Teljesen más miatt nézegettem Kun László "A magyar testnevelés és sport története" c. könyvet (1982) és találtam meg a következő részt: "A műsoron... szamárfuttatás, birkózás - délszlávoknál kőhajítás -, botvívás (botostánc) és más erőpróbák szerepeltek... Jellemző, hogy a pusztamérgesi és az öttömösi pusztán a korábban szokásos botostánc-vetélkedőt az 1860-as években a csendbiztosok azért nem engedélyezték, mert az rendszerint verekedéssé fajult. Előfordult, hogy még a békebíróként fellépő házigazdát is megverték." (208. o.)
Ebben a részben található a fenti idézet:
4.2.10.
A parasztság testkultúrájának beszűkülése, a népi játékok elsorvadása az abszolutizmus
és a dualizmus időszakában
4.2.10.1.
A magyarországi testkultúra népijáték-, néptánc- és vetélkedés-hagyományai 1849 és 1918 között
...
4.2.10.3.
Népi játék - nemzeti sportág
Kapcsolódó adatmorzsák (az időrendi táblázatból - 495-578. o.):
1651:
A nagybányai iskolatörvény kimondja: "Játéki mulatságra kimenvén nem nyíllal, tegezzel, küszködéssel, puskákkal s több effélékkel, hanem laptával vagy tekével és hasonló eszközökkel játszodjanak..."
1657:
A debreceni református kollégium iskolatörvényei... a küzdő- és fegyveres testgyakorlatokat azonban eltiltották.
XVII. sz. vége:
... A gyermekek úszását, birkózását és más küzdőjátékat, kockázását és kártyajátékát betiltó megújító iskolatörvények hatástalanok.
XVIII. sz. első fele:
... Eltiltják... a küzdővetélkedőket...
Hasonlókat már olvastam a miskolci református gimnázium 1724 körül rögzített szabályzatában.
No comments:
Post a Comment