Kendó (2.)

„A kölcsönös üdvözlés után vallásos ceremóniák kerülnek sorra, majd két kézre fogják a bambuszt és "elmélkedtek". Ez több mint a mi lélektani koncentrációnk, mert magában foglalt olyan mágikus elemeket is, amit a kendó jelentett a vívó számára, túl a gyakorlótermen is. Az elmélkedést (bátorságkoncentráció, önbizalomgerjesztés) előírt be- és kilégzési gyakorlatok szakítják meg. Ezt követte egy csatakiáltás sorozat. (Véleményem szerint ebben a rontásüzést, az ellenfél racionális megzavarását és autogén-tréning motívumait kell keresni). A kiáltozások során már megközelítik és árgus szemekkel méregetik egymást, majd midőn az ellenfelek hangja elhal, megkezdődik a csoportos összecsapás. A győztes az, akinek sikerül az ellenfele fejére, vagy vállára két olyan ütést mérni, hogy az maga is elismeri a vereségét. Küzdelem közben meg van engedve, hogy az ellenfelet nekifutással feldöntsék, illetve elbuktassák. A pár nélkül maradt győztes társait segíti. A küzdelmet rituális ceremónia zárja le. Hasonló keretek között zajlanak a páros mérkőzések is.

A II. világháború után az amerikaiak a meglepetésszerű támadások megelőzése érdekében betiltották a gyakorlását. Csak a békekötés után engedélyezték. A kendó hamar kiheverte a kényszerszünet okozta visszaesést. Ma más modern sportként tartják nyilván. Meghódította a nőket is. A japán testnevelési főiskolákon a fő tantárgyak közé tartozik.

Modern vívóiskola változatát a hazatérő katonák Amerika-szerte elterjesztették. Különösen az egyetemisták körében vált közkedvelté. (Lásd a tüntető diakokról készült filmfelvételeket! [...]” A lehagyott rövid rész a modern olimpiai vívásról szól.

Kun László: Egyetemes és magyar vívástörténet. Bp., 1969, 68. o.

_______________________________________________________

Itt is megtörtént a szöveg ellenőrzése.

Kendó (1969)

Egyszerűen nem tudok ellenállni ennek a gyöngyszemnek.

"Adalékok a japán vívás történetéhez

A japán vívásnak három sajátos területe alakult ki:

a) harcgyakorlás gyalog és lovon*,

b) kardvívás mint táncmotívum,

c) a szorosabb értelemben vett vetélkedő, vagy sportvívás: bambuszbottal, illetve 

   "európai sport fegyverekkel".

A modern tőr, párbajtőr és kardvívásuk a legutóbbi időkig meglehetősen gyerekcipőben járt.

A japán vívósportot megtestesítő kendó szó szerinti fordításban a "kard útját" jelenti, ami nem csupán a bambuszvívást fejezi ki, hanem egy sajátos filozófikus nevelési rendszert, ahová a kendó "vezetett". Mi fogalmaink szerint egy önuralomra, bátorságra nevelő gyakorlatrendszert kell érteni, amibe beletartoznak bizonyos vallásos ceremóniák, öltözködési szertartások, elmélkedések, légzőgyakorlatok és csatakiáltások. A vívóeszköz a "kendó" ötrészes bambuszbot, kardmarkolattal (kb. 110 cm). Maga a vívás történhet egy, vagy két kézzel, attól függően, hogy a kendó-forgatók hányadik kategóriába tartoznak.

Elsajátításához - a többi japán eredetű sportokhoz hasonlóan - több éves türelmes gyakorlásra van szükség. Hosszú ideig csak lelki felkészítés, a ceremóniális keretek, és a rávezető mozgások, cselek, félreugrások, tempó és ritmusgyakorlatok folynak. Ahhoz, hogy valaki a kendó védőöltözékét felölthesse és a bambusz botot a markába szoríthassa magas mozgásügyességi és lélektani "beidegzettségi fokot" kell elérnie. A próbák egyike például abból áll, hogy a jelöltet egy vászonkendővel meglepetésszerűen szembecsapják. S csak akkor engedik a küzdelembe, ha az meg sem rezzen.

A II. világháborút megelőzően Japánban járt szemtanuk leírása szerint az iskolai vagy "egyesületi" kendóvívás azzal kezdődik, hogy a terem két szemben levő falánál guggoló állásban elhelyezkedik a két csapat."

                                                                Folytatás következik

* Kézzel írott széljegyzet: "A jakuzák és a szamurájok iskolái külön tanulmányt érdemelnek." [Elképzelhető, hogy a szerző saját példánya volt ez a könyvtári darab, és ezt látta el széljegyzetekkel.]

Kun László: Egyetemes és magyar vívástörténet. Bp., 1969, 67. o.

