2016-01-13

... magyar kézben

Hidán Csaba: Fegyverek magyar kézben.
Középkori fegyverek története. Elmélet és gyakorlat. (2015)
155 oldal

"A kötetben szereplő rajzokat a szerző készítette. A Szent László-legendát ábrázoló rajzok a helyszínen készültek."

Tartalom

A honfoglaló magyarok és a közelharc   (7)
Nehéz- vagy könnyűlovasság   (19)
Íjászábrázolások középkori azerbajdzsáni krónikákban   (53)
Különböző nyilazási módók és a Szent László-legenda íjászábrázolásai   (63)
Kardok-szablyák. Elmélet és gyakorlat   (79)
Kopja és dárda. Gyakorlati tapasztalatok gyalog és lovon   (88)
Harci kések, tőrök. Típusok és használat   (102)
Balták, bárdok és fokosok használata a 16.17. századi magyar harcosoknál   (111)
Három páncélos harcos középkori ábrázolása   (123)
Mindenkit le lehet győzni   (130)

Felhasznált irodalom   (135)
Képmelléklet   (137)

Színes képek
(a könyvben található képaláírásokkal; []-ben saját észrevételek):

[A képeken a szerző látható.]

Vívó alapállás. Súly egyformán a kis terpeszben álló lábakon, a szablya középen a test előtt (137. o.) [Fegyveres jobb ököl kb. derékmagasságban, j. könyök nem érinti a felsőtestet, bal ököl kb. a köldöknél, penge 45 fokos szögben. A fénykép belső oldalról mutatja a vívóállást. A két talp kb. "vívóvonalon". Jobb lábfej 45 fokban befele fordulva, bal lábfej merőleges - a vívóvonalhoz képest. Érdekes összevetni a Hidasi Gergely-féle szablyavívó könyv vívóállásával.]

Honfoglaló magyar harcos szablyát ránt. Jól látszik a készenléti íjtegezben
a felajzott íj. (138. o.)
[  http://www.szolnoktourinform.hu/files/pix-programajanlo/hidancsabalevest.jpg  ]

Honfoglaló harcos kerek pájzzsal és szablyával. A pajzs a teste előtt van, és nem korlátozza a látást. (139. o.) [Olyan 40+ cm méretű pajzs, inkább ökölpajzs, bal kézben, szorosan a test mellett, pont áll alatt. Kard teljesen kinyújtva, elől, az ökölpajzs nem védi a kezet, mint az I.33-ban.]

Nyilazó honfoglaló harcos (140. o.)

Honfoglaló íj készenléti íjtegezben és szkíta íj kettős tegezben, nyilak nélkül. (141. o.)
[A készenléti tegez külső oldálán volt kialakítva a nyíltegez.]

T alakú avar bárd, honfoglaló fokos bárd, 12. századi csakányos bárd. (141. o.)

Alapállás szablyával és buzogánnyal mint mellékfegyverrel.
12. századi kun felszerelés. (142. o.) [A fénykép a külső oldalról mutatja a vívóállást. Jól látszik, hogy a jobb alkar nem párhuzamos a talajjal. Penge valamivel 45+ fokos szögben látható. Itt már nincs annyira vonalban a két lábfej.]

Oldalvágás hárítása szablyával köríves hátralépéssel, 17. századi fegyverzetben. (143. o.)
Elvezetés, majd ellentámadás a szablya fokélével alulról, az ellenség ujjaira. (143. o.)

[Az ellenfél vízszintes hasvágással támad, Hidán kvartvédéssel hárít (szinte ideális p3p2 helyzet, Hidán pengéje p3-on fogadja az ellenfél kardját). Mivel ebben a helyzetben Hidán kontrollálja az ellenfél pengéjét, lefelé nyomja, innen pedig kivonuláskor, lentről megvágja az ellenfél kezét, közben magafelé húzza a szablyát.

Kb. hasonló kép:   http://www.honvedelem.hu/files/9/40485/kard_02.jpg
(Szablya, fokos, küzdelem (2013) netes cikk; http://www.defence.hu/cikk/40485) ]

Az ellentámadás befejezése az ellenség fejbeszúrásával. (144. o.)

Támadás az ellenfél fejére, aki hárítja a vágást. (144. o.)

A támadó ráfordít az ellenfél csuklójára, majd visszarántással lemetszi
a hüvelykujját. (145. o.)
A támadás befejezése az ellenfél fejének levágásával. (145. o.)

[A képeken jól látszanak a 17. sz. szablya vezetőtüskéi. Hidán normál fejvágás végez (él lefelé), az ellenfél sziksztvédéssel hárít (p3p2, Hidán pengéje p2-je találkozik a védő p3), innen fordítja el a szablyát a penge hossztengelye mentén balra (él felfelé). Innen a legtermészetesebb mozdulat lenne némileg visszahúzni és szúrni.]


(Folytatás a következő bejegyzésben.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése