Bors Kupa

   Szablyavívás szempontjából igen érdekesen alakult április vége, május eleje, mivel vasárnap Győrben lett megrendezve a HEMAjális, kardos-szablyás vigadalom, hétfőn pedig Miskolcon a Bors Kupa, egy regionális meghívásos verseny. [0] A kupán több versenyszámban is lehetett indulni: pl. távfutásban (3300 m), kelevéz meg csatacsillag dobásban, futópályás íjászatban, meg számos lovas versenyszámban. Engem kizárólag az Országos Baranta Szövetség (OBSZ) szabályai szerint lebonyolított szablyavívás érdekelt. A versenyt a Hejő Törzs Hagyományőrző Egyesület rendezte meg a Hun-tanyán. [1]

Az első küzdelem

  A vívást 20 résztvevő választotta. (A rendezvényen legalább 100-120 fő vett részt, versenyzőként, családtagként stb.) A küzdelmek egyenes kieséses rendszerben folytak szabványos OBSZ párnázott eszközökkel. [2] Miután megtörtént a sorsolás, kiderült, hogy az egyik társszervezővel fogok vívni az első körben. Kimondottan izgalmas, kellőképpen hosszú és fárasztó küzdelem volt, egy-két néző meg is jegyezte később, hogy úgy tűnt, soha sem lesz vége az egésznek (2:0, 2:2, 4:2, 5:2, és kimondottan sok volt az együttes) [3] Az igazlátó úgy vezette fel az egészet, hogy most következik a „gigászok csatája”. A következő körben már jobban ment a vívás, 5:1-re nyertem, annak ellenére, hogy egy kéztalálat után - a szabályok szerint - bal kézzel kellett folytatnom a küzdelmet. 2 kör után öten maradtunk. A bíró úgy döntött, hogy nekem nem kell vívni, mivel az előző vívások eredménye alapján felállított egy rangsort. „A legrosszabb esetben 3. leszek!” - futott át az agyamon. Most már csak azzal foglalkoztam, hogy megfigyeljem a potenciális ellenfeleket. Némi pihenő után következett a két utolsó vívásom: 2:0 és 2:1. Mindkettőt viszonylag gyorsan nyertem, kéztalálatokkal. Percekig nem akartam elhinni, hogy megnyertem a versenyt. Valamikor akkor tudatosult az egész, amikor az igazlátó bemondta, hogy most következik a 2. és 3. helyért folyó küzdelem, és nekem már nem kellett vívnom. ;-)

  Hatalmas köszönet a szervezőknek, a közreműködő igazlátónak (Zénónak). Kiváló volt a szervezés és nagyon jó volt a bíráskodás. Jók voltak az ellenfelek, közülük kettő a Tiszamente Baranta Egyesületet képviselte (Orosz Tamás, 3. helyezett). Béla pedig a helyi barantások sorait erősítette, nem is akárhogy, hiszen a vívás előtt lefutott 3,3 km-t, meg teljesítette a futópályás íjászatot, és - nem mellesleg - végül összetettben hatodik lett! (Megnyerte a csatakereszt számot, íjászatban 4., futásban pedig 5. lett. Gratulálok!!)

A versenyen használt egyik vívószablya [4]:

BSZ-4, helyi változat

Pocsék a háttér, de jól látszik a védőréteg

rögzítése

Jobb a kép, de nem túl jó a hárítólap

megvilágítása

  Vittem a saját barantás vívószablyámat, de miután kiválasztottam és kipróbáltam ezt a sárga markolatú BSZ-4-t, úgy éreztem ez valamivel könnyebb és valahogy kellemesebben irányítható.