2022. feb. 8.: Újra ellenőrizve a szöveghűség.

Bay & kard

A topikban írta egy törölt nick: "...Ah, Bay Béla nem is értett a kardvíváshoz!" Pár hozzászólásban már foglalkoztam a témával: a három fegyvernemes eredményekkel 1937-ben elnyert Horthy-kupával ("Erre a gyönyörű, ezüstből készült, és féldrágakövekkel díszített vívótrófeára ma, kilencvenkét éves koromban is nagyon büszke vagyok", 29. o.), a tanítványai eredményivel (1972-es olimpia, Marót Péter kardvívó ezüstérme, 101. o.). Most egy további érdekességet szeretnék megosztani.

1940-ben rendezték meg x-ik alkalommal a Terstyászky-emlékversenyt (előtte volt már 1933-ban, 1934-ben, 1935-ben; névváltozat: Tersztyászky). Abban az évben csapat- verseny formájában került megrendezésre az emlékverseny, és Magyarországot a Bay, Berczelly, Gerevich, Kovács, Maszlay, Rajczy összeállítású csapat képviselte, melynek Piller volt a kapitánya. A magyar kardvívók 22:14 arányban nyertek (147:119 volt a tussarány). Bay Bélának nem volt miért szégyenkeznie, hiszen egy kardvívó versenyen, a legjobb olasz kardvívókkal szemben 4 győzelemmel járult hozzá a kiváló eredményhez, legyőzve a három legsikeresebb olaszt: Pintont, Marzit és Gaudinit.

Bay-Montano: _________ 0:5
Bay-Masciotta: ________ 4:5
Bay-Perenno: _________  5:2
Bay-Pinton: ___________ 5:3    [1]
Bay-Gaudini: __________ 5:2    [2]
Bay-Marzi: ___________  5:3    [3]

Számomra a Gaudini ellen elért 5:2-es győzelem a különleges, hiszen az olasz vívó hatalmas termetű ember volt - 200 és 205 cm közötti magasságot adnak meg a különböző források, Bay Béla pedig valahol 172 cm körül lehetett a fényképek alapján. Ezen a versenyen még Berczelly (5 győzelem) sem tudta legyőzni az olasz óriást, 2:5 arányban vesztett. Gerevich (4 győzelem) úgyszintén: Gerevich-Gaudini: 3:5.

Kovács Dénes: A vívó apostola és a vadászat szerelmese. (2006) 32. o.
_________________________

1. Vincenzo Pinton, négyszeres olimpiai ezüstérmes.
2. Giulio Gaudini, háromszoros olimpiai ezüstérmes csapatban meg egyéniben
    (1932-ben egyéniben). 
3. Gustavo Marzi, háromszoros olimpiai ezüstérmes (1936-ban egyéniben).

Kardírás (2.)

Az előző részből nem igazán derült ki, hogy ez egy teljesen új fejlesztés és nem egy létező nyugati lejegyzési rendszer (tovább)fejlesztése. Az egyik olvaso visszajelzett, hogy számára a HH, HxH, H++H stb. jelölések matematikai képletekre hasonlítának és némileg zavart okoznak. Pedig a dolog végtelenül egyszerű: a HH jelzés csupán azt jelenti, hogy tercállásban (3g) és (:) helyzetben, amikor mindkét vívó egy vívóvonalon áll, akkor érintkezik a két hegy (HH), azaz a két vívó középtávolságra van egymástól (pl. csak kitöréssel érhető el a másik feje, mellkasa stb.)

Lássuk a folytatást.

(?.)    bármilyen csel: pl. (?f) fejvágás cselezése
?()    áltámadás, szándékosan rövid támadás
(?t)    „testcsel”: cseles mozdulat a felsőtesttel, (?p0) "hegycsel"
(?+!)    igen mély szúráscsel (a megcélzott felülettől 5-10 cm-re megállítva)

)    hárítás
/)    félhárítás
(    elkapás
o    körhárítás: pl. o3) körterc
/o    félkör hárítás: pl. /o5) a penge hegye más utat ír le, mint egyszerű kvintnél

..!    bármilyen meghívás
1!    prím meghívás, 2! szekond meghívás
3!    terc meghívás; a 3! nem azonos a 3), illetve a 3g

0!    Hutton-féle középállás (resting medium guard) [122] 
0,!     az előbbi helyzet olyan változata, amikor le van eresztve a kard hegye („pihenő” VA)

