Vívótermek (1926)

Már csattog a kard, harsog a vezényszó valamennyi vívóteremben.

Körséta a nyári álmából felébredt vívóélet munkahelyein. 

 „Az elmúlt esztendő gyönyörű vívósikerei után, amelyekre az Európa-bajnokság tette fel a koronát, az égész magyar sporttársadalom érdeklődése egy csapásra a vívás felé fordult. A vívás általános beszédtéma lett, már előre latolgatták az amsterdami esélyeket, s ha a nyári szünet következtében a nagyközönség érdeklődése látszólag el is csendesedett és más sportágakat tüntetett ki kegyével, mégis mindenki kíváncsian várija, mikor ébred fel nyári álmából a vívósport és miképen indul a magyar kard újabb világhódító útjára. 

  A vívósport ébredezik. Sorra benépesednek a vívótermek; fiúk, leányok, kezdők, haladók veszik fel a vívócipőt és mozognak serényen a mesterek pattogó parancsszavára, csiszolva a hibákat, fokozva a gyorsaságot, hogy a jövőben ők szolgálhassanak a magyar vívósport hinterlandjául [1], ahonnan leendő bajnokokat és bajnoknőket kiválogatják. A klubok is megkezdik működésüket, vívni kezd a másodklasszis és lassankint tréningbe állanak a tavalyi késői szezonzárás miatt tovább pihenő krekkek [2] is. 

 Tartsunk szemlét a vívótermekben, azokban a nagy erjesztőkamrákban, ahol gondos vívómester-gazdák felügyelete alatt forr, pezseg a magyar vívósport mustja, hogy a versenyszezon kezdetére kifejlődjön a tiszta vívóművészet színborává.

 Fodor mester termében, 

 a Petőfi Sándor-utcában kezdtük a szemlét, mert tömegnevelésével és óriási apparátusával elsősorban ez a vívóterem van hivatva képet nyújtani a magyar vívósport terjedéséről. A páratlan organizáció, az amerikai arányok tették lehetővé, hogy ma Budapesten évről-évre újabb 1500—2000 aktív híve támad a vívásnak és Fodor Károly érdeme, hogy szélesebb rétegeket nyerve meg, az egészséges fejlődés útját ilymódon megteremtette. 

 A nagy vívótermen kívül négy kisebb teremben folyik az oktatás. A tanítványok által bálványozásig szeretett „Károly bácsi“-nak és István fiának, a magyar hölgyvívósport megteremtőjének irányítása mellett tizenhat mester gyúrja reggeltől késő éjszakáig a tanítványok seregét. A magántanítványokon kívül az NVC, a Vén Fiúk, MTK, FTC, Royal VC, BVC, KAOE és a minden vívóklubok legkedvesebbjének, a Magyar Női Vívó Clubnak versenyzői is itt treníroznak. 

 A magyar mesterek között ott sürög-forog Siniscalco és Tizelli. a két clasz mester, akiket Fodorék egyenesen azért hozattak Itáliából, hogy a tör- és különösen az épévívást arra hivatott oktatókra bízhassák. A versenyvívókkal Fodor Istvánon kívül, Canulli, Gausmann mesterek és az olaszok foglalkoznak. Hogy a Fodor-iskola az úgynevezett egészségügyi vívók mellett a versenyvívás terén sem tétlen, elég utalnom az elmúlt év eredményeire, Petschauer Európa-bajnoki és magyar bajnoki helyezései, Rozgonyi tőrbajnoki második helye. Duránci Zsuzsi első és Fodorné Orbán Böske második helye a női bajnokságban, minden dicséretnél ékesebben beszél. A gyermekek és középiskolások képzését egyenesen monopolizálja a Fodor-iskola. Minden este vív itt 8—10 olyan diák, aki a középiskolai versenyeken a legelsők között szerepel. 

 Santelli mester portáján,

ahova következő utunk vezet, a Fodor-féle tömegneveléssel, szemben az egyéniség képzése az uralkodó elv. Az ősz maestro terme a versenyvívók igazi tanyája. Korát meghazudtoló hatalmas energiával és ambícióval fékszik neki minden egyes tanítványa kiképzésének. Fia elutazása óta segéderőt sem tart, csupán honfitársa, Falchetto segít neki délelőttönként. Santelli maga foglalkozik minden egyes emberrel és lankadatlan buzgalmával kihoz tanítványaiból minden vívóképességet, bármily mélyen szunnyadjon is az. A magyar vívósport fejlődése nyújtja Santelli Italo működésének igazi kritikáját. A Tisza István VC vívói, a két Európa-bajnokkal az élen, már mind tréningben állnak, a mester keze alatt készülve az eljövendő nagy összecsapásokra, de itt vívnak sok más egyesület versenyvívói is s az öreg emellett még ahhoz is időt talál, hogy a VAC fiatal vívóit trenírozza. [3]

 Gerentsér doktor birodalma, 

ahol a tudományos vívás professzora tanít, a Lónyai-utcai régi Vizy-féle vívóterem. [4] A nagy tudású egyetemi vívómester, nagy alapossággal foglalkozik tanítványaival, nem sajnálja az időt és a fáradságot, amíg a legkisebb hibát is ki nem küszöbölte. Elméleti előadásaiból többet okul a tanítvány, mintha százszor csinálna meg egy gyakorlatot — rosszul. A tudományegyetem vívói mellett — kiknek idei szerepléséhez a mester nagy reményeket fűz — itt vív a TTC, a KIT, az egyesületen kívüli vívók között találjuk Palotai-Kovács Károly dr.-t, a békeidők kiváló versenyzőjét. 

 És itt vív reggelenként a magyar és az egész vívóvilágnak két év előtt még legelső hőse, a világbajnok Posta Sándor is. A vívásnak ez az örök jegyese attól már sohasem fog tudni elszakadni, mikor szeretett mesterével dolgozik, elfelejt mindent, ami történt, csak a vívást látja, és annak él. Bizonyára még benne is él a remény, ami titkon mindnyájunk szívét megtölti, hogy ő és a vívósport még nem vesztek el egymás számára. Aki ennyire szereti a vívósportot és ennyire egybeforrott vele, annak idővel mégis csak vissza kell kerülni arra a helyre, ahová való, a magyar vívósport legelsői közé. 

 Schlotzer Gáspár: 

 a vívósport csendes és a feltűnést kerülő munkása, Semmelweiss-utcai termében oktatja tanítványait. Nem keresi a reklámot és a hangos dicsőséget. Egyetlen óhaja, hogy minél több és jobb vívót neveljen a magyar vívósportnak. Ezt a célját azután teljes mértékben eléri. Alig van olyan neves magyar vívó, aki ne élvezte volna legalább egy-két éven keresztül Schlotzer mester félóránál rövidebb ideig soha nem tartó iskoláinak jótékony hatását és ma is első pillanatra megállapítható az ismeretlen fiatal vívó precíz mozdulataiból, ha versenyre kiáll: ez Schlotzer-tanítvány! 

 Jelenleg a Wesselényi Vívó Club versenyvívóin kívül, akiknek már évek óta szeretett és becsült mestere, a MAC hatalmas vívógárdája is a keze alatt dolgozik. Ez évben csatlakozott tanítványai sorába a Spárta (?) AC és az Angol-Magyar Bank legénysége is, kik Schlotzer keze alatt szép fejlődésnek néznek elébe. Munkájában eredményes társa vitéz Nádudvardi (Neumer) mester.

 A Lovass-féle vívóteremben 

 az Andrássy-úton, a szomszédos Teréz- és Erzsébetváros ifjúsága ismerkedik meg a vívás örömeivel. Az örökké jókedvű Lovass mester harminc év óta neveli maga köré a vívókat, kik a másodklasszis versenyein még a boldog békeidőben, de éppúgy most is állandóan előkelő szerepet töltöttek és töltenek be. Törzsklubjának, a Hungária Vívó Clubnak a neve Lovass mesterrel már egybeforrt és az ő mosolygó accal, de erélyesen és határozottan adott iskoláinak hatása az asszók-nál mutatkozik. Sok a szebbnél-szebb hölgy a vívók között, akik a múlt évben egyesületté alakulva, a stilszerű Amazon Vívó Club nevet vették fel. Lovass mesternek nagy segítségére vannak fiai, valamint Krúdy és Bereczky mesterek.

 Ezúttal csak a termekben folyó munkát és a mesterek működését kívántam ismertetni, legközelebb a kluboknak a versenyszezonra való készülődéséről számolok be. D. I.” [5]

Summary:

 A newspaper article about the start of autumn fencing season in 1926. The journalist visited several fencing schools in Budapest, among them Santelli's salle, the fencing establishment of dr. Gerentsér („the professor of scientific fencing” as the author describes him) etc.

________________________________________________________

1. Hinterland = (a front mögötti) hátország.
2. Krekk = (sportnyelvben) nagyágyú, élvonalba tartozó, kiemelt versenyző.
3. 1925-től Duronelly volt az ingyenes gyakornoka, 1928-ban kapta meg a vívómesteri oklevelét.
4. Ez volt a Sztrakay-féle vívóterem.
5. Sporthirlap, 1926. október 21. / 166. szám. Forrás.
6. Vajon kit takar a D.I. újságírói álnév?