (basically a Glockenschläger), compared to an Italian one;
  • how to hold properly the grip of an Italian fencing sabre [1].

Page 8-9

  On page 9 we can see for example the depiction of a correct and an incorrect way to perform step forward. For those visitors who can read German, it might be interesting to see the indexed content of the book, this gives us an insight which fencing topics (concepts) are covered in this book.

  In 1934 several other fencing masters were active at the Münich University. [3] 

  1. It is a little difficult to read text (Erfassen der Waffe = holding the weapon), but it is possible to decipher the low-resolution text (upper image: richting = the right way, lower image: falsch).
  2. The last 3 images are from Ebay.
  3. BENEDIKT BARTENSCHLAGER Universitäts-Fechtmeister, Türkenstraße 33, SeItenb. I/I. ---- BRUNO NEY, Universitäts-Fechtmeister, Irschenhauser Straße 14. --- LUDWIG GERNGROSS, Universitäts-Fechtmeister, Schwanthalerstraße 70/2. --- OTTO ALBRECHT d. jung., Universitäts-Fechtmeister, München 13, Türkenstraße 60. --- Diplomfechtmeister CARL STRITESKY, Universitäts-Fechtmeister, München 13, Görresstraße 8/1.” List of the University Personnel (1934)


Russ Mitchell

  It is always a pleasure to find out that a nice new fencing treatise has been written. I felt this when I came across Russ Mitchell's new book, entitled Hungarian Hussar Sabre and Fokos Fencing. [1] There is a really detailed YT review of this book, I'm going to use it as a template for this post. [2]

  From the back cover copy of the book:
Hungarian Hussar Sabre and Fokos Fencing provides a heavily-illustrated, step-by-step guide for how to fence — and how to teach! — Hungarian sabre fencing, as well as how to use the “fokos,” or long-handled axe traditional to Hungary and East-Central Europe.  It covers everything from basic stance work and tactics to complete synoptic tables and how to troubleshoot students who are having difficulty with the material.  The manual also provides translated comparative material in order to demonstrate how the lineage the author learned is — and is not — like other methods of fencing taught in Hungary and at the Wiener-Neustadt cadet school in the mid-to-late 19th century up through World War One.

  Unfortunately I don't have this book at my disposal, nevertheless one could have a rather detailed impression of it from many different sources (YT, other reviews). Probably the most obvious thing about Hussar Sabre & Fokos is the quality of illustrations, and the really nice general layout of the book.

Countercut [3]

  Some additional pages [6]:

Page 15

Page ? [4]

Page ?

   There are some additional drawings shown in the video [sabre: 3:10; 3:31; 3:43; fokosh: 5:02].

  After this general overview of the available images, let's return to the content of the book (~200 pages). It has three main sections: a) older style Hungarian sabre fencing with a heavily curved sword; b) fokosh fencing and c) late Hungarian sabre, the late 19th century [6:42]. The reviewer says that the sabre fencing described in the book is from the 15th or 16th century. [1:07] To be honest I have serious doubt about this claim... He explains that it isn't a recreation of an existing treatise, basically it is a book that Russ Mitchell wrote based on what he learned from Csaba Hidán (1963), a Hungarian archaeologist and historian from the Károli Gáspár University in Budapest.

  A short remark regarding the last section of the book: from the pictures it is obvious that Russ translated the sabre section of a Hungarian book written by Samu Chappon in 1892 (a rough translation of the title: Theory of the Art of Fencing). [5] The drawings were made by Chappon himself, and unfortunately they are not very good. A well known Hungarian HEMA fencer and researcher started to translate part of this book in 2011, and published some  excerpts on his blog.

  It might be that in the future I will expand this post with additional stuff from the book and about the book.
  1. It is worth noting that fokosh is a more correct version of spelling, because this way you can ensure that foreign readers pronounce this Hungarian word properly.
  2. The book was published in April 2019, and the review was written in August.
  3. Illustrator: Kat Laurange [7]; (New book
  4. I think it is an absolutely nice feature of this book: the head of Csaba Hidán together with some remarks about important issues.
  5. There is a much better version of Chappon's book, the third edition, published in 1911 with the same text, but with photographs. It is available online at the National Library"s site.
  6. https://www.woodenswords.com/Hungarian_Hussar_Sabre_and_Fokos_Fencing_p/book-hun01.htm
  7. Illustrator's post: „Introducing ... THE PROJECT THAT ATE MY LIFE. --- Hungarian Hussar Sabre and Fokos* Fencing is a book by Russ Mitchell, detailing the specific style of sabre fencing he picked up as a student in Hungary, learning from one of the holders of the Hussar Sabre tradition passed down from father to son in a very long line. I've been studying with Russ for several years, and when he said he wanted to write an illustrated book to teach others the style, I agreed to do the illustrations. --- It took A VERY LONG TIME. --- In part because of many things that happened in my personal life (including having a baby right in the middle of when I was supposed to be finishing the work), in another part because this is seriously one of the biggest, and hardest, projects I have taken on as a freelancer. In days to come I'll be sharing some of my favorites of the illustrations, but for now, here's the cover. --- And if it sounds like a book you might be interested in, you're in luck! It's live and on Amazon right now, so gallop on over and have a look-see!” (Source)



