„
Bíráskodás
Annak ellenére, hogy bizonyos megkötésekkel a grundvívás küzdelmeit akár bíró nélkül is le lehet bonyolítani, sokkal jobb, ha az asszó során legalább egy bíró jelen van, vezeti a mérkőzést, számolja a pontokat stb. Ha egy adott küzdelem levezetéséhez már két bíró áll a rendelkezésünkre, akkor a vezetőbíró a felállási vívóvonal egyik oldalán áll, a másik bíró pedig vele szemben, a vívóvonal másik oldalán. Így a vezetőbíró jól láthatja az A vívó belső és a B vívó külső oldalát, míg a másik bíró az A vívó külső és a B vívó belső oldalát figyelheti. Mindketten biztonságos távolságról, folyamatosan követik a vívók mozgását. Végül, ha kettőnél több bíró közreműködésével kerülne sor a küzdelem lebonyolítására, akkor a bírók a küzdőtér határvonalán túl helyezkednek el, egyforma szektorokat figyelnek meg és mozgásukkal folyamatosan követik a küzdőket.
A hatékony bíráskodás érdekében a versenyzők kötelesek jelezni a rajtuk esett találatot „Volt!” felkiáltással. Ezt követően a vezetőbíró „Állj!” vezényszóval megállítja a küzdelmet, ha szükséges akkor megvárja a másik bíró jelzését vagy kéri az eltalált felet, hogy a fegyvertelen kezével jelezze a találat helyét. Utána a vezetőbíró bemondja és jelzi a vívók pontszámát és a küzdelem folytatódik. Egyszerűbbé válik a bíráskodás, ha minden találat után a felek visszaállnak eredeti kiindulási helyükre és innen folytatják tovább.
Az ellenfél egész teste támadható vágással, illetve szúrással. Minden egyéb akció tilos, tehát nincs megengedve pl. az ütés, rúgás, lábsöprés, dobás, lökés (kézzel, vállal stb.), az ellenfél fegyveres kezének elsöprése. Nincs megengedve a test test elleni küzdelem. Ha ilyen mégis kialakulna, akkor a vezetőbíró azonnal megállítja a küzdelmet és a felállási helyzetből folytatódik a vívás. A bíró kikötheti, hogy pl. kezdő versenyzők nem alkalmazhatnak feltartó szúrásokat, vagy a boka alatti találatokért nem jár pont.
Minden küzdelem előtt a vezetőbíró röviden összefoglalja a szabályokat, a találatokért járó pontokat, felhívja a versenyzők figyelmét a tilos akciókra, az ezért járó szankciókra, illetve ismerteti, hogy hány pontos az adott küzdelem (5, 7 stb.).
Vívóakciók elbírálása és pontozása
A küzdelem egy adott pontszám eléréséig folyik, ez lehet 5 pont a csoportmérkőzések során, vagy akár 7 pont az egyenes kiesési szakaszban. A fejtalálat 3 pontot ér, a törzset vagy a combot ért találatért 2 pont, a végtagokat érintő találatért pedig 1 pont jár. [1] A fegyveres kéz csukló alatti része nem minősül találati felületnek, így a kézfejet vagy az ujjakat ért találatért nem jár pont, de a fegyvertelen kar egésze találati felület. A grundvívás küzdelmei során nem szükséges időhatárt megszabni, ugyanakkor, ha a verseny lebonyolítása miatt ez szükséges, akkor megszabható, hogy hány percig tarthat egy küzdelem. Amennyiben se a rendes küzdelmi idő, se a hosszabbítás során nem dőlt el a küzdelem (nem történt tiszta találat, vagy döntetlen az állás), akkor ki kell hirdetni a döntetlent.