1)    prímvédés, 2)    szekondvédés
2')    kivonuló szekondvédés, átmenet „magyar gardba” kivonulás közben
3)    tercvédés, 4) kvart, 5) kvint, 6) szekszt, 7) szeptim
3')    magas tercvédés
4')    magas „kvart” ( tulajdonképpen 6) )
3.)    mélyterc (Gerentsér ezt a védés javasolja mély oldalvágás vagy kézvágás ellen)
4.)    mélykvart
3,)    lábterc, külső combvágás (;c) ellen
4,)    lábkvart, belső combvágás (c;) ellen
t)    kitérés (testtel)

x    kötés
x-    ütés: x-! erős ütés, x-? gyenge ütés
x=    érintkezés, hárítás utáni nyomás [123]
-    (felső) vonal, .- alsó vonal

Egyéb:
(>)    visszatámadás, riposzt
::    együttes támadás
=    kettős találat
.()    elővágás; .(f) tempófej; .(+) feltartó szúrás
().    utóvágás HEMA-ban
(.. ..)    láncvágás: (m (B)(F)) vagy (mBF) 2 db mellvágás, Meyer-jelöléssel
[x]    lefegyverzés
(..!)    erős vágás, (..!!) brutális vágás, amiért már esetleg figyelmeztetés jár
())    vágás csapásponttal (CoP)
(=)    együttes találatot eredményező „pánikvágás” hárítás helyett
(~)    véletlen találatot eredményező, minden céltudatosságot nélkülöző pengemozgás
xx    „hirtelen halál”, az első tiszta találatig folyó küzdelem

p1    penge részei: p0 - a hegy, p1 - a penge gyengéje, p2 - közepe, p3 - erőse

A kardírás elemeit felhasználhatjuk a szabadvívás során elért pontok lejegyzéséhez: pl. (m) 2:0; 2:1 (;k).
______________
Lábjegyzetek:

122: Nem vívóállás, inkább csak egy meghívás. Azért medium, mert a markolat a vívóvonal felett helyezkedik el. Kb. 3) és 4) közötti helyzet. 0,! meghívásban majdnem a talajig lehet leengedni a nehezebb vívóeszköz hegyét. Ezt általában vívótávolságon kívül alkalmazhatjuk, pihenés céljából.

123: Kiegészíthetjük egyéb jelekkel: x=<! jelölheti az ellenfél erős nyomását, x=<!! annak nagyon erős szintjét; x>< jelölhetné az ellennyomást.

Botvívás

Teljesen más miatt nézegettem Kun László "A magyar testnevelés és sport története" c. könyvet (1982) és találtam meg a következő részt: "A műsoron... szamárfuttatás, birkózás - délszlávoknál kőhajítás -, botvívás (botostánc) és más erőpróbák szerepeltek... Jellemző, hogy a pusztamérgesi és az öttömösi pusztán a korábban szokásos botostánc-vetélkedőt az 1860-as években a csendbiztosok azért nem engedélyezték, mert az rendszerint verekedéssé fajult. Előfordult, hogy még a békebíróként fellépő házigazdát is megverték." (208. o.)

Ebben a részben található a fenti idézet:

4.2.10.
A parasztság testkultúrájának beszűkülése, a népi játékok elsorvadása az abszolutizmus
és a dualizmus időszakában

4.2.10.1.
A magyarországi testkultúra népijáték-, néptánc- és vetélkedés-hagyományai 1849 és 1918 között
...
4.2.10.3.
Népi játék - nemzeti sportág

Kapcsolódó adatmorzsák (az időrendi táblázatból - 495-578. o.):

1651:
A nagybányai iskolatörvény kimondja: "Játéki mulatságra kimenvén nem nyíllal, tegezzel, küszködéssel, puskákkal s több effélékkel, hanem laptával vagy tekével és hasonló eszközökkel játszodjanak..."

1657:
A debreceni református kollégium iskolatörvényei... a küzdő- és fegyveres testgyakorlatokat azonban eltiltották.

XVII. sz. vége:
... A gyermekek úszását, birkózását és más küzdőjátékat, kockázását és kártyajátékát betiltó megújító iskolatörvények hatástalanok.

XVIII. sz. első fele:
... Eltiltják... a küzdővetélkedőket...

Hasonlókat már olvastam a miskolci református gimnázium 1724 körül rögzített szabályzatában.

Kardírás

A történelmi kardvívásban alkalmazott vívóakciók lejegyzésére szolgáló rendszer
(A Grundvívás könyv 1. sz. melléklete)

Külföldi internetes fórumokon fellelhető (volt) az ilyen jegyzetelési rendszerek rövid leírása (Oxford Fencing Notation), de a magyar kardvívó szakirodalomban nem található még utalás sem a vívóakciók gyors lejegyzésére szolgáló rendszerről. Könnyen elképzelhető, hogy létezett ilyen módszer, de valamiért nem terjedt el szélesebb körben.