__________________________________________________

0. A szervezők adatai szerint 70 versenyző vett részt a Bors Kupán, beleértve a gyerekeket.

1. Hejő Törzs HE: Szemán János, elnök; dr. Pasztuha Tocsek Zénó, titkár; dr. Somosvári Béla Márton, elnökhelyettes.

2. Nekem is van ilyen gyakorlószablyám, amit némileg átalakítottam, hogy jobban bírja a szabadvívást. Miután kézbe vettem a szervezők által biztosított eszköz, úgy döntöttem, hogy inkább ezzel fogok vívni, mert úgy éreztem legalább 100 g könnyebb, mint a sajátom. Nem bántam meg a döntést!

3. Ez volt az első alkalom, hogy a némileg módosított OBSZ szabályrendszer szerint vívtam. A legfontosabb változás: nem számolják az együtteseket. Korábban 5 db egymást követő együttes találat után, ha volt pontkülönbség, akkor vége lett mérközésnek, egyenlő állásnál az első tiszta találat döntött. Tehát korábban szabályos taktikai megoldás volt a pontelőny megszerzése, illetve szándékos együttesekkel befejezni a küzdelmet.

4. Kiegészítés 2019. július 12-én.

Grundvívás (bíráskodás)

„Bíráskodás
   Annak ellenére, hogy bizonyos megkötésekkel a grundvívás küzdelmeit akár bíró nélkül is le lehet bonyolítani, sokkal jobb, ha az asszó során legalább egy bíró jelen van, vezeti a mérkőzést, számolja a pontokat stb. Ha egy adott küzdelem levezetéséhez már két bíró áll a rendelkezésünkre, akkor a vezetőbíró a felállási vívóvonal egyik oldalán áll, a másik bíró pedig vele szemben, a vívóvonal másik oldalán. Így a vezetőbíró jól láthatja az A vívó belső és a B vívó külső oldalát, míg a másik bíró az A vívó külső és a B vívó belső oldalát figyelheti. Mindketten biztonságos távolságról, folyamatosan követik a vívók mozgását. Végül, ha kettőnél több bíró közreműködésével kerülne sor a küzdelem lebonyolítására, akkor a bírók a küzdőtér határvonalán túl helyezkednek el, egyforma szektorokat figyelnek meg és mozgásukkal folyamatosan követik a küzdőket.
   A hatékony bíráskodás érdekében a versenyzők kötelesek jelezni a rajtuk esett találatot „Volt!” felkiáltással. Ezt követően a vezetőbíró „Állj!” vezényszóval megállítja a küzdelmet, ha szükséges akkor megvárja a másik bíró jelzését vagy kéri az eltalált felet, hogy a fegyvertelen kezével jelezze a találat helyét. Utána a vezetőbíró bemondja és jelzi a vívók pontszámát és a küzdelem folytatódik. Egyszerűbbé válik a bíráskodás, ha minden találat után a felek visszaállnak eredeti kiindulási helyükre és innen folytatják tovább.
   Az ellenfél egész teste támadható vágással, illetve szúrással. Minden egyéb akció tilos, tehát nincs megengedve pl. az ütés, rúgás, lábsöprés, dobás, lökés (kézzel, vállal stb.), az ellenfél fegyveres kezének elsöprése. Nincs megengedve a test test elleni küzdelem. Ha ilyen mégis kialakulna, akkor a vezetőbíró azonnal megállítja a küzdelmet és a felállási helyzetből folytatódik a vívás. A bíró kikötheti, hogy pl. kezdő versenyzők nem alkalmazhatnak feltartó szúrásokat, vagy a boka alatti találatokért nem jár pont.
   Minden küzdelem előtt a vezetőbíró röviden összefoglalja a szabályokat, a találatokért járó pontokat, felhívja a versenyzők figyelmét a tilos akciókra, az ezért járó szankciókra, illetve ismerteti, hogy hány pontos az adott küzdelem (5, 7 stb.).

