Staggering!

 Something completely unbelievable is going on: the figures speak for themselves (see the graph below). Earlier the average monthly views were a couple of thousand, then last year I saw the first serious record: the number of views broke through 10 thousand limit in June (10260 views). 

 At that time I felt very excited and really thought about writing a post regarding this great „success”. But naturally this isn't my success, just an influencer with a lot of followers has mentioned this blog and as a result I have got this staggering amount of views, at least by Hungarian standards (and taking into account the topic of this blog: let's be honest the fencing isn't the most popular pastime).

 So it would be interesting hear from the people who have followed the link and seen a Hungarian blog about fencing, swords and related things. It is possible to write an anonymous comment below this post, where you could ask questions without disclosing your identity. Or you might explain the great mystery: How on earth you got here?

 Anyway many thanks for the visit!

 Have a good day!

Grundvívó oklevél

 

 Nagy örömömre szolgál, hogy ezt a jelképes, virtuális oklevelet átnyújthatóm Iski Ákosnak, a Miskolci Egyetem volt hallgatójának, aki évek óta rendszeres résztvevője az egyetemi grundvívásnak. 

 

 Mindig élvezet vele vívni! 

 Gratulálok a vívói fejlődéséhez, további szép sikereket kívánok neki mindenben, és azt, hogy idővel tapasztalja meg a fém vívóeszközökkel, HEMA-védőfelszerelésben folytatott szabadvívás minden örömet.

            Őszinte vívói üdvözlettel,

            Barta Emil, 

            a grundvívás ötletgazdája (és az egyetemi vívások szervezője)

Sabrage

 Már jó pár éve olvastam a sabrage-ról, a pezsgőspalack szablyával történő felbontásáról. Így az év vége felé többször ki akartam próbálni, de mindig csak halogattam, halogattam, aztán mindig elmaradt... Mivel végre meglett a HEMA vívószablyánk, úgy éreztem, ez egy méltó gesztus lenne a kard „felavatásához”.

 Tegnap kipróbáltam!

 Pár kép a végeredményről.

 Ezekkel a képekkel kívánnék minden Olvasómnak nagyon boldog új évet, egészséget, sok vívással kapcsolatos élményt!

A lepattintott rész

_______________________________________________

1. További részletek majd később...

Virtuális oklevél

 

 Nagy örömömre szolgál, hogy ezt a jelképes, virtuális oklevelet átnyújthatóm Ambrus Marcellnek, a Miskolci Egyetem hallgatójának, aki évek óta rendszeres résztvevője az egyetemi grundvívásnak. 

 

 Mindig élvezet vele vívni! 

 Gratulálok a vívói fejlődéséhez, további szép sikereket kívánok neki mindenben, és azt, hogy idővel tapasztalja meg a fém vívóeszközökkel, HEMA-védőfelszerelésben folytatott szabadvívás minden örömet.

            Őszinte vívói üdvözlettel,

            Barta Emil, 

            a grundvívás ötletgazdája (és az egyetemi vívások szervezője)

Végre!

 A hagyományőrző csapat, ahova már jó régen járok vívni, végre beszerzett egy Regenyei-féle vívószablyát. Konkrétan a Duellist változatot, ami a sorozat legkönnyebb tagja. A párommal némi pezsgőzéssel ünnepeltük meg az első HEMA-vívóeszköz érkezését! 😀

 A honlapon 630 g (±10 g) tömeg szerepel, a konkrét szablya meg 653 gramm tömegű, kellemesen irányítható és kellőképpen rugalmas (a statikus hajlékonysága ~4,8 kg). Természetesen egy szál pólóban nem igazán kellemes élmény, ha kapunk egy szúrást ezzel a vívószablyával, még akkor is, ha van valami plusz védelem a penge hegyén.

Vivat!!! 💫

 Ezen a héten kipróbáltuk a szablyát: komolyabb védőfelszerelés nélkül [1], dugót rögzítve a végére, nagyon laza és nagyon óvatos szabadvívás közben. Egy élmény volt ez a próba!

 Ehhez a játékos szabadvíváshoz egy kosaras Perutek szablyát használtunk, ami egyáltalán nem alkalmas tényleges szabadvívásra – még HEMA-védőfelszerelésben sem –, mivel túlságosan merev a pengéje (a statikus hajlékonysága ~12 kg és van némi hegye is). A további adatai:

• tömege:         809-810 g
• ívmagasság:  24 mm
• pengehossz:  800 mm
• szélesség:      23,5 mm (a kosárnál), 20 mm (a hegy közelében)
• vastagság:     4 mm
• súlypont:      160 mm

______________________________________

1. Természetesen ilyenkor a fejvéd és a könnyű kesztyű alapfelszerelés. Rajtam még volt plusz kézfej- és alkarvédő, majd karvédő is, mivel a vívópartner kezében volt a nehezebb és merevebb eszköz.

Sportnap (II.)

 Idén szeptember 25-én volt a Miskolci Egyetemi Sportnap. A tavalyi rendezvény nagyon jól sikerült, ezért kimondottan lelkesen mentem ki az egyetemi sportcsarnokban és a mellette lévő pályákon zajló eseményre.

 

 Most már nem volt olyan szerencsénk az időjárással, mint tavaly. Amolyan klasszikus őszi reggelen kezdtünk: hideg volt, szeles és esős! Szóval, csak a leglelkesebb sportrajongók merészkedtek ki a csarnok körüli pályákra. A szablyavívás iránt nem sokan érdeklődtek, ami talán azzal is magyarázható, hogy csak egyedül mentem ki a sportnapra és így nem volt folyamatos szabadvívás, ami jobban odavonzotta volna az egyetemistákat.

Kerekesszékes grundvívás BSZ-5

szablyákkal

 Ugyanakkor nagyon élveztem az improvizált kerekesszékes vívást. Gergely Istvánnal, az ismert miskolci kerekesszékes tőr- és párbajtőrvívóval volt lehetőségem egy kicsit asszózni. Sajnos csak egy fejvédünk volt, ezért én nem is támadtam fejre, de még így is igen kellemesen lehetett vívni. Annak ellenére, hogy István számára a BSZ-5 egy teljesen szokatlan és nehezebb eszköz, ami egyáltalán nem hasonlít az olimpiai párbajtőrre. A vívás előtt megbeszéltük a szabályokat, akkurátusan kimértük a távolságot, aztán meg élveztük a mozgást!

 Egy gyors alkarvágás (részlet)

 Hálásán köszönöm Istvánnak a sportnap -- számomra -- legizgalmasabb élményét!

 További nemzetközi sikereket kívánok a miskolci vívónak.

_____________________

1. A fényképek a Miskolci Egyetemi Sport c. FB-oldalról lettek letöltve. Köszönet a készítőnek!
2. Gergely Istvánnak a sporttól kerek az élete (MiNap, 2021)

Oklevél

 Nagy örömömre szolgál, hogy ezt a jelképes, virtuális oklevelet átnyújthatóm Csernok Lászlónak, a felvidéki Dalia Iskola kiváló vívójának. László több hónapon keresztül, heti rendszerességgel vett részt a grundvívó gyakorlásainkon a Miskolci Egyetemen a 2024/25-ös tanévben. 

 Mindig nagy élvezet és komoly kihívás volt vele vívni! Csak gratulálni tudok neki.

            Őszinte vívói üdvözlettel,

            Barta Emil, a grundvívás ötletgazdája

Keresztessy II.

  Az előző bejegyzés folytatásaként most a családfával szeretnék foglalkozni. A történet ott kezdődik, hogy a Felvidéki Szablyavívó Iskola FB-oldalán az egyik Keresztessy ükunoka (Philp Mária) megköszönte az oktatóknak – Elődnek és Dávidnak –, hogy ennyit foglalkoznak a híres vívómester munkásságával, emlékének őrzésével. Itt kezdett el érdekelni, hogy ki is volt Mária apja, Keresztessy Lóránd, a mester dédunokája.

 

 Előbb lássuk a családfa előzetes változatát, amit számos forrás segítségével sikerült összeállítani. Ettől részletesebb Keresztessy-családfával még nem találkoztam.

 

 Rögtön kiderül pár érdekesség, pl. egyértelmű, hogy Kesztele Klára a mester második felesége volt. Sándor (B1) és Lujza (B2) édesanyja az ismeretlen nevű első feleség volt, aki már Sándor gyermekkorában meghalt, valamikor 1848 és 1861 között. De térjünk vissza a dédunokához.

 Örömteli, hogy van róla fénykép!

