2019-09-13

Király urunk

...„nyugdíjba” vonult. 25 évnyi hagyományőrzés után Lénárt Attila, a Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend egyik alapítója és vezető oktatója (vívás, birkózás, közelharc, látványvívás stb.) úgy döntött, hogy végleg átadja a stafétabotot a lovagok következő nemzedékének. [1] Sok-sok éven keresztül ő személyesítette meg Nagy Lajos királyunkat a különböző diósgyőri rendezvényeken: méltóságteljesen vonult az itteni várnép élén, trónjából érdeklődve figyelte a lovagi játékokat, maga is számtalan alkalommal - nagy szakértelemmel - forgatta kardját a várudvarban vagy máshol folyó látványos vívások során.

Tisztelgés

 A diósgyőri lovagok azzal lepték meg a XX. Középkori forgatagon már csak inkognitóban megjelenő királyt, hogy megajándékozták egy 1830 Napoleon típusú míves szablyával meg egy hordócskányi finom pálinkával. Szép gesztus volt, fiúk!

A Király s kísérete

 Szerencsére a főlovag visszavonulása csak a „királykodásra” meg az edzésvezetésre vonatkozik, a diósgyőri vívóedzésekre továbbra is rendszeresen eljár. Így - remélhetőleg - nyugdíjas hagyományőrzőként is sokáig kiváló formában tud majd maradni.

Summary:
  After 25 years of reenactment activities at the Diósgyőr Castle Attila Lénárt „retired” as King Louis the Great. There was a short ceremony at which local reenactors paid tribute to Attila's efforts to establish and  develop a successful group dedicated to knightly traditions of the XIV century.
________________
  1. Július 30-án Lovász Emese ezt írta FB-oldalán: „Nagy Lajos király elbúcsúzik... 25 év alatt egy generáció nőtt fel a keze alatt, akiknek példát adott egy olyan korról, amikor még tiszta volt a szív, erős volt a lélek, és volt annak a szónak jelentése, hogy becsület...” (FB)
  2. A képeket Végh Csaba (Minap) készítette.
  3. A maga 1067 g tömegével ez a szablya pont egy ilyen erős ember kezébe való.
  4. Öregkori morgás: talán a vár mostani vezetőségének, vagy akár a várnépnek is illett volna egy külön posztban, vagy akár egy újságcikkben megemlékezni erről a 25 évről, amit Attila a vár kötelékében töltött el. (Eddig ilyet nem találtam.)

2019-08-31

Keresztessy

   A Vívómúzeum egyik bejegyzéseként jelent meg az alábbi szöveg [1] augusztus 7-én a vívómester születésnapján.

„...ezen a napon, 1819. augusztus 7. napján Pesten megszületett Keresztessy József vívómester, a magyar kardvívóiskola megalapítója. 

Elszegényedett nemesi családból származó kerékgyártó fiaként született, szülei korán meghaltak, mint 13 éves gyerek került Friedrich Ignáchoz, a híres francia származású vívómesterhez a Széchenyi István és Wesselényi Miklós által alapított Pesti Nemzeti Vívóintézetbe. Bámulatos ügyességgel sajátította el a vívást, csakhamar Friedrich első segédje lett. 

23 éves sem volt, amikor 1842. február 4-én nyilvános vizsga után a kor legkiválóbb Pesten letelepedett és külföldi vívómesterei állították ki számára a mesteri oklevelet: Friedrich Ferenc, Gaetano Biasini, Clair Ignác, Chappon Lajos, Nicolaus Fosse, ifj. Friedrich Ferenc, Bartolomeo Bertolin és Calvelli Adorno. [2]

A szabadságharc kitörésekor a tompa kardot élesre cserélte, és a 60. honvédzászlóalj hadnagyaként harcolt Aulich Lajos hadtestében, majd Klapka György komáromi őrségének tagjaként állt helyt. S mert a komáromi vár csak másfél hónappal a világosi fegyverletételt követően adta meg magát, Keresztessy is egyike volt azoknak, akik a forradalmi események utolsó harcosaiként hagytak fel az ellenállással. A fegyverletétel feltételeiről folytatott tárgyalások révén a helyőrség tagjai menlevelet, un. geleitschent [3] kaptak, mentesültek a felelősségrevonás alól

Polláck Zsigmond metszete [4]

Keresztessy ennek köszönhetően nyithatta meg 1851-ben vívóiskoláját a Zöldfa u. 6. szám alatti Mocsonyi-házban (ma Veres Pálné u. 8.), kezdetben fakardokkal tanított vívni, mivel a kiegyezésig tiltva volt a fegyverek használata. 37 esztendőn át oktatott ebben a teremben és teremtette meg hírnevét, ez alatt az idő alatt közel ötezer tanítvánnyal foglalkozott. A költő Vajda János 1882 márciusában a Vasárnapi Újságban megjelent cikkében így írt róla: „Iskolájának jó hírét, tekintélyét jellemzi a körülmény, hogy ha valahol az országban valaki dicsekszik vívási tudományával, rendesen azzal a kérdéssel akasztják meg: Voltál-e már és vívtál-e Keresztessy iskolájában?” 