Vívóakciók elbírálása és pontozása
   A küzdelem egy adott pontszám eléréséig folyik, ez lehet 5 pont a csoportmérkőzések során, vagy akár 7 pont az egyenes kiesési szakaszban. A fejtalálat 3 pontot ér, a törzset vagy a combot ért találatért 2 pont, a végtagokat érintő találatért pedig 1 pont jár. [1] A fegyveres kéz csukló alatti része nem minősül találati felületnek, így a kézfejet vagy az ujjakat ért találatért nem jár pont, de a fegyvertelen kar egésze találati felület. A grundvívás küzdelmei során nem szükséges időhatárt megszabni, ugyanakkor, ha a verseny lebonyolítása miatt ez szükséges, akkor megszabható, hogy hány percig tarthat egy küzdelem. Amennyiben se a rendes küzdelmi idő, se a hosszabbítás során nem dőlt el a küzdelem (nem történt tiszta találat, vagy döntetlen az állás), akkor ki kell hirdetni a döntetlent.
   Meg van határozva, hogy összesen hány „együttes” - együttes támadás vagy kettős találat - történhet egy küzdelem során (3 és 5 közötti érték). Az ilyen akciókért nem jár pont. A vezetőbíró külön számolja és bemondja az együttesek számát. A meghatározott számú együttes elérésekor a bíró kihirdeti a döntetlent. Alkalmazható egy olyan változat is, amikor az együttesekért is pont jár, ekkor nem szükséges külön számolni ezek az akciókat. Ebben az esetben mindkét fél megkapja a találata által érintett felülethez kapcsolt pontszámot.
   Pont csak a megfelelő erejű, szándékos találatokért jár. Fontos, hogy a minimális erővel bevitt találatokért a vívó nem kapjon pontot (nincs „mérgezett kard” elv), hiszen egy ilyen találat talán még egy komolyabb karcolást sem okozna. Ugyanakkor a vívónak képesnek kell lennie arra, hogy kontrollálja a találatok erejét. Erre figyelmeztetni kell a feleket a küzdelem megkezdése előtt, illetve elmondani, hogy az első kontroll nélküli, túl erős találatért figyelmeztetés (esetleg nem is kap érte pontot), a másodikért már pontlevonás jár (tehát a vétkes féllel szemben ítélnek meg 1 pontot), végül a harmadik után leléptetik a vívót és az ellenfelét hirdetik ki győztesnek. Idővel el kell jutni arra a szintre, hogy csak a penge élével, fokélével vagy hegyével bevitt találatokért kapnak pontot a versenyzők. Ha a küzdelem során lefegyverzés történt, azaz a vívó tudatos akciója folytán vesztette el ellenfele a fegyverét, akkor ezzel a lefegyverzést végrehajtó fél nyerte meg az asszót. Ha a lefegyverzés ténye nem egyértelmű, de a vívó elejtette fegyverét, akkor ellenfele 3 pontot kap. Elképzelhető, hogy idővel engedélyezve lesz a tiszta láncvágások pontjainak összeadása. Addig is pl. a fejet tisztán eltaláló, de utána a mellre, vállra stb. lecsúszó vágás csupán 3 pontot ér, mivel a lecsúszó vágások nem minősülnek láncvágásnak (vágássorozatnak).
   A vívónak a küzdelem megkezdése előtt kell eldönteni, hogy melyik kezével kíván vívni, asszó közben már nem válthat kezet. Javasolt, hogy kezdők ne használhassák a fegyvertelen kezüket arra, hogy grundvívása közben ráfogjanak az ellenfél fegyveres kezére, esetleg a mozdulatlan penge keresztvasára vagy erősére (keresztvas feletti egyharmad).
   A bíráskodás megkönnyítése érdekében még nem teszünk különbséget „együttes” és utánvágás között. Ha a vívó úgy győz, hogy közben nem kapott találatot, akkor egy ilyen győzelemért 6 pont jár, egy sima győzelemért 3 pont (a bevitt találatok alapján megnyerte az asszót, de közben ő is kapott találatot), a döntetlen 1 pontot ér, míg a vereség 0 pontot.