Miért érdemes megtanulni a kardírást? Ez a rendszer akkor lehet hasznos, amikor gyorsan szeretnénk lejegyezni, illetve a vívónaplóban rögzíteni az edzésen végzett gyakorlatokat, rövid és könnyen átlátható edzéstervet kívánunk készíteni, vagy a közös vívás kiértékelése közben jegyzetelünk. A kardírás segíti a gyakorlás közbeni jegyzetelést, amikor egy-egy sikeres vagy érdekes akció után megállunk és gyorsan leírjuk az egészet. Saját megfigyelés, hogyha a tartalomjegyzék kardírással van rögzítve, akkor gyorsabbá válik a keresés.
  
Jegyzetelésnél fontos megemlíteni a távolságot, ahonnan indult a vívóakció, ki volt a kezdeményező, az adott vívótávolság áthidalására szolgáló lábmunkát, a támadás részleteit (hova történt a támadás stb.), az ellenfél válaszreakcióit.

Lábmunka:
l>    lépés előre
l<    lépés hátra
xl    keresztlépés [118]; xl< keresztlépés hátra
/l    féllépés;  .l kis lépés ( /l ); 'l nagy lépés
u    ugrás helyben; u> ugrás előre; u< ugrás hátra
k    kitörés [119]; k< kitörés hátra (elővágáskor)
p    szünet
d    dobbantás
f    felállás: f< hátra (alapváltozat), f> előre
fl    fless

nl    több lépés egymás után, pl. 3l> 3 lépés előre
;l    oldallépés balra (merőlegesen a vívóvonalhoz), a jegyzetelő vívó szemszögéből
l;    oldallépés jobbra
';l    oldallépés balra-előre
.;l    oldallépés balra-hátra ( ;l; sok oldalmozgás az asszó során)

Távolság:
x|    zárt távolság (H)
.|      kistávolság   (HxH),
|     középtávolság (HH),
'|     nagytávolság  (H+H)
''|    távolságon kívüli helyzet (H++H)

:    mindkét vívó pontosan a vívóvonalon áll
':    a jegyzetelő vívóhoz képest balra van az ellenfele
:'    tőle jobbra helyezkedik el

3g    terc vívóállás (normál változat, jobbkezes vívót feltételezve), g mint gard
2g    szekond vívóállás
2'g    magas szekond (régi magyar vívóállás)
g3    fordított vívóállás (balkezes vívó)

Vívóakciók:
(.)    bármilyen akció (vágás vagy szúrás)
(;.)    bármilyen akció kívül: pl. (;f) külső arcvágás
(.;)    bármilyen akció belül: pl. (f;) belső arcvágás
()    bármilyen vágás
(A)    Meyer vágásai: A, ..., H; (AB) az (A) és (B) közötti vágás
(1)    a brit Six Cuts rendszer vágásai: 1, ..., 6
(~..)    bármilyen fokvágás:  pl. (~f) fejvágás 1. kézhelyzetben végrehajtva, fentről, fokkal
'()    hosszú (): pl. '(f) fejvágás, ami a mellen vagy vállon fejeződik be
(l..)    lendített vágás: pl. (lf) prímhárítás utáni lendített riposzt fejre
°(..)    szögvágás
x()     kötött vágás
(+)    szúrás [120] 
(f)    fejvágás; (,f) külső nyakvágás, Meyer (H); (f,) belső nyakvágás (B); .(f) tempófej
(m)    mellvágás
(m/)    áthúzott mellvágás; (mF) mellvágás alulról felfelé, (F) [121]
(o)    oldalvágás (kb. vízszintesen)
(,o)    oldalvágás alulról felfelé, (oF)
(h)    hasvágás
(a)    alkarvágás: (;a) kívül, ('a) kívül-felül, (a') belül-felül, (a;) belül
(aa)    felkar
(k)    kéz(fej)
(c)    combvágás; (;c) külső combvágás; (c;) belső combvágás
(l)    lábszár
                                                                 (Folytatás következik)
_____________________________
118: Változat: /xl<  a keresztlépés hátra lábgyakorlat első fele mint védekezés pl. combvágás ellen.

119: Változatok: k; = kitörés bal lábbal normál (3g) vívóállásból; .k 'k = jellegzetes dupla kitörés barantában.

120: ('+') mellszúrás, (.+.) hasszúrás, esetleg a kvadránsok felhasználásával: ('+) az ellenfél mellének jobb oldala lett megszúrva,  (+.) az ellenfél hasának bal oldalát érte a szúrás; (f+) arcszúrás, (f+ 1k) arcszúrás 1. kézhelyzetben; x(+) kötött szúrás.

121: (mD) speciális kozákvágás, (D) 1. kézhelyzetben (a 4. irányában fordítva); (D')