Mi is jellemezte Keresztessy iskoláját, miért tartjuk a magyar kardvívóiskola megteremtőjének? Vívása lényegében az a vívás volt, amit Friedrich vívott s melyet Chappon terjedelmes művében lefektetett. Ez a franciák által kifejlesztett s a németek által elfogadott csuklóvívás – ellentétben a később divatba jött alsókar mozdulatokkal operáló olasz vívással – rendkívül komplikált volt. Ezt Keresztessy leegyszerűsítette, „magyar úri lelkét beleöntötte”, az általa áthatott vívásmodort nevezték aztán magyar vívásnak. 

Csinálni a rést, ha nincs, felhasználni, ha van – szólt a jelmondata. Az ő rendszerében a láb ép úgy vívott, mint a kéz. Legkedvesebb tanítványa, Kisbaári Kiss Ferenc így jellemezte: „… ami az ő tanításában a legelőnyösebb, az az, hogy nincs benne semmi pedantéria. Neki minden lábra külön csizmája van, nem pedig minden csizmára csak egy kaptafája. Nála a módszer nem cél, hanem eszköz és ezt minden tanítványánál annak egyéniségéhez alkalmazza.” 

Ugyancsak érdeme, hogy magyarosított a vívás francia terminológiáját, pl. a sokak által ismert en garde-ot az állással helyettesítette. Divatos, előkelő sportággá tette a vívást, termében összegyűjtötte a társadalmi és politikai élet minden előkelőségét. Nem akárkik pallérozódtak mellette, elég megemlíteni Wekerle Sándor miniszterelnök, Szilágyi Sándor igazságügy-miniszter, a tudós Eötvös Lóránd, a közlekedési miniszter Tisza Lajos, az egészségpolitikus Markusovszky Lajos vagy a szobrász Stróbl Alajos nevét. 

1888. május 20-án a Mocsonyi házból a Zöldfa utca 20. szám (ma Veres Pálné u. 22.) alatti saját házába költözött, ebbe a tanítványa Gerster Kálmán által tervezett 3 szintes házban vitte át a vívóiskoláját is. 1892-ben ünnepelte vívómesteri tevékenységének 50. évfordulóját, melynek tiszteletére tanítványai nagyszabású ünnepséget és díszvacsorát rendeztek, és egy emlékkönyvet is kiadtak. Ekkor már 73 éves volt, de továbbra is reggel 7-től este 9-ig dolgozott a termében, félóra ebédidővel. „Magas kora ellenére még mindig azzal a kitartással, energiával és bravúrral vívott, mint ifjú korában. … Másról omlik a veríték, frottírozni kell, ha egy-két órahosszat vív, ő naphosszat forgatta a kardot, a nélkül, hogy beleizzadt vagy elfáradt volna. Ha egy negyedórát pihenhetett, rendszerint kedvenc csibukjára gyújtott s olyan rendesen lélegzett, mint más ember ha alszik.” - emlékezett rá egy tanítványa. 

Végrendeletében 1000 forintos alapítványi tőkét hagyott a MAC-ra. Az alapítvány történetét Kisbaári Kiss Ferenc adta közre: A mester 50 éves vívójubileumára tanítványai több értékes emléktárgyat vásároltak a befolyt adakozásokból, és a fennmaradt 800 forint készpénzt is felajánlották a mesternek. A 800 forintot Keresztessy a MAC-nak szándékozott átadni, amint az kamataival 1000 forintra fölszaporodik. Haláláig a tőke 114 forinttal szaporodott, özvegye, Kesztele Klára egészítette ki a sajátjából. Az alapítvány kamataiból halála után a MAC évente Keresztessy emlékversenyt rendezett. 

A Sport-Világ 1895. április 14-én tette közzé, hogy Keresztessy betegeskedik. Németek, franciák, olaszok tudakozódtak állapota felől. Két nappal később, 75 évesen hunyt el, nagy részvét mellett temették április 18-án a Fiumei úti sírkertben. Sírján ez áll: 

„Igaz, mint ember, hű, mint hazafi. 
Szilárd, mint jellem, ilyen vala ő! 
Egy tiszteletre méltó ősi kép, 
mit nem változtat meg az idő.” 

