Fokél 3.

Ezzel a bejegyzéssel lassan lezárnám a témát. A későbbiekben biztosan lesznek még új adatok.

A kapcsolódó anyagokból láthattuk, hogy a saját tudományágukban jó szakembernek számító kutatók mekkorát képesek tévedni, ha kritikátlanul átvesznek minden bizonyítást nélkülöző elméleteket. Nézzünk még egy másik példát: az érdeklődő egy máskülönben kiváló, 2000-ben kiadott könyvben olvashatja, hogy a pusztai lovasok mesterien bántak a szablyával, "a nyeregből oldalt kihajolva pedig fokéllel alulról hasították fel az ellenfél lovának hasát."

A "lósebző" fokél legendájának továbbéléséhez hozzájárult Kiszely István antropológus [1] könyve A magyar nép őstörténete (2001), amit a wiki egyetemi tankönyvként és tanári segédkönyvként tart számon [2]. Ő volt az, aki Petőfiként azonosította a barguzini női csontvázat. ;-)

Az ősmagyarok fegyverzete  c. fejezetben olvasható:
"A többoldalú használhatóságát növeli a penge fokéle. A fokél elsősorban a ló megsebzésére irányuló része a fegyvernek (1). A szablya egyedüli hátránya, hogy a vaspáncéllal szemben hatástalan (2). Szablyáink enyhén íves pengéjű egyélű, foka mentén vércsatornával erősített 70-90 cm hosszú megtört markolatú fegyverek voltak, amelyeknél a penge hossza 60-65 cm-nyi volt (3); tompa fokát a hegyétől visszamért, nagyjából harmadnyi hosszán - néha feljebb - ugyancsak élesre köszörülték; ez a fokél (elman) (4); azaz a penge fokát kikalapálták, visszaköszörülték. A magyar harcos elrobogott ellenfele mellett, s úgy suhintott oda egyélű szablyájával. A markolat anyaga lehetet vas, némely esetben öntött bronz, illetve réz (5). A fogantyút borító falapokat egy szegeccsel rögzítették a markolatvashoz. Az egész fogantyút bőrrel vonták be, végére pedig fémkupakot erősítettek. A szablyákat gyepvasércből damaszkolták, így 9-9,2-es keménységűek voltak (6)."

Én számoztam be a mondatokat, mert egy másik bejegyzésben érdemes lenne külön is foglalkozni ezzel a résszel. A könyv megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban, még az a szerencse, hogy nem túl népszerű, ami a letöltés-számláló alapján tudhatunk (2008 novembere óta 734 letöltés) [3].

_______________________________________
1. Kiszely István (Budapest, 1932. június 14. – Budapest, 2012. augusztus 28.) biológia-földrajz szakos tanár, antropológus. Neve a szibériai Petőfi-expedíció kapcsán, valamint nyilvánosságra került állambiztonsági ügynökmúltja miatt lett a szélesebb közvélemény számára is ismert.

2. Ennek nem néztem utána.

3. Összehasonlításként Kiliti Joruto Harcművészeti villámhárító c. írását 17468-szor töltötték le 2005 óta.