Face mask (~1625)

 It seems that the first known depiction of a plate fencing mask with ties is from 1686 [1] . However there are some tantalizing signs that protective masks were used several decades earlier. Below we could examine two face masks from the Stibbert Collection (Florence). The first mask is a rather interesting one, because it is difficult to say for sure: Was this mask a decorative one (resembling Venetian masks)? Or was it used for some other purposes e.g. fencing?!

 The second one, simply placed in a gorget by a curator or originally attached to a gorget, is especially interesting, because it matches really close the description of the object from the Pennsylvania Museum.

„Purchase of European Armor

 The Museum's collection of European armor has been greatly strengthened by a recent purchase of fourteen specimens acquired at an important sale in New York. [...] The most striking piece in the group is a French fencing mask of 1625. It is embossed with the verisimilitude of a face with long mustachios and a Louis Trieze pointed beard; the mouth and eye openings have upraised borders, to deflect the stroke of the opponent's blade; the eyelids, beard, and mustachios are ornamented with roping.” (Page 24) [2][3]

„Accessions October, 1921 - February, 1922

Class: ............... Armor

Object: ............ Fencing mask, French, 1625

Source: ............By purchase, Keehmle Fund and Bloomfield Moore Fund” (Page 29)

________________________________________

1. Fencing Material Culture (2014)
2. THE PENNSYLVANIA MUSEUM BULLETIN * PUBLISHED AT MEMORIAL HALL. FAIRMOUNT PARK, PHILADELPHIA, BY THE PENNSYLVANIA MUSEUM AND SCHOOL OF INDUSTRIAL ART NUMBER 70 FEBRUARY, 1922
3. This bulletin is marked with a library stamp: „Philadelphia Museum, Library, College of Art”.

Rejtély?!

  Németh Árpád kiváló gyűjteményének egyik képét nézegetve szembesültem egy kisebb talánnyal. A kérdőjeles tárgy a Különleges fejvédők részben található, és a leírás szerint a japán botvívás fejvédője látható a fényképen. (Szerencsésebb lett volna a kendó fejvéd megnevezés, mivel a kendósok vívóeszköze nem egy bot, hanem a sinai, amit kardként használnak a japán vívók, hisz van markolata, apró hárítólemeze és megjelölt éle.)

  A neten pillanatok alatt sok olyan képet lehet találni, melyek teljesen azonos fejvédeket ábrázolnak, persze radikálisan eltérő feliratokkal: „Old Leather and Steel Fencing Foil Mask” (Kaminski), „Japanese Kendo Fighting Mask” [1],  „Antique Sabre Mask. Dated 1916, made in London”.

  Akkor ez egy kendó fejvéd lenne? Netalán régi tőrvívó fejvéd? 

  Vagy esetleg a régi kardvíváshoz használt fejvéd?

Fejvéd egy aukciós honlapról [2]

  Már első ránézésre is látszik, itt valami nagyon nem stimmel, hiszen a kendó fejvéd teljesen másként néz ki:

• csak egy függőleges szálból áll a rostély, itt pedig öt szálat látunk;
• sokkal távolabb vannak egymástól a vízszintes szálak, mint itt;
• teljesen más az alsó része, ott egy jellegzetes központi rész van (lásd men);
• másképpen történik a kendó fejvéd rögzítése, nincs rajta csat;
• az ábrázolt fejvéden nincsenek vállat védő részek, mint  a kendó men-en.

  Szóval elég nagy bizonyossággal állítható, hogy a képen látható fejvédet nem a kendósok használták. Annak ellenére, hogy van rajta szakáll, nehezen elképzelhető, hogy a tőrvívók lettek volna a felhasználók, mivel a rostély rései között bőven átfér a tőr hegye. Esetleg használhatták szablyavívók, de még a szúrás teljes kizárása mellett is eléggé balesetveszélyes lett volna az ilyen arc- és fejvédelem alkalmazása. (Még a Mensur-vívásra történő felkészülés során is sűrű háló védi a vívók arcát, annak ellenére, hogy ott egyáltalán nem szúrnak a résztvevők.)

  Logikusan egy utolsó lehetőség maradt: ez egy szuronyvívó fejvéd!

  Egy gyors Google-keresés (bayonet fencing mask) képei között meg is találjuk a fenti fejvédet. [3] A rövid magyarázó szövegben ez szerepel: „Australian issue WW1 bayonet practice training mask”. A folytatásban pedig ezt olvashatjuk: „This mask is a rare item as it is one of the masks that have survived that was used during bayonet training. It differs from a standard fencing mask as it is a lot beefier and the gaps in metal grid that covers the face are closer together. It was made in Australia for the Australian Army during WW1 by 'Nutting and Young 386 Bourke St Melbourne and is also date stamped 1916'. Although showing signs of wear it is in pretty good condition and makes an excellent display piece.” [4]

  Tehát egy Ausztráliában gyártott (1916) szuronyvívó fejvédről van szó. Már az első képen is látszik a gyártó jelzése, de van közeli kép is. (Jól olvasható az évszám, Melbourne város neve, valami a saddlers szó, tehát a gyártó cég főprofilja a nyeregkészítés volt.)

  Élvezetes kalandozás volt.

Summary:
  I have tried to check some facts about a particular item in the famous collection of Árpád Németh. The item is identified there as a Japanese stick fencing mask. After an extensive search it is clear that the mask is an Australian issue WW1 bayonet practice training mask.

________________________________________________

1. Sérült fejvéd. (Rajta egy címke:„Japanese kendo mask”)
2. Kaminski (9 jó minőségű kép mutatja be ez az akciós tételt).
3. WW1 mask
4. Henry's Military Collectables

Korai fejvédek

  A Schola Gladiatoria egyik topikjában láttam meg a képen bemutatott, tőrvíváshoz használt fejvédét. Utána előbányásztam egy ősrégi képet, amin a vívómaszkok fejlődését mutatta be a szerző. [1] Az eredeti képen csak öt vívómaszk volt látható, ezt egészítettem ki a 6. típussal. Ennek már volt olyan része, ami a fejtetőt védi, továbbá egy külön rész a fülek védelmére.

Az arcvédelem fejlődése [2], [3]

Egy részletgazdagabb kép

a fenti fém vívómaszkról

  Ezen jobban észre lehet venni a homlokrészen felső peremén található lyukat, ezzel egy további rögzítési pontot lehetett biztosítani a vívómaszknak.

____________________

1. Eredeti kép, http://www.fencingmaster.com/history/history_1.htm (Bac H. Tau, Maître d'Armes)
2. 1765: Domenico Angelo: Escrime. Published in Volume 21 of L’Encyclopedie (1765) of Diderot and D’Alembert, Plate XV, Fig. 52. (52. ábra)
3. 1782: Alexandre Picard Brémond: Traité en Raccourci sur l’Art des Armes . Turin, 1782. A könyv borítóján látható a dróthálós vívómaszk, amit két zsineggel rögzítettek a vívó fejéhez. Nem lehetett egy túl kényelmes rögzítési mód!

Botvívás

  Egy kedves netes vívóismerős linkelt a fórumon egy érdekes videót az etióp botvívásról: az anyagot az On the Spot stábja készítette 2012-ben (Cseke Eszter és S. Takács András). Jól látszik, hogy a másik bot felső harmadát „támadják” a bemutató során (0:56), gyakran a kamera csak az egyik botharcost mutatja, aki elégedetten vigyorog magában (1:02), bár néha-néha meg is csapják az edzőtársat. András megjegyzi: „Látszik, hogy nem akarják bántani egymást, csak gyakorolnak.” (1:38) Izgalmas volt megfigyelni: milyen védőfelszerelést használnak a rituális küzdelmek során. Mivel a videó felkeltette az érdeklődésem, így utánanéztem a dolognak.

Szuri rúdvívás (3:57) [1]

  Egy német szócikkből  - Donga-Kampf - kiderültek a szabályok [2] meg az, hogy milyen további védőfelszerelést használnak. [3] A 2-3 m-es botokat nevezik dongának, aminek gyakran „érdekes” formájú az egyik vége, mondhatnánk fallikus. ;-)

  Egy brit sorozat - Last Man Standing - egyik epizódjából [4] is érdekes dolgok derültek ki. Itt a helyi oktatók három ember választottak ki az öt egészséges jelölt közül. Ők egymással küzdöttek meg, nem pedig a helyi fickókkal. Volt egy résztvevő, aki öttusázik; na, az ő mozgásán lehetett látni, hogy tanult vívni és viszonylag gyorsan elsajátította a botvívás alapjait. A harmadik és negyedik részt érdemes megnézni. [5] 

  Utána átnéztem jó sok YT videót. Ezek közül pár izgalmasabb került kiválasztásra. Kiderült, hogy a harcosok többsége tényleg egy szál semmiben csapkodja teljes erőből az ellenfelet, de vannak, akik egész komoly mennyiségű védőfelszerelést aggatnak magukra. Erre jó példa a következő, 2013-as videó.

Donga fighting. (6:34)

  Összességen talán az alábbi videó tetszett a legjobban, színvilágilag, a felszerelés és a küzdelem bemutatása szempontjából. Két falu versenyzőinek a küzdelme, nincs túl nagy kavarás, mint egyes felvételeken, ahol teljesen követhetetlen - ki küzd kivel. Néhány érdekesebb pillanat: közeli felvételek a fejvédről (0:36), egy egész érdekes kötél lábszárvédő, egy találat eredménye (0:46), felszerelés (0:57), fejvéd (1:22), bal láb belső része (2:07).