Fia, Keresztessy Sándor követte apját, kiváló vívómester lett, 54 éves korában, 1897. január 3-án hunyt el. Keresztessy vívótermét gróf Vay Lajos, kora másik neves egyetemi vívótanára vitte tovább.
__________________
  1. Szabó Gábor: Úri lelkét beléöntötte (Nemzeti Sport, 2017. január 30.)
  2. 1842-ben csak hatan írták alá az oklevelét, a két külföldi vívó jóval később ismerte el aláírásával a magyar vívómester teljesítményét.
  3. Helyesen Geleitschein; eddig senkinek nem sikerült kiderítenie azt, hogy pontosan milyen rangban szólgált Keresztessy a szabadságharc alatt. Annyi egészen biztos, hogy nem volt tagja a korabeli honvédegyesületeknek, illetve neve nem szerepel Bona Gábor Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban c. könyvében.
  4. Egy ritka kép a vívómesterről; per pillanat nem tudom, pontosan mikor készült (egész biztosan 1882 előtt, mivel itt még jóval fiatalabb a vívómester, mint a későbbi Polláck-féle metszeten; 40-50 évesnek tippelném a korát) és hol jelent meg. (A klasszikus képek: 1892 (Vasárnapi Ujság, fénykép), 1882 (szintén, metszet).)

2019-08-04

Matrak

   Around 1574 a German botanist and traveller called Leonhart Rauwolf met with an Ottoman pasha along with hundreds of sipahis marching toward Damascus. Later in his book Rauwolf mentioned the Ottoman cudgel fencing (known nowadays as the game of matrak).

  The excerpts are from the English translation of Rauwolf's book - entitled A Collection of Curious Travels & Voyages in two tomes, the first containing Dr. Leonhart Rauwolf's Itinerary into the eastern countries...., compiled and translated by John Ray in 1693, 111 years after the German publication. 

Excerpts from Page 110 [2]


   Modern transcription of the 1693 text: „The Sipahis which came with the Basha, took (because they would not be idle) their diversion in running, shooting with arrows, and in fencing, or cudgel-playing, and sometimes the country people came in with them, and play with them, but not in so many sorts of arms as the fencing-masters do in our country, viz. with daggers, swords or halberds, for these are not in fashion in these countries. 

   They take instead thereof only cudgels, with them they approach towards one another three times, let not with such flourishes and neatness as our fencers do before they begin, for their long cloths hinder them. In their left hand they have a buckler which is about a foot diameter round, covered with leather and stuffed out with hair; in their right hand they have a cudgel, wherewith they strike at one another in the first bout, as the boys do in our country, but in the second and third bout, they strike cross-wise, chiefly in the third which is the last, which they take off cleverly with their bucklers and sometime they strike at one others legs, but never to hurt one another; when this is done they turn back and march off. This manner of fencing is very common in these countries.” (FB)

  A fascinating first-hand account about matrak.
__________________________________________
  1. I have found the first citation of Rauwolf's visit of the Ottoman Empire on Silkfencing Team FB-page.
  2. Online version.

2019-07-31

Chinese

   Fascinating depictions of different European nations as seen or rather imagined by the Chinese around 1769. These images can be found in Huang Qing Zhigong Tu (Collection of Portraits of Subordinate Peoples of the Qing Dynasty), which is an 18th-century ethnological study of Chinese tributary states, including Western nations that traded with the Qing Empire. Naturally I have been interested in the way that various European swords (smallswords, sabres) were depicted in this very nice costume book.

    Smallswords in the pictures from Huang Qing Zhigong Tu are drawn really well. It seems that an illustrator had an opportunity to observe those swords, probably worn by Western diplomats or other officials who visited the Qing court in the second part of the 18th century.

 

  Unfortunately sabre hilts are depicted in a really funny way. 

Hungarian sabre

Polish sabre

  It is very obvious that the sabre hilts are depicted with many small mistakes: only with partial crossguard, with very straight grip, without a knuckle-bow [4]; the illustrator had struggled to understand the real function of the two rings on the scabbard. The Polish sabre simple tucked in the belt, while in reality those rings are used to suspend a sabre from a swordbelt.

„typical” Hungarian [3]

  Wikimedia Commons, an online repository of free-use images, contains all images of that beautifully illustrated Chinese book. Enjoy!