Egyéb rendelkezések
   A női grundvívóknak könnyebb vívóeszközt kell biztosítani mind a gyakorlás, mind pedig a versenyzés során. Kendóban a bambuszlapokból készített sinai minimális tömege 510 g a férfiak részére, és 440 g a hölgyek részére rendszeresített vívóeszköz, tehát a nők bambuszkardja 14%-al könnyebb. Idővel ezt az arányt kellene alkalmazni a grundvívás eszközeinek gyártásakor.”

Részlet a Grundvívás c. könyv 50. fejezetéből. A víváshoz szükséges felszerelésről, a küzdőtérről lásd:
egy korábbi bejegyzést.
__________
1. Természetesen, amikor eltalálják a vívó fegyveres kezének csukló feletti részét, akkor nem kell átvennie a kardot a másik kezébe. Ezzel kiküszöbölhető egy olyan anomália, hogy két kéztalálattal is meg lehetne nyerni egy 5 pontig tartó asszót.

Kozák vívás

A Grundvívás könyv egyik fejezetéből (18. edzés, Elmélet: Versenyszabályok (3. rész)) szeretnék idézni:

„Kozák vívás
   A doni kozákok vívásának modern szabályait fogjuk megismerni. A Don folyó melletti kozákság legismertebb fegyvere volt a saska: egy ívelt, keresztvas és markolatkengyel nélküli kard. Az ottani fegyverforgatók már a XIX. sz. 20-30-as éveitől kezdve tartottak sermicii nevű vetélkedések, ahol a résztvevők kardvívásban, különböző célpontok (vessző, agyagkúpok) éles karddal történő vágásában, pikavívásban és birkózásban mérték össze erejüket. A Sermicii Szövetség a XXI. sz. elején kezdte újra megrendezni ezeket a hagyományőrző és -teremtő versenyeket.
   A szabályok rövid összefoglalása:
  „Védőfelszerelés: orosz katonai kézitusa sisak,[1] MMA kesztyű, ökölvívó bandázs, polifoamos gyakorlókard.[2] Küzdőtér: egy 12-20 m négyzet, körülötte 1,5 m biztonsági sáv.
   Tilos az ágyék, tarkó támadása. Ha a versenyzőt szabályos módon eltalálták, akkor felkiált: "Találat!", hátralép, átveszi a gyakorlót a bal kezébe és felemeli a jobb kezét <a videókon gyakran csak a fegyvertelen kezét emeli fel az eltalált versenyző>. Ha a mérkőzés közben érintkezne az ellenfelek törzse vagy a könyök és váll közötti rész, akkor a bíró megállítja a küzdelmet. A vívó szabadon dönt, hogy vívás közben melyik kezében van a kard, menet közben is lehet váltani. Ha az egyik versenyző 2 m-re megközelítené a küzdőtér szélét, akkor a vezetőbíró hangosan figyelmezteti: "Határ!". Ha a figyelmeztetés ellenére mindkét lábával átlépne, egy pontot kap az ellenfele. Ha a küzdőtér 12 m-nél rövidebb, akkor az első kilépés után, megállítják a küzdelmet, a kilépőt 1 m felállítják a pálya szélétől és innen folytatódik a küzdelem. Ha kilép, akkor az ellenfél kap 1 pontot. Minden - tiszta, pontszerző - találat után a felek a küzdőtér közepéről folytatják a mérkőzést. A vívók nem tehetnek megjegyzéseket, csak bejelentik a találatot vagy válaszolnak a bíró kérdésére. Ha egy vágás a vívó fején kezdődött, utána a törzsén (kezén) folytatódott (vagy fordítva), akkor ez két találatnak minősül: 1 fej- és 1 testtalálatnak. Minden támadást hárítani kell. Tilos a fegyver elütése, leszorítása a saját fegyveres kéz csuklója (könyöke) segítségével. A fegyvertelen kezet sem lehet a támadás elvezetéséhez használni. Csak egyértelműen a gyakorló pengéjével történt találatok számítanak. Nincs lapvágás.
   Érvényes találati felület: vívóállásban ágyékhajlattól felfele, a comb alsó része, lábszár. Nincs együttes támadás. Ez azt jelenti, ha A támad, akkor B-nek hárítani kell vagy kitérni a támadás elől. A kitérés történhet lépéssel, ugrással vagy guggolással. Visszatámadni csak a védekezés után lehet. Ha A támad és B nem védekezik, hanem szintén támad, akkor az alábbi szabályokat kell alkalmazni: a) ha senki nem talált, nincs pont; b) ha B talált, nincs pont; c) ha mindketten találtak, akkor A kapja a pontot, mivel ő indította a támadást.
   Ha A versenyző vívóállásban, vonalban tartott pengével áll és B egyszerű akcióval támad, anélkül, hogy eltávolítaná a vonalban álló kardot, és emiatt kettős találat lenne, akkor A kapja pontot, mivel a vonalban tartott pengét először el kell távolítani az útból és csak utána lehet folytatni a támadást. Ha kettős találatnál mindkét versenyző keze ki van nyújtva, akkor mindketten pontot kapnak, mert B úgy támadott, hogy nem vette figyelembe a vonalban lévő, érvényes találati felületét fenyegető pengét, A pedig nem védekezett. Ha 5 perc elteltével nincs találat, 2 perc szünet, ha a 3 perc hosszabbítás során sincs találat, akkor döntetlen, 1-1 pont.
   A vívónak tilos: a) bármilyen módon - támadásra, védekezésre - használni a fegyvertelen kezét, nincs ráfogás se a fegyverre, se az ellenfél kezére; b) pajzsként használni a fegyvertelen kezét; c) dobni a fegyvért, ehhez meglazítani a fegyverfogást, függetlenül attól, hogy a kard teljesen kirepül a kézből vagy a csuklószíjon marad; d) lökni, feldönteni stb. az ellenfelet, a szabályok által nem rögzített módon támadni, vagy olyan módon, aminek nincs köze a vívás művészetéhez; e) rálépni a pengére, illetve rögzíteni azt, amikor az valamilyen okból megérinti a talajt; f) a törzs és a fegyvertelen kéz között rögzíteni az ellenfél fegyverét; g) beszéddel vagy bármilyen kiáltással zavarni a küzdelmet.
   Vitatható eredmény esetén megismétlik a küzdelmet. Tilos durva szúrásokkal vagy vágásokkal támadni az ellenfelet. A mérkőzés 5 pontig folyik, annak teljes időtartama 5 perc (a bírói tanács döntése alapján akár 1,5-3 perc is lehet). Csak a tiszta találat érvényes, mely a penge felső negyedével érkezett az érvényes találati felületre. Vágni vízszintesen, átlósan vagy fentről lefelé lehet. Kistávolságról tilos egészen rövid, lökés jellegű szúrást végezni. Korcsoportok: 10-13 év; 14-17 év; 18-20 év; 21-40 év (hadköteles kozákok); 41+ év (öreg kozákok).” (Sermicii Szövetség)

_____________________________
1. Kb. ökölvívó fejvédő, amire fel szerelve egy erős, arcot védő, nem túl sűrű rács.

2. A gyakorlókard teljes hossza 800 mm, a markolata 100 mm, a penge átmérője 40-60 mm és nincs keresztvasa; a magja 1 colos műanyacsőből készül, rá kerül a polifoam réteg, utána vékony bőrborítás vagy szigetelőszalag réteg; a markolatvég a kozák kardra jellemző módon hajlik a penge irányába. Képek a kozák gyakorlókardról: Modern kozákok (1.) | Modern kozákok (2.) |

Emlékverseny

Közzétették a Pintér Tamás (Oroszlán) Emlékversenyen részt vevő vívók sorsolását. Jó látni, hogy van közöttük barantás (legalább négy), a Szablya Iskolája képviselője, sőt mameluk hagyományőrző.