A fokél rendeltetésével kapcsolatban már 2001-ben jelent meg egy hosszabb cikk [1], ennek rövid összefoglalóját találja meg az érdeklődő a Magyar őstörténet c. sorozat 3. kötetében [2]:
"Mi célt szolgál a szablya fokéle?
A Kovács István által az 1930-as években [3] megfogalmazott, majd László Gyula által népszerűsített elmélet szerint a szablya fokéle arra szolgál, hogy azzal alulról felfelé vágva az ellenfél lovát meg lehessen sebezni. A lovon végrehajtott kísérletek tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy ez az elmélet egyértelműen téves: az egymással szemben haladó lovak sebessége kizárja ezt a használati módot.
Egy lehetséges alternatívára Hidán Csaba mutatott rá, aki szerint a vívás során a szablya fokéle az ellenfél fegyvert forgató kézfejének és alkarjának a támadását tette lehetővé. Hatásossága ellenére ez sem lehetett a fokél kifejlesztésének kiváltó oka, mivel ez a vívási rendszer leginkább gyalogosan használható.
A fokél kialakulásának okára végül egy másik tudományágban végzett vizsgálatok világítottak rá: a kaszával bekövetkezett balesetek modellezése során kimutatták, hogy ívelt pengével sokkal könnyebb szúrni, ha a penge homorú oldala is élezett. Ilyenkor ugyanis a penge nem gyűri maga előtt az "anyagot". Ennek a vizsgálatnak az eredeményeit a kísérleti régészet használta fel: az ív domború és homorú oldalán egyaránt élezett - azaz fokéllel ellátott - penge tökéletes szúrásképet adott, mindenütt vágta, sehol nem roncsolta a tesztbábu anyagát.
Ezen túl a fokél kialakításának volt egy egyszerű gyakorlati oka is, amelyre már korábban felhívták a figyelmet: a fokéllel ellátott fegyverek esetében a penge súlypontja közelebb kerül a markolathoz, így a fegyvert könnyebben lehet forgatni. Sz. G."
Sz. G. = Szőllősy Gábor (1954-), agrármérnök, muzeológus, népvándorlás kori régészetből doktorált.
_________________________________
1.
Szőllősy Gábor: Mi célt szolgál a szablya fokéle? A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve. 23. 2001. 275-293.
2.
Szerk.: Petkes Zsolt - Sudár Balázs: Honfoglalók fegyverben. Magyar őstörténet 3.. Budapest, Helikon, 2015.
3.
Kovács István: Hogyan használta a honfoglaló magyar a szablyát? (1941)
Közlemenyek az Erdélyi Nemzeti Muzeum Erem-és Régiségtárából, pp. 129-131.
Nagy valószínűséggel innen indult a "lósebző" fokél elmélete ;-)
No comments:
Post a Comment