   It is worth noting the bombastic title of the Chinese book: subordinate peoples of the Qing Dynasty. Fortunately European nations - including Hungarians, Polish people - have not been tributaries of the Qing Empire. 
______________________________________
  1. I have found the „Hussar” page of this Chinese book here. It is a FB-post by Zsolt Tokaji, sinologist and very active wikipedian.
  2. Hungarian text of the post: „A 18. század második felében összeállított, „A felséges mandzsu dinasztia adófizetőinek albuma” (Huang qing zhi gong tu) című műben a magyarokról.” Source: Zsolt Tokaji, sinologist. Beside the depiction of Hungarians there is a Hungarian translation of the Chinese text, which describes the customs of Hungary. 
  3. The Chinese text says that Hungarians look like Mongols. 😁
  4. A very typical feature of Hungarian, Polish sabres of the 18th century. 


2019-07-24

Evolúció

   Eddig már többször írtam a barantás vívószablyáról, itt az ideje, hogy áttekintsük az eszköz fejlődését.

BSZ-1
   A barantás vívóeszközök őse. Bővebben: részletes ismertetés [1]

BSZ-3
  Ilyen eszköz még soha nem volt a kezemben. Annyit tudok róla, hogy az erdélyi barantások fejlesztették ki valamikor 2013 körül. Akkor láttam először képeket erről a vívószablyáról. A következő három kép a 2017-es Erdélyi Szablyavívó Bajnokságon készült összefoglalóból lett kivágva. [2]


A markolat vége


  Pontosan tanulmányozható, hogy milyen szerelvényekből lett összeállítva a szablya, a keresztvas kialakítása stb. A BSZ-1 képest határozottan jobb vívóeszköz. Per pillanat nem állnak rendelkezésünkre adatok az erdélyi változat tömegéről, súlypontjáról és egyéb paramétereiről. Látszik, a markolat felülete gyakran teljesen sima, habár csúszásmentesített markolatot is láttam képeken; nem tudni, hogy töltöttek-e valami a cső belsejébe a tömeg növelése érdekében. Nem túl szerencsés megoldás a keresztvas vége: simán felszakítja a penge szalagos borítását.

BSZ-4
   A legelterjedtebb változat: részletes ismertetés
Idővel némileg pontosabb adatok is lesznek ebben a bejegyzésben. A vívószablyáról készült képek megtalálhatók a 2017-es Bors Kupáról szóló ismertetőben.

BSZ-5
  Ez a legújabb változat. Jelenleg ezt használjuk az egyetemen folyó grundvívó gyakorlásokon. Kimondottan jó vívóeszköz, bár van 1-2 tervezési gond vele, de ezeket - részben - már megoldottuk. Majd erről is töltök fel képeket. A technikai paraméterek tekintetében nincs eltérés az előző modellhez képest.

   A bejegyzések, a képek alapján jól követhető az OBSZ által használt vívóeszköz fejlődése: nehezen irányítható „fabunkó” → kellemes, olcsó, elnyűhetetlen vívószablya. [3]
______________________________
  1. A képek a 2012-es Baranta Világkupán készültek a Városi Sportcsarnokban. Szép csendben leballagtam a küzdőtér mellett heverő szablyához, felvittem egyet a széksorok mögé és ott készítettem a képeket. Sajnos, mérleget nem vittem, így csak később mértem le az eszköz tömegét egy kezdetleges, ám viszonylag pontos mérleggel. 
  2. Erdélyi Szablyavívó Bajnokság (Szováta, 2017) YT-videó.
  3. Az eszköz pengéjét - emberi erővel - lehetetlen eltörni, az átalakított hárítólemezt dettó. 15-20 gyakorlás után ki kell cserélni a polifoam réteget, és mondjuk évente a textil burkolatot („zoknit” (c) by Tibor).

2019-07-14

Chalaupka (1875)

  It is always really exciting to find a completely new sabre fencing source which you haven't seen before and which isn't already mentioned in a big database (e.g. Schola Gladiatoria's link farm). [1]

The most interesting drawing of this book [2]

Franz Chalaupka
Leitfaden zum Unterricht im Säbel-Fechten. 
Für Truppenschulen der K.& K. Armee (1875)

The content of this German book:

I. Abteilung

II. und III.

IV. Abteilung

  Lieutenant Franz Chalaupka of the 39th Infantry Regiment was a fencing master at a cadet school in Vienna. At the moment I haven't searched for further details of his military carrier.

And finally the most important thing: link to the online version.
______________________
  1. SAGA's database has already listed this source, without providing a link to the online version of Chalaupka's fencing book.
  2. Unfortunately the only one :-((

2019-07-10

Vizy Károly

Tolna Vármegye c. lap (1907.IX.01.)

  Vizy Károly vívómester nevével viszonylag ritkán találkozik az ember. Most a Vívómúzeum FB-oldalán láttam egy 1908-as listát, ahol a párbajhelyeket sorolta fel a Rendőrségi zsebkönyv. Egy ismerős utcanév - Lónyