Betegen és egyedül
Sztrakay Norbert vívómesterről annyit sikerült kideríteni, hogy már 1871-től oktatott. (A saját könyvében hivatkozik egy 1895. május 9-én megjelent cikkre, ami a Hazánk c. újságban lett közreadva. „Ellenben Sztrakay Norbert - köztudomás szerint - a nemrég elhunyt Keresztessy József [1] után a legöregebb vívómester az országban, a kinek már 24 évi mesteri mult áll a háta mögött.”) Egy 20+ éves fiatalembert feltételezve, akkor - nagy valószínűséggel - 1850 körüli születési év jön ki. [2]
Aztán azt is tudjuk, hogy "1905-ig a collegisták Sztrakay Norbert vívótermébe járhattak a párbajképesség megszerzése érdekében..." Gerentsér 1907-ben költözik fel Budapestre, és egy másik forrás szerint átveszi a Sztrakay-térmét. ("Sztrakay Norbert (kinek vívóterme dr. Gerentsér László egyetemi vívómester vezetése alatt ma is fennáll Lónyay-u. 7. sz. alatt...") És Gerentsérnek tényleg itt volt az első vívóterme.
Sztrakay Norbert vívómesterről annyit sikerült kideríteni, hogy már 1871-től oktatott. (A saját könyvében hivatkozik egy 1895. május 9-én megjelent cikkre, ami a Hazánk c. újságban lett közreadva. „Ellenben Sztrakay Norbert - köztudomás szerint - a nemrég elhunyt Keresztessy József [1] után a legöregebb vívómester az országban, a kinek már 24 évi mesteri mult áll a háta mögött.”) Egy 20+ éves fiatalembert feltételezve, akkor - nagy valószínűséggel - 1850 körüli születési év jön ki. [2]
Aztán azt is tudjuk, hogy "1905-ig a collegisták Sztrakay Norbert vívótermébe járhattak a párbajképesség megszerzése érdekében..." Gerentsér 1907-ben költözik fel Budapestre, és egy másik forrás szerint átveszi a Sztrakay-térmét. ("Sztrakay Norbert (kinek vívóterme dr. Gerentsér László egyetemi vívómester vezetése alatt ma is fennáll Lónyay-u. 7. sz. alatt...") És Gerentsérnek tényleg itt volt az első vívóterme.
Végül egy izgalmas újságcikk!
"Sztrakay Norbert. Nem halt meg! Él!
E soroknak ép az a czélja, hogy életét könnyítse, ha lehet, meghosszabbítsa. E lap az egyéni érdemet nem kisebbíti, de alapítása óta az egyénekkel csak annyiban foglalkozott, amennyiben ezzel az ügynek használt. Mikor az érdemes vívómester neve kerül a lap élére, ennek a hála az oka; hála azért a munkáért, mit Sztrakay a ma oly magas fokon álló vivósportért tett. Csak az idősebb sportbarátok tudják, hogy mikor Chappon, Claire halálával [3] csak a két Keresztessy tanította [4] a vívást nálunk, mily lendületet adott e sportnak Sztrakay munkálkodása. Innen került ki a mai nemzedéket nevelők legtöbbje; a Sztrakay iskolája volt a vívás népiessé tételében a legfontosabb. A mester nemcsak mester volt, hanem valóságos apostol, ki állását, egészségét, mindenét feláldozta a vívásért. Tettel, szóval és írásban egész máig nem volt nála lelkesebb hive a vívás szép sportjának. És most, az erős ember, a lelkes apostol bénán, elhagyatva, 70 éves öregen, attól is félhet, hogy másik lábát is levágják. A mi ügyünk az edzett, erős ifjúság ügye, de épen ezért érzékkel kell, hogy bírjunk (...?) és a betegség iránt is. Illik, hogy azok, kík a testi épség emberei, ne legyenek hálátlanok az iránt, ki a szép ügyért való küzdelemben öregedett meg s veszíti el testi épségét. Tehát azt reméljük, hogy a sportok mai vezetőit aláírásra szólítják fel a közönséget, hogy Sztrakayn segitsen. Segítsen pedig úgy, hogy nagyobb összeg egybegyűjtésével lehetővé tegye a beteg öreg ember kellő ápolását és jobb életmódját. A mi olvasóinkat, főleg tornatanárainkat kérjük, hogy amennyiben lehet, apró összegek gyűjtésével maguk is segítsenek a szegény emberen. Most, a hires erejű mester betegen fekszik Krisztina-körut 34. sz. alatti lakásán. Sztrakay a 70-es évek elején, az „öreg Keresztessy után tűnt fel mint első magyar vívómester. Tanítványai csakhamar megkedvelték sima, előzékeny modorát s tanítási módszerét; 100—159 tanítványa volt havonkint. Különösen kapósak és sikeresek voltak az ő párbaj-előkészitő órái és a saját készítményű has-, nyak-, hónalj-és csukló-bandázsai..." [5] Herkules, 1912. február 29.
Tehát kb. 63 éves korában - 1905 környékén - hagyja abba az oktatást.
A vívómester nyomait megtaláljuk a budapesti címjegyzékben: pl. 1912-ben ("Sztrakay Norbert, magánzó, I, Krisztina-krt 34.", ez a cím pontosan egyezik a Herkulesben megjelent címmel), vagy 1914-ben ("Sztrakay Norbert, nyug. táv. tiszt., I, Maros-u. 7."). Utána már túl nagy a csend.
"Sztrakay Norbert. Nem halt meg! Él!
E soroknak ép az a czélja, hogy életét könnyítse, ha lehet, meghosszabbítsa. E lap az egyéni érdemet nem kisebbíti, de alapítása óta az egyénekkel csak annyiban foglalkozott, amennyiben ezzel az ügynek használt. Mikor az érdemes vívómester neve kerül a lap élére, ennek a hála az oka; hála azért a munkáért, mit Sztrakay a ma oly magas fokon álló vivósportért tett. Csak az idősebb sportbarátok tudják, hogy mikor Chappon, Claire halálával [3] csak a két Keresztessy tanította [4] a vívást nálunk, mily lendületet adott e sportnak Sztrakay munkálkodása. Innen került ki a mai nemzedéket nevelők legtöbbje; a Sztrakay iskolája volt a vívás népiessé tételében a legfontosabb. A mester nemcsak mester volt, hanem valóságos apostol, ki állását, egészségét, mindenét feláldozta a vívásért. Tettel, szóval és írásban egész máig nem volt nála lelkesebb hive a vívás szép sportjának. És most, az erős ember, a lelkes apostol bénán, elhagyatva, 70 éves öregen, attól is félhet, hogy másik lábát is levágják. A mi ügyünk az edzett, erős ifjúság ügye, de épen ezért érzékkel kell, hogy bírjunk (...?) és a betegség iránt is. Illik, hogy azok, kík a testi épség emberei, ne legyenek hálátlanok az iránt, ki a szép ügyért való küzdelemben öregedett meg s veszíti el testi épségét. Tehát azt reméljük, hogy a sportok mai vezetőit aláírásra szólítják fel a közönséget, hogy Sztrakayn segitsen. Segítsen pedig úgy, hogy nagyobb összeg egybegyűjtésével lehetővé tegye a beteg öreg ember kellő ápolását és jobb életmódját. A mi olvasóinkat, főleg tornatanárainkat kérjük, hogy amennyiben lehet, apró összegek gyűjtésével maguk is segítsenek a szegény emberen. Most, a hires erejű mester betegen fekszik Krisztina-körut 34. sz. alatti lakásán. Sztrakay a 70-es évek elején, az „öreg Keresztessy után tűnt fel mint első magyar vívómester. Tanítványai csakhamar megkedvelték sima, előzékeny modorát s tanítási módszerét; 100—159 tanítványa volt havonkint. Különösen kapósak és sikeresek voltak az ő párbaj-előkészitő órái és a saját készítményű has-, nyak-, hónalj-és csukló-bandázsai..." [5] Herkules, 1912. február 29.
Tehát kb. 63 éves korában - 1905 környékén - hagyja abba az oktatást.
A vívómester nyomait megtaláljuk a budapesti címjegyzékben: pl. 1912-ben ("Sztrakay Norbert, magánzó, I, Krisztina-krt 34.", ez a cím pontosan egyezik a Herkulesben megjelent címmel), vagy 1914-ben ("Sztrakay Norbert, nyug. táv. tiszt., I, Maros-u. 7."). Utána már túl nagy a csend.
Sztrakay Norbert (1842-1913 után)
_______________________________
1. Keresztessy 1895. április 16-án halt meg.
2. Ebben tévedtem: a Herkulesben megjelent cikk szerint 1912-ben 70 éves volt (1842).
3. Chappon Lajos 1878-ban halt meg, Clair Ignác pedig 1866-ban, Keresztessy 1842-ben
lett mester.
lett mester.
4. A két Keresztessy: az apa (1833-1842 segéd-vívómester, 1842-1895 mester),
Sándor fia pedig ~1877-től dolgozott vívómesterként (szintén Sztrakay könyve szerint).
5. A cikk még folytatódik az újság következő oldalán; ebből már nem volt tárolt változat.
No comments:
Post a Comment