"Olasz" vívás

"Egy beszélgetéssel kezdenék, amely a legendáriumban maradt fenn:
Az Olaszországból hazatért és huszárnak állt újonc és a kiképzője közt zajlott ez a beszélgetés. Az újonc dicsekedett a külhonban szerzett vívótudásával és annak nagyszerűségével. Majd az öreg huszár imígyen szólott:
– Osztá’ kigyelmi ismeri-e a hatvágást?
– …?
– Oszt’ ismeri-é a huncutvágást?
– …?
– No akkor gyűjjék oszt’ megmutatom magának." [1]

Lássunk egy kis háttérinformációt.
"– Hát testvír, a kardot tudod-e jól forgatni? – kérdé a Württemberg-huszár...
– Még egyéves huszár sem vagyok, bajtárs – válaszolék –, de azért a kardot csak meg tudom   forgatni. Tanultam ám vívni is ily rövid idő alatt.
– Igen ám, megtanultad a hatvágást, úgy-e testvír? – szólt a Württemberg-huszár.
– ...Hanem hát tanultátok-e a csalfa vágást, meg a komisz vágást?" [2]

   Nem nehéz észrevenni, hogy egy magyar Württemberg-huszár [3] kérdi egy szintén magyar Mátyás-huszártól [4], Imreh Sándor visszaemlékezéseiben. Ebből faragta valaki a fenti "legendát"...

   Elég valószínűtlen, hogy egy magyar ember kb. 1840 és 1890 között elmegy Olaszországba, megtanul vívni, aztán hazatér és beáll huszárnak. Inkább egy mondvacsinált, pontatlan és mesterségesen kreált "ellenségképet" látok az egészben.

Jegyzetek:
1. http://szablyavivas.hu/ismertetok-leirasok/szablyavivas-alapok/
2. http://szablyavivas.blogspot.hu/2014/04/huszar-hatvagas-2-resz.html
3. Régi császári huszárezred, 2 (?) százada átállt a magyar oldalra.
4. A szabadságharc kitörése után alapított új huszárezred, 15. sorszámmal.

Monstrum

Karol Radziwill szablyája (XVIII. sz. eleje)

1,7 kg, teljes hossz: 108 cm,
penge: 94,5 cm; ívmagasság: 8 cm.
Rendelkezett hüvelykujjvédő gyűrűvel (paluch).

Emlékverseny

Közzétették a Pintér Tamás (Oroszlán) Emlékversenyen részt vevő vívók sorsolását. Jó látni, hogy van közöttük barantás (legalább négy), a Szablya Iskolája képviselője, sőt mameluk hagyományőrző.  

Karosi szablyák (1.)

"A három karosi temetőből összesen 11 szablya kerül elő. Ezen belül az I. temető területéről 2 db látott napvilágot:... A II. temetőben 8 sírban (5., 6., 11., 20., 36., 41., 50., 52.) találtunk szablyákat, illetve azok maradványait. A III. temetőben nyugvók közül viszont csak a 11., vezéri sírba jutott e fegyver egy díszes példánya... A karosi szablyák zömének hossza 82-85 cm között ingadozik, ennél csak a két előkelő, gazdag sírban talált fegyver hosszabb: a II/11. sír szablyája 90,1 cm, a II.52. sírban lelt fegyver 87,0 cm hosszú. Utóbbi hegye azonban letört, csakúgy, mint a III/11. sírban fekvő szablyáé, tehát valószínűleg ezek hossza is elérte a 90 cm-t. A pengék szélessége 2,6-3,0 cm között váltakozik. A pengék kivétel nélkül egyenletesen, enyhén íveltek. Valamennyi alsó végét kétélűre köszörülték, fokéllel látták el. Ennek hossza csak három esetben mérhető: II/6. sírban 24,0 cm, II/36. sírban 21,5 cm. Ennél jóval rövidebb volt a II/11. sír szablyájának fokéle: 17,5 cm, s itt határozottan megfigyelhető az elman is. E fegyver tehát mind hosszát, mind az elmant, s annak hosszát tekintve is eltér a többi karosi szablyától... Valamennyi szablyán - a két, előbb említett vezéri fegyveren kívül [1] - megfigyelhető a vércsatorna [2], átlag 50,0 cm hosszúságban." (178. o.)

"Kovács L. adatai szerint az eddig ismert 140 szablyából síregyüttes részeként 99, temetőkből származó szorványként 20, régészeti megfigyelés nélküli szórványként 10, lelőhely nélküli szorványként 11 db került elő... Szembetűnő az egyébként ritka leletnek számító szablyák magas száma: a 129 ismert lelőhelyű példányból 51 a szabolcsi-zempléni temetőkből került elő!" (185. o.)

"A 92 eddig ismert kétélű kardot tartalmazó lelőhelyből 21 esik a Felső-Tisza-vidékére. Feltűnő, hogy - szemben az előzőekben megismert képpel - közülük csak egy van a Bodrogközben! A Kárpát-medence területén összesen 12 olyan leletegyüttes ismeretes, mely szablyát és kardot egyaránt tartalmaz. Ezek közül egyetlen egy - a csekeji - alkalmas elemzésre, ez viszont mind máig közöletlen... A fejedelmi kíseret rangos, X. század közepén záródó temetőiből kétélű kard egyetlen esetben sem került elő, ahonnan viszont kimutatták, azokat - a hagyományos terminológia szerint - köznépi temetőként határozhatjuk meg. Úgy tűnik tehát, az új kíséretet az addiginál eltérő szempontok alapján szervezték meg." (205. o.)

Révész László:
A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez. Miskolc, 1996
________________________________
1. Ezeken a fegyvereken azért nem tanulmányozható a pengevájat, mert a hüvelyek rározsdásodtak a pengére.

2. Szakmaibb kifejezés a pengevájat.