Karabela

  A Vívás mint harcművészet topikban folyó társalgások után gyakran kezdek bele kisebb-nagyobb kardos kulturális kalandozásba, ami már nemcsak az adott  kard paramétereiről szól, hanem egy sokkal tágabb, szociokulturális közeg megismeréséről. Nem volt ez másként a karabela esetében sem. [1]

Lengyel karabela és más érdekességek

 A kép egy lengyel fotóalbumból való, amelyet a Krakkói Tudományos Társaság (Towarzystwo Naukowe w Krakowie) adott ki 1859-ben, bemutatva az ország régmúltjának emlékeit. Többféle sisakot láthatunk a fényképen, de minket főleg a lenti kard (karabela, 2493. sz. tétel) meg a szárnyas huszárok felszerelésének egyik nagyon jellegzetes tartozéka, a sólyomtollakkal díszített „szárny” érdekel. (A felvétel furcsasága - a másik, fél kengyeles szablyát is karabelaként ismerteti az album. Nagyobb felbontású kép.)

Lengyel nemesek társalgása [2]

 Hangulatos a szoba, a falon is látunk egy karabelát, ami nagyon hasonlít a fényképen bemutatott darabhoz. Alatta egy fokosbaltát - szinte fokosbárdot - vehet észre a figyelmes szemlélő, felette egy olyan sisakot, ami szinte pontos mása Sobieski János lengyel király különleges sisakjának (1683). Az ablak melletti alak kezében pedig egy jatagán látható.

Summary:
  A nice example of a cultural journey which was started by a search for karabelas.

____________________________________

1. Wikis szócikkek alapján a karabela adatai. Átlagos pengehossz: 77-86 cm, szélessége: 2,7-3,3 cm, ívmagassága: 7,0-9,5 cm, fokél hossza: 23,5-26,5 cm, a CoP és a CoG közötti távolság: 25,0-26,5 cm.
2. Henryk Weyssenhoff  (1859–1922), lengyel művész olajfestménye. Címe: Nemesi életkép - A jatagán története (1891). Kimondottan érdekes a festő életútja is.
3. Természetesen nem csak sólyomtollakat használtak, pl. ismert olyan ábrázolás, ahol egy ezredes huszárszárnyát strucctollak díszítik.
4. Egy kedves topiktárs hívta fel a figyelmem, hogy a szárnyakat a páncél hátvértjére szerelték, és kimondottan problémás felszállni egy olyan lóra, aminek a nyergén ott vannak a szárnyak.

Ajándék

  A hét kellemes meglepetése.

 Megérkezett az a két vívószablya, amit az egyetemi könyvtár kapott ajándékként az Országos Baranta Szövetségtől (OBSZ). Hálás köszönet érte! Külön köszönet jár a szablyák készítőjének, Kerstner Róbertnek, az ő segítsége nélkül ez nem történhetett volna meg.

 Eddig is ilyen kardokat használtunk, de így most már mindenkinek jut vívóeszköz. A közös edzéseken nem kell majd arra várni, hogy sorra kerüljön az ember, a szabadvívással  párhuzamosan mehetnek a páros gyakorlatok, vagy a technikák önálló csiszolása.

Rakamazi turul [1]

  Később lesz majd egy külön bejegyzés az új vívószablyákról (BSZ-5). Pont ilyenekkel vívtunk a tavalyi Zrínyi Kupán. A bejegyzésben röviden összefoglalom a kardokkal kapcsolatos érdekességeket, tapasztalatokat. Természetesen a héten már ki is próbáltuk az új polifoamos szablyáinkat.

  Jó kis edzés volt!

Summary:
  Recently our fencing group has received a generous gift (two padded training sabres) from the Hungarian Baranta Association (a part of their official logo is shown in the picture). This is basically a thank-you-post for that gift.

________________________________________

1. Ez a turul szerepel az OBSZ logóján. Az itteni kép a wikis Commons képtárából származó ábrázolás felhasználásával készült (Rakamaz város címere).

Rejtély?!

  Németh Árpád kiváló gyűjteményének egyik képét nézegetve szembesültem egy kisebb talánnyal. A kérdőjeles tárgy a Különleges fejvédők részben található, és a leírás szerint a japán botvívás fejvédője látható a fényképen. (Szerencsésebb lett volna a kendó fejvéd megnevezés, mivel a kendósok vívóeszköze nem egy bot, hanem a sinai, amit kardként használnak a japán vívók, hisz van markolata, apró hárítólemeze és megjelölt éle.)

  A neten pillanatok alatt sok olyan képet lehet találni, melyek teljesen azonos fejvédeket ábrázolnak, persze radikálisan eltérő feliratokkal: „Old Leather and Steel Fencing Foil Mask” (Kaminski), „Japanese Kendo Fighting Mask” [1],  „Antique Sabre Mask. Dated 1916, made in London”.

  Akkor ez egy kendó fejvéd lenne? Netalán régi tőrvívó fejvéd? 

  Vagy esetleg a régi kardvíváshoz használt fejvéd?

Fejvéd egy aukciós honlapról [2]

  Már első ránézésre is látszik, itt valami nagyon nem stimmel, hiszen a kendó fejvéd teljesen másként néz ki:

• csak egy függőleges szálból áll a rostély, itt pedig öt szálat látunk;
• sokkal távolabb vannak egymástól a vízszintes szálak, mint itt;
• teljesen más az alsó része, ott egy jellegzetes központi rész van (lásd men);
• másképpen történik a kendó fejvéd rögzítése, nincs rajta csat;
• az ábrázolt fejvéden nincsenek vállat védő részek, mint  a kendó men-en.

  Szóval elég nagy bizonyossággal állítható, hogy a képen látható fejvédet nem a kendósok használták. Annak ellenére, hogy van rajta szakáll, nehezen elképzelhető, hogy a tőrvívók lettek volna a felhasználók, mivel a rostély rései között bőven átfér a tőr hegye. Esetleg használhatták szablyavívók, de még a szúrás teljes kizárása mellett is eléggé balesetveszélyes lett volna az ilyen arc- és fejvédelem alkalmazása. (Még a Mensur-vívásra történő felkészülés során is sűrű háló védi a vívók arcát, annak ellenére, hogy ott egyáltalán nem szúrnak a résztvevők.)

  Logikusan egy utolsó lehetőség maradt: ez egy szuronyvívó fejvéd!

  Egy gyors Google-keresés (bayonet fencing mask) képei között meg is találjuk a fenti fejvédet. [3] A rövid magyarázó szövegben ez szerepel: „Australian issue WW1 bayonet practice training mask”. A folytatásban pedig ezt olvashatjuk: „This mask is a rare item as it is one of the masks that have survived that was used during bayonet training. It differs from a standard fencing mask as it is a lot beefier and the gaps in metal grid that covers the face are closer together. It was made in Australia for the Australian Army during WW1 by 'Nutting and Young 386 Bourke St Melbourne and is also date stamped 1916'. Although showing signs of wear it is in pretty good condition and makes an excellent display piece.” [4]

  Tehát egy Ausztráliában gyártott (1916) szuronyvívó fejvédről van szó. Már az első képen is látszik a gyártó jelzése, de van közeli kép is. (Jól olvasható az évszám, Melbourne város neve, valami a saddlers szó, tehát a gyártó cég főprofilja a nyeregkészítés volt.)

  Élvezetes kalandozás volt.

Summary:
  I have tried to check some facts about a particular item in the famous collection of Árpád Németh. The item is identified there as a Japanese stick fencing mask. After an extensive search it is clear that the mask is an Australian issue WW1 bayonet practice training mask.

________________________________________________

1. Sérült fejvéd. (Rajta egy címke:„Japanese kendo mask”)
2. Kaminski (9 jó minőségű kép mutatja be ez az akciós tételt).
3. WW1 mask
4. Henry's Military Collectables

Régi sportkard

  Egy ausztrál gyűjtő - Sam Gordon Campbell - képeit láthatja az olvasó, melyek a MyArmoury honlap egyik topikjából lettek letöltve.

1. kép

2. kép

3. kép

  Campbell azt írja: „They're a "Hungarian" style hilt, chromed steel, wood canted grip. Fittings also steel and were chromed at one point. One is in original condition, the other I carefully tried to stabilise. No markings on hilt parts. I'm thinking they're around the 1960s-70s?”

 Igen, ez egy jellegzetes magyar kardkosár, merevítő bordákkal. Jól látszik, hogy mennyire aszimmetrikus ez a jobb kezes kosár. A 2. képen tanulmányozható a recézett famarkolat, ebből olyat is ismerünk, aminek mindkét végén egy-egy fémgyűrű is volt. (A markolat belseje jobban látható egy további képen.) 

  Per pillanat nem tudom eldönteni, hogy ez az sportkard tényleg a múlt század 60-70-es éveiből származik-e. Elképzelhető, hogy valamivel korábbi, mivel teljesen hasonló régi sportkardot lehet látni a Duronelly-teremben. Érdekességként össze lehet hasonlítani egy magyar sportkarddal, Vince 1938-as katalógusából.

Summary:
  An old Hungarian style fencing sabre. This type of sword could be easily recognised from (reinforcement) ridges on the bell guard.

Bal? Jobb??

  2015-ben a topikban már foglalkoztunk azzal, hogy vajon az ilyen-olyan parasztok hogyan fogták a hosszabb markolattal rendelkező kardokat (pl. hosszúkardot). Szerszámfogást (SZF) használtak, amikor a bal kéz van elől, mögötte pedig a jobb? [1] Vagy netalán a klasszikus hosszúkard-fogást (HKF) alkalmazták? Ekkor a jobb kéz van a keresztvasnál, mögötte helyezkedik el a bal kéz.

  Most újra átnéztem „fegyvertelen” parasztokról szóló bejegyzések képeit.

  A klasszikus: „Haust du mich so stich ich dich” (Beham mester)

A:  Beham 1

Hosszúkard: HKF (p13 / p4 = 2,7; miközben a wikis szócikkek alapján ez 4-4,5 lenne)

B:  Beham 2

Hosszúkard: HKF, rövid bunkó: HKF (1543) [3]

A téma egy későbbi feldolgozása (Bry, 1592)

Egyéb festők:

C: Bry testvérek (a fenti kép)

Szinte másolta az 1543-as képnek. 

Hosszúkard: SZF, rövid bunkó: SZF [2] (p13 / p4 = 2,5; itt még rövidebb a kard)

D: Stammbuch (Bamberg)

Langes messer? Kriegsmesser?: HKF (1590)

  Szóval, egy távolról sem reprezentatív minta alapján inkább a HKF a gyakoribb a német parasztokat ábrázoló képeken.

Summary:
  There was a post about „weaponless” medieval peasants in Europe. In the current post I have examined the holding of a longsword by peasants, based on different paintings by Beham, Bry. From this non-representative sample is clear that a classing longsword holding (Hungarian abbreviation: HKF) - the right hand near the  crossguard, the left hand near the pommel - was used.

______________________________

1. A topikban azt is megvitattuk, hogy nem mindegy milyen szerszám van az ember kezében: fejsze vagy ásó.
2. llustration from the brothers de Bry's 'Emblemata Saecularia' (Frankfurt, 1592). Johann Israel de Bry, Johann Theodor de Bry.
3. És bal kezes vívókat is láthatunk!