Történelmi menet

  Múlt szombaton rendezték meg Miskolcon az I. Nagy Lajos Történelmi Emlékmenetet, megemlékezve a diósgyőri várhoz szorosan kapcsolódó király születésének 700-ik évfordulójáról. Egy rövid, meglehetősen szubjektív összefoglaló következik az eseményről, melyről hatalmas mennyiségű kép- és videóanyag található a FB-on.

Egy fejedelmi, majdnem királyi

résztvevő [1]

 A király 1326. március 5-én született, így a megemlékezés némileg csúszott. Egyszer már meghirdették március elejére-közepére, akkor még tudományos konferencia is szerepelt a kétnaposra tervezett rendezvény programjában. A következő próbálkozás májusban volt, de végül ekkor sem rendezték meg az emlékmenetet. Követve a három a magyar igazság ismert szólás útmutatását, csak a harmadik meghirdetett időpontban valósult meg a rendezvény.

Honfoglalók, középkori csapatok [2]

Az Anjou Történelmi Egyesület (ATE)

diósgyőri hagyományőrzői [3]

 Nem vagyok hagyományőrző, ezért inkább csak azzal a céllal mentem ki, hogy talán lesz lehetőségem vívni a kitelepülő csapatok egyes tagjaival, netalán kardokat nézegetni, esetleg új vívókapcsolatokra szert tenni. Ebből nem sok mindent valósult meg, ennek ellenére egy nagyon kellemes és látványos rendezvény volt a szombati.

A solymász mögött a Hadi Akadémia csapata [2]

 A menet felsorakozása közben volt lehetőségem beszélgetni a Történelmi Hadi Akadémia vezetőjével. Beszéltünk a versenyekről, a változó szabályokról meg a közös ismerősökről. Sajnos konkrétan ez a csapat nem maradt a vonulás után, egyébként az akadémia felnőtt tagjai Egerben voltak egy másik rendezvényen.

 Végül – meglehetősen szokatlan módon, hisz főleg a vívás érdekel – egy tüzércsapat volt számomra a nap fénypontja. Egyszerűen „elvarázsolt” az ágyú szerkezete, mozgatása és működtetése. A csapat hagyományőrzői egy 1803-as mintájú osztrák háromfontos ágyú kezelőszemélyzetét jelenítették még. Külön érdekessége a csapatnak, hogy két hölgytagja is van, akik nem a napóleoni háborúk megszokott markotányosnőit személyesítették meg, hanem a tüzérosztagban vállaltak fontos szerepet.

Itt látszik a legtöbb részlet az ágyúból [2]

Egy tiszti könnyű tőrkard [3]

 Hálásak lehetünk a szervezőknek, hogy sikerült egy ilyen jó rendezvényt megvalósítani Miskolcon.

______________________________________________________

1. Karmazsin Photography (FB).
2. Minap.
3. Borsod Online.

Új szerzemény

  Egy kedves vívótárs új szerzeménye.

  A helyi régiségvásáron lett nemrég beszerezve, igen-igen jutányos áron.

  Lássuk az adatokat:

• tömege:                          605 g;
• a törött penge hossza: 625 mm (a húr mentén mérve);
• ívmagasság:                  20 mm; [1]
• a penge szélessége:     16,5 mm, 14,5 mm, 13 mm; [2]
• a penge vastagsága:    6 mm (kosárnál), 4,5 mm ( ~közepén);
• súlypontja (PoB):        52 mm;
• a kosár szélessége:      87 mm;
• a markolat hossza:      130 mm (a kosáron belül);
• pengén:                         Weyersberg Stamm Solingen;
• kosáron:                        Pacholek Gy., Budapest (csak nagyítóval olvasható).

 Ha abból indulunk ki, hogy a korabeli vívópengék olyan 84-85 cm hosszúságúak voltak, akkor a törött pengéből hiányzik egy 20-22 cm-es darab.

Becslés

 Közelítőleg megbecsülhető a teljes szablya egykori tömege és súlypontja. Ha feltételezzük, hogy egy 22 cm-es pengerész tört le valamikor és egységesen 13 mm széles, illetve 3 mm vastag lehetett ez a darab, akkor ennek a térfogata 8,58 cm3. Az acél fajlagos sűrűsége 7,85 g/cm3, így a letört pengerész maximális tömege 67 g (M) lehetett. A valóságban csak könnyebb lehetett, mivel a hegy felé általában csökken a penge vastagsága és szélessége.

A - a mostani súlypont, B - a letört pengerész,

C - az eredeti súlypont; a - kosár;

M - a letört penge tömege

 Az egyszerű statikai számításhoz az alábbi adatokat használjuk fel: ab = 52 mm, ad = 625 mm, de = 220 mm (feltételezés). A c pontban az alábbi egyensúly fog érvényesülni: 605 g * x = M * (683 - x), ahol bc = x, M = 67 g. A 683 mm úgy lett kiszámolva, hogy (da - ab) + de/2.

605x = 45761 - 67x → 672 x = 45761 → x = 68 mm

 Tehát a vívószablya eredeti maximális tömege 672 g lehetett és ekkor a súlypontja 120 mm-re lehetett a kosártól. Ez teljesen jól illeszkedik az ismert adatokhoz: egy múzeumi példány (677 g, PoB = 9,5 cm; forrás), egy dunántúli példány (658 g, PoB = 10,5 cm; forrás). Érdekes összevetni a fenti számokat a könnyebbik HEMA-szablyánk paramétereivel: 653 g, PoB = 12,5 cm.

_______________________________________________

1. Mivel a penge meglehetősen rossz állapotban van, látszik, hogy nem tartotta meg az eredeti ívét, így a mért érték csak tájékoztató jellegű.
2. A kosárnál, kb. a közepén, illetve a hegynél mérve.