  In 2016 I found an informative picture showing how Russian bladesmiths tested finished products in 1827 at the famous Zlatoust weapon factory. A short Hungarian post was written about it.

 A few days ago I stumbled across a Russian video on blade testing at a factory in Ivanovo (Russian Federation, ~250 km from Moscow). [1]

A very bad method of testing blade flexibility [2]

The appropriate test [3]

  During this test the tang is fixed, the blade itself is positioned along a straight line, and the position of the tip is marked by a nail, then the tip is moved 100 mm away from the line (a GOST requirement), after this bending it should return to the original position, when the tip is released. At the factory they perform more severe tests than the one required by the relevant state standard, for example they bend the tip almost to 30⁰.

  It was really interesting to see real similarities between the old and contemporary testing methods.
  1. General description of things that will be shown, then measuring the hardness of a blade (~56-58 HRC) [3:38-5:04], then hitting several times a sturdy table with the flat of the tested blade [5:44], bending the blade [9:39] etc.
  2. As the Russian engineer has explained in the video: this is a really bad method to test the flexibility. It has only one purpose, namely to impress non-specialists. Nevertheless they performed this test to show us that the their blade can withstand even this kind of abuse, without any deformation.
  3. GOST 2002 (State standard): Bladed weapons for Cossacks... [7:51]


Hej sokoly

 Recently I saw a nicely choreographed YT-video (2016) about Polish sabre fencing. [1]

 The whole fight choreography was very decent and pleasant, but the most enjoyable part of it was the song of a Polish poet-songwriter, Tomasz Padura. His song -- Hej Sokoly -- is still popular in Poland, Ukraine, Slovakia, Belarus and eastern Czech Republic. (Literally: Hey Falcons.)

Grand finale

  There is another, also very pleasant rendition of this famous song by AnnaLu. 
  1. While watching the video one would assume that they took somewhere in the Ukraine. In reality it was shot in Siberia by a Russian club of historical fencing in Irkutsk.



 Már elég régen tudok erről a kiadványról, és most végre sikerült beleolvasni, mivel az felkerült a Hungaricana gyűjteménybe. Hidán Csaba és Szőllősy Gábor közös, 2008-as munkájáról lesz szó: a tápiószelei Blaskovich Múzeumban található fegyver-gyűjteményről. [1]

  A bemutatott tárgyak között vannak kardok, szablyák (19 db), jatagánok (4 db), kések, szuronyok, fokosok, balták, buzogányok, dzsidák (2 db), alabárdok és még sok minden más. Természetesen mi elsősorban a szablyákkal kívánunk foglalkozni.

  Hidán Csaba nemcsak ismertette a szablya alapvető részeit (penge, fokél, keresztvas stb.), kitérve annak fejlődésre is, részletes leírást adva az egyes fegyverekről, hanem számos fénykép segítségével bemutatta a szablya használatát.

A fokél használata [2]  

A fokél lentről hasítja az ujjakat

 A következő képen a láncinget és sisakot viselő régész-történész egy érdekes kombinációt mutatott be: pengével, annak erősével védi az ellenfele külső arcvágását, utána a bal kezében lévő fokossal elvezeti a megállított fegyvert, megakadályozza annak használatát és visszatámad. (Az érdeklődő további képeket is talál a kiadványban.)

Egy érdekes kombináció

   Kellemes tanulmányozást!

   Photos from the following book: Csaba Hidán Weapon Collection in the Blaskovich Museum (2008). The historian provides detailed description of many swords, among them 19 sabres.
   „One of the most beautiful and best side-arms of the Blaskovich collection is an 18th century carabella-type sabre. This weapon with a characteristic bird's head shape handle was popular both in Hungary and East Europe in the 17-18th centuries. The blade of the sabre Inv. No. 67. 7. 1-2. is medium bent and its false edge is slightly widened. Its cross-piece is made of silvered copper and in the centre of one side there is a female portrait while the other side is decorated with foliation...” (Abstract in English | Abstract in German )
  1. A kiadvány lószerszámokkal is foglalkozik, de az a része teljesen hidegen hagy.
  2. Ráfordítás után az ellenfél csuklóját hasítja. Hidán kézében T-gerinces kilidzs, az ellenfele pedig egy karabelát használ.
  3. A szablya használatát hasonló részletességgel a szerző egy másik könyve mutatja be: Fegyverek magyar kézben (2015). 



  Úgy gondoltam, az őszi félév elején meglepem a lelkes edzőtársakat egy aprósággal.

 Egy olyan kis csapatnál, mint a miénk nem annyira fontos a vívótudás formális elismerése, hiszen mindenki mindenkivel vív, így elég reális kép alakulhat ki arról, hogy ki milyen vívó. Ugyanakkor remélem, kellemes meglepetés volt számukra ez az apró visszajelzés!

  Két egyetemista kapott ilyen oklevelet, amit elsőként egy olyan sportvívó írt alá, aki 17 éven keresztül vívott, versenyzett (pl. még Pézsa Tiborral is megküzdött), utána egy másik kardvívó, aki 6 éven keresztül vívott egy igen neves mester keze alatt [1], végül én következtem mint I. osztályú grundvívó. [2] Egy idősebb edzőtárs - akivel a várban szoktunk vívni - megkapta a II. osztályú minősítést. Az ő oklevelét rajtam kívül a párom írta alá, aki 2014 óta rendelkezik I. osztályú minősítéssel, egy országos baranta vívóversenyen szerepelt kiválóan és akkor érte el ezt a szintet.

  Korábban úgy gondoltam, hogy 120 órányi grundvívás után kaphatja meg a kezdő vívó ezt a minősítést: kissé viccesen az első 40 óra alatt egy kezdő még csak statikus „vívóbábu” egy haladó vívó számára, a következő 40 óra során már dinamikus „vívóbábu”, de utána (80-120 óra) megtörténik az áttörés, a „vívóbábu” ténylegesen visszavág és megkaphatja a III. o. minősítést. További 200 óra után lehet egy szorgalmas vívót II. o. grundvívó fokozattal elismerni (320 óra), végül újabb 200 óra abszolválása után megkaphatja az I. osztályú minősítést (520 óra). 

  Az elmúlt 2-3 év tapasztalata felírta ezt az elképzelést. Volt olyan srác, aki 135-137 óra levívása után is a III. szinten maradt, ugyanakkor a tehetségesebb - és kimagasló fizikai adottságokkal rendelkező - vívótársak sokkal hamarabb kiérdemelték a minősítést.

  Three fencers have received this qualification certificate. In a small fencing group it is not absolutely necessary to award people with a formal recognition of their fencing skills. Nevertheless I thought it would be nice to give them such a formal recognition. Congratulation to all recipients!
  1. Jómagam a 2017-es Bors Kupát követően, és 530 óra levívása után éreztem úgy, hogy egyértelműen sikerült elérni az elvárt szintet.
  2. Rohonyi Lászlóról majd lesz a külön bejegyzés. 


Királyi vívás

  Miközben anyagokat kerestem Lénárt Attilával kapcsolatban, akkor találtam az alábbi képet.


 A képen egy várbeli bemutató egyik vívása látható: király urunk Gábor lovaggal mérkőzik meg egykezes karddal. A fénykép valamikor 2016-ban készült, amikor a diósgyőri vár lovagtermében volt kiállítva Tóth Sándor fegyvergyűjteményének egy része. [1]

  Kimondottan tetszetős a vívóakció: a király kitöréssel egy szép belső vágással támad, ami kb. az ellenfél nyakán, esetleg bal vállán landolna, ha a lovag nem védené magát egy jó kvarthárítással. Szép a pengeélek elhelyezkedése. Még a kissé túlnyújtott kvartvédésre is lehet találni magyarázatot: látványvívásról van szó, és mindkét hagyományőrző arca védtelen, így mindig jól jön némi vésztartalék (20-25 cm), arra az esetre, ha az akció során netalán hibázna a vívópartner. Mindketten normál vívóállásból (3g3g) indultak. Jól követhető, miként hatott Arlow ismert, 1902-es könyvének a tanulmányozása a diósgyőri lovagok vívására.

  Gábor lovag felszerelését érdemes alaposabban is megnézni. Ő kimondottan odafigyel a részletek történelmi hitelességére (XIV. század közepe): nagyon jó a fegyverkabát, a sisak, a lánccsuklya, a brigandin, a lábvértek és a saját kard összhatása.

  A nice fencing action between King Louis (re-enactor Attila Lénárt) and one of his knights.

  1. A Diósgyőri várba kerülhet egy kivételes fegyvergyűjtemény. (2016. március)
  2. A márciusban megnyitott kiállítást - emlékeim szerint - szeptember végig nézhették meg az érdeklődők.



  A helyi hagyományőrzők öregfiú-edzésén említette az egyik vívó Kassai Lajos új könyvét. A Levelek c. mű csak nekem volt új, mivel a könyvet még tavaly júniusban mutatták be az érdeklődőknek. A veterán vívókolléga igen dicsérte a híres lovasíjász új szerzeményét, így viszonylag gyorsan kikölcsönöztem és elolvastam. Ebből szeretnék idézni.

  „Erőnléti edzések

A korábbi edzőtáborokhoz képest újdonság volt a feladatok jellege. A fedelesben kilenc helyszínen, négy különböző gyakorlat zajlott egy időben. Párokban dolgoztunk, egy perc küzdelem, egy perc szünet [...]
  Birkózás: [...] A cél a másik földre vitele vagy a körből való kitolása. [...] Ahol kialakult az igazi küzdelem, ott a gongszó nem állította le a mérkőzést, hasadt a ruházat, szakadt a térdszalag.
 Egyensúlygyakorlat gerendán: az egy perc alatt egy zsákkal kellett a másikat kibillenteni az egyensúlyából. [...]
  Kard: polifoam karddal kellett találatot bevinni az ellenfélnek. A jó reflexek és a gyors karok nagy előnyt jelentettek.

  Boksz: Lajos küzdött mindenkivel két kört. 
Bokszkesztyűt viseltünk. Soha nem bokszoltam senkivel, nagyon furcsa volt, amikor odatartotta elém a fejét, és felszólított, hogy üssem meg. „Erősebben. Még erősebben. Jó lesz, most bal kézzel...” Mivel előttem máűr jó páran mérkőztek, láttam, hogy ez nem egy kirakatmeccs. Igazi pofonok csattantak, igazi könnycseppek és véraláfutások keletkeztek. Tartottam tőle, hogy belefutok egy komolyabb ütésbe, így főleg a védekezésre koncentráltam, bár nem tudtam pontosan, mi is az a kettős fedezék. Többen csak a Rocky I-V-ből ismerjük ezt a sportot, de itt ez nem sokat segített. [...] 

  A fenti gyakorlatokkal kapcsolatban a Mester megjegyezte:
- mivel harcművészeti iskola tagjai vagyunk, szükséges a test-test elleni kontaktus,
- nincsen eszköztárunk, ha nem gyakoroltunk, tanultunk egy-egy sportágat,
- a különböző küzdelmek fejleszti a kondíciót, erőnlétet, koncentrációt, gyorsaságot, egyensúlyt, testtudatosságot, reflexet. Az eredmény, hogy jobb harcossá, jobb lovasíjásszá válunk.”  Levelek, 139-140. o., [1]

  Eddig nem is tudtam, hogy ilyen gyakorlatokat is végeznek Kassainál. Főleg a kardos rész érdekelt. Némi keresgélés után találtam olyan videót, ahol lóháton gyakorolnak igen hajlékony karddal (A Lovasíjász testközelben, 2019, YT).


  Később az is kiderült, hogy pontosan milyen eszközt használnak a lovasíjász iskolában. „Felnőtt kard” termék leírása: „Ezek a kardok ugyanazt a hézagot pótolják a vívásban, mint a bokszkesztyű az ökölvívásban. Gyorsan és tisztán lehet végrehajtani az ütéseket, életszerűvé téve a küzdelmet anélkül, hogy komolyabb sérülést okoznánk edzőpartnerünkben. Népszerű eszköz mind talajon, mind lóháton, mind a gyerekek, mind a felnőttek körében. Ha nagy sebességgel, viszont mérsékelt erővel használjuk, hosszú élettartamot biztosítanak, de nagy erővel, kemény tárgyakat ütve, tönkre lehet tenni. Két színben (piros vagy fekete) rendelhető.

Kard hossza: ............ 75 cm
Fanyél hossza: ......... 27 cm, átmérő 4 cm.”

  A short excerpt from Lajos Kassai's book, in which his student describes diffrent training activities: wrestling, boxing, fencing with padded swords. There is a short part of the linked video, where such fencing could be viewed. Also the description of a padded sword from Kassai's webshop is added.
  1. Piroska Péter írása a 2016-os téli edzőtáborról.