Meg van határozva, hogy összesen hány „együttes” - együttes támadás vagy kettős találat - történhet egy küzdelem során (3 és 5 közötti érték). Az ilyen akciókért nem jár pont. A vezetőbíró külön számolja és bemondja az együttesek számát. A meghatározott számú együttes elérésekor a bíró kihirdeti a döntetlent. Alkalmazható egy olyan változat is, amikor az együttesekért is pont jár, ekkor nem szükséges külön számolni ezek az akciókat. Ebben az esetben mindkét fél megkapja a találata által érintett felülethez kapcsolt pontszámot.
Pont csak a megfelelő erejű, szándékos találatokért jár. Fontos, hogy a minimális erővel bevitt találatokért a vívó nem kapjon pontot (nincs „mérgezett kard” elv), hiszen egy ilyen találat talán még egy komolyabb karcolást sem okozna. Ugyanakkor a vívónak képesnek kell lennie arra, hogy kontrollálja a találatok erejét. Erre figyelmeztetni kell a feleket a küzdelem megkezdése előtt, illetve elmondani, hogy az első kontroll nélküli, túl erős találatért figyelmeztetés (esetleg nem is kap érte pontot), a másodikért már pontlevonás jár (tehát a vétkes féllel szemben ítélnek meg 1 pontot), végül a harmadik után leléptetik a vívót és az ellenfelét hirdetik ki győztesnek. Idővel el kell jutni arra a szintre, hogy csak a penge élével, fokélével vagy hegyével bevitt találatokért kapnak pontot a versenyzők. Ha a küzdelem során lefegyverzés történt, azaz a vívó tudatos akciója folytán vesztette el ellenfele a fegyverét, akkor ezzel a lefegyverzést végrehajtó fél nyerte meg az asszót. Ha a lefegyverzés ténye nem egyértelmű, de a vívó elejtette fegyverét, akkor ellenfele 3 pontot kap. Elképzelhető, hogy idővel engedélyezve lesz a tiszta láncvágások pontjainak összeadása. Addig is pl. a fejet tisztán eltaláló, de utána a mellre, vállra stb. lecsúszó vágás csupán 3 pontot ér, mivel a lecsúszó vágások nem minősülnek láncvágásnak (vágássorozatnak).
A vívónak a küzdelem megkezdése előtt kell eldönteni, hogy melyik kezével kíván vívni, asszó közben már nem válthat kezet. Javasolt, hogy kezdők ne használhassák a fegyvertelen kezüket arra, hogy grundvívása közben ráfogjanak az ellenfél fegyveres kezére, esetleg a mozdulatlan penge keresztvasára vagy erősére (keresztvas feletti egyharmad).
A bíráskodás megkönnyítése érdekében még nem teszünk különbséget „együttes” és utánvágás között. Ha a vívó úgy győz, hogy közben nem kapott találatot, akkor egy ilyen győzelemért 6 pont jár, egy sima győzelemért 3 pont (a bevitt találatok alapján megnyerte az asszót, de közben ő is kapott találatot), a döntetlen 1 pontot ér, míg a vereség 0 pontot.
Egyéb rendelkezések
A női grundvívóknak könnyebb vívóeszközt kell biztosítani mind a gyakorlás, mind pedig a versenyzés során. Kendóban a bambuszlapokból készített sinai minimális tömege 510 g a férfiak részére, és 440 g a hölgyek részére rendszeresített vívóeszköz, tehát a nők bambuszkardja 14%-al könnyebb. Idővel ezt az arányt kellene alkalmazni a grundvívás eszközeinek gyártásakor.”
Részlet a
Grundvívás c. könyv 50. fejezetéből. A víváshoz szükséges felszerelésről, a küzdőtérről lásd:
egy korábbi bejegyzést.
__________
1. Természetesen, amikor eltalálják a vívó fegyveres kezének csukló feletti részét, akkor nem kell átvennie a kardot a másik kezébe. Ezzel kiküszöbölhető egy olyan anomália, hogy két kéztalálattal is meg lehetne nyerni egy 5 pontig tartó asszót.