Keresztessy Lóránd, a dédunoka [1]

 A katonai nyilvántartásból ismerjük a rangját (1942-ben hadnagy egy páncélos csapattestnél), a pontos születési dátumát (1914. február 2.), a tényleges állományba vétel időpontját (1940. november 1.) és milyen kitüntetéssel rendelkezik (Erdélyi Emlékérem). Az 1944-es rangsorolásból kiderül, hogy már főhadnagy és 2 további kitüntetése van (Délvidéki Emlékérem, Felvidéki Emlékérem).

 Az igazán érdekes dolgok a II. világháború után történtek vele. Kiderült, hogy a recski kényszermunkatábor foglya volt! Még a munkatáborról szóló wikipédiás szócikk is említi a nevét: „A régi nemességből igen sokan leltek súlyos kínzásokat a recski kényszermunkatáborban. Közülük: [...] bánfalvai és homokszentiványi Keresztessy Lóránd...” További említést találunk Sztáray Zoltán egyik elbeszélésében: „...ha Benke megtöri a két köbmétert, akkor előbb-utóbb tőlünk is megkövetelik. Tőlem is, Keresztessy Lórándtól is meg a többiektől is. Talán engem nem fognak utálni a többiek? [...] Nagysoká jövök csak rá arra, hogy előszedjem villámat és amikor sem az ávósok, sem Kreybig nem néz oda, áthányjam a Keresztessy Lóránd csomójába a megtört kő egy részét. Értetlenül nézi, majd mintha világosság gyűlnék agyában, suttogva szól vissza, hogy majd holnap visszasegíti.” [4] A katonatiszt sikeresen túlélte a recski évek megpróbáltatásait. A rendszerváltás után, 1992-ben rehabilitálták és megkapta az őrnagyi rendfokozatot. [2] Neve ott szerepel a híres ős síremlékén, közvetlenül a vívómester sírverse alatt.

„Igaz mint ember, hű mint hazafi. 

Szilárd mint jellem... ilyen vala Ő! 

Egy tiszteletre méltó ősi kép,

Mit nem változtatott meg az idő!”

 A családfát ábrázoló képen hibásan szerepel Keresztessy Lóránd elhalálozásának éve (2009), amit a recski listából vettem. A sírfeliratán egyértelműen látszik a helyes évszám: 2008.

_______________________________________________

1. História Zalátai nevű felhasználó FB-oldalán található.
2. Magyar Honvéd, 1992. július 17.
3. Az utolsó 2 képrészlet a Felvidéki Szablyavívó Iskola tagjai által készített és a FB-oldalukra kitett fényképekből lett kivágva.
4. Sztáray Zoltán: A kőtörő gondjai. Megjelent a Kanadai Magyarság c. független hetilapban 1959. szeptember 5-i számában (Forrás: Hungaricana). Továbbá a Csákánykő c. kötetben 1997-ben a Kőtörés c. fejezetben (64. o.) némileg átdolgozott szöveggel.

Keresztessy

 Az eddigi blogbejegyzések közül nem sok foglalkozott Keresztessy József vívómesterrel. Most ezt a mulasztás szeretném pótolni pár írással.

Egy kevésbé ismert kép a vívómesterről

(Forrás: Vívómúzeum) [1]

Strobl műve (1892) [2]

 Kiderült, a Strobl-féle bronz mellszobor a Magyar Nemzeti Galériában található és több kiváló kép látható róla az MNG honlapján, közülük választottam ki kettőt.

  Kimondottan kellemes mellszobor!

_____________________________________________

1. Megjelent a Magyar Szalonban 1885-ben.
2. Egy jól ismert kép a Vasárnapi Újság 1892. május 29-i számából (380. o.).
3. „A beszéd alatt lehullt a lepel a mester bronz mellszobráról, melyet egyik tanítványa, Stróbl Alajos készített, megszólalásig híven tüntetve föl az ünnepeltet, s következett a tanítványok által fölajánlott díszes emléktárgyak átadása, nevezetesen egy pompás kivitelű, dömöczkölt aczélból készült dísz-vívókardé és vítőré, egy pár dísz-pisztolyé elefántcsont markolattal és arany díszítéssel, egy fegyverszekrényé s egy pompás ezüst cserkoszorúé. A mester a meghatottságtól csak ennyit tudott rebegni: «Köszönöm, kedves tanítványaim.»” (369. o.)