Travels to the Edge Donga (2:49)

__________________

1. Ez inkább amolyan bemutató küzdelem (gyakorló vívás) vastagabb botokkal. A tényleges szabadvívás során sokkal hajlékonyabb botokat használnak a különböző etióp törzsek. Ha tényleg rudakkal küzdenének a helyiek, akkor rengeteg törött végtag lenne a végén.
2. „...dem Gegner durch Schläge blutige Treffer am Kopf oder an den Beinen zuzufügen oder ihn durch Hebel zur Aufgabe zu zwingen.” Győzelem: vérző seb fejre, vagy vérző seb lábra; vagy kiütés, ez már a Last man... c. sorozatban hangzik el.
3. „Bei einem Donga-Kampf werden die empfindlichen Körperteile in Gras oder heute auch in allerlei Helme und Schütze aus Zivilisationsabfällen gehüllt, meist jedoch werden die Hände und Ellbogen durch schmale Schilde aus geflochtenem Gras geschützt.” Tehát fejvédet is használnak, amit mindenféle hulladékból készítenek, a kézfejet gyakran egy kisebb pajzs védi, ami fűből fonnak.
4. Ethiopian Suri Stick fighting.
5. Part 3: „Just like a Suri” (4:34) Itt látszik, hogy mekkora hurkák maradnak a vékonyabb botok után. Part 4: A résztvevők bemutató vívása a törzsi vezetők előtt és a kiválasztás.
6. Helyi szépségek alsó ajka (0:51), meg nagyon jó lassításokat lehet látni.

Fechtirozás (1821)

Szinte biztos, hogy erről még nem társalogtunk a VMH topikban. A szomszéd témában - Harcművészetek - Wesselényi (1796-1850), mint az egyik első magyar ökölvívó lett említve, aki Angliában tanulta az ökölvívást. (Közben pedig Rákóczi Ferencről is kiderült, hogy tanították öklözni.)

Bécs, 1821. október 30.
   „30-án. Reggel ujra 1 és fél órát játszám a Ball-házban, mentől tovább, annál szebbnek, de an­­nál nehezebbnek is tanálom ezt a játékot. Csereynél egy Amár nevü szerecsen Fechtmeister­­rel assaut csináltam. Már olyan rég nem fechtiroztam, hogy ugyan gyalázatos rosszul ment a viaskodás. Szinte semmi döfés nem akart eszembe jutni. Annyira „Steif” valék és döféseim oly gyengék, hogy a néger többször legyőzött, mint az velem megtörtént, a mióta fechtiero­zom. Nem hozott volt maskokat s azt proponálá, viaskodjunk anélkül. Ez eléggé genieroza s szinte rosszul ütött ki, mert egy rossz védőmozdulatom által arcba kapám döfését s szemem csakhogy nem kifolyt. Fechtirozó modora kemény és keze erős, gorombán markiroz s pozitiója rossz! Nem lehet jó fechtirozónak nevezni. Ily erős mozgás után jól ebédelék s nem takarékoskodva többet költék egy forintnál.”

Báró WESSELÉNYI Miklós útinaplója
1821-1822.
(MEK)

Ui.:

   Ha azt vesszük figyelembe, hogy ifj. zsibói bölény háromszor használja a döfés kifejezést, akkor nagy valószínűséggel tőrvívás csörtéről lehetett szó. Abban az időben a magyar kardvívásban viszonylag keveset szúrtak. A „gorombán markiroz” talán azt jelenti, hogy az ellenfél (túl) erősen szúr. Milyen érdekes, hogy még nem használja a vívás szót, helyette a viaskodás jelöli a küzdelmet.

Fechtmester (német) = vívómester,

Assaut (francia) = asszó, csörte, szabadvívás,

Steif (német) = merev,

Genieroz = zseníroz (feszélyez).

HEMAtóma

A HEMA Alliance FB oldalán találtam.

A srácok műanyag kardokkal végeztek páros gyakorlatokat, fejvédben. Ennek ellenére egy kitörés közben sikerült összehozni egy szép véraláfutást az edzőtárs nyakán. Szóval, csak óvatosan és kellő körültekintéssel érdemes gyakorolni, meg normális edzőtársakkal!

 

Michael Cheng:
"A follow up post on the importance of wearing a gorget during free sparring. Today I was leading some lunge drills for military saber. We were using Rawlings synthetics. A friend of mine accidentally slipped forward during a lunge and this happened. I was wearing a fencing mask but nothing else as we were just doing drills."

"I got lucky in that we weren't using steel, too poor. That one time being a poor college student is a plus."

Chris Wolf-Willoughby:
"That's not too bad. It could have been a lot worse, assuming your esophagus didn't collapse, but its not a great spot to get hit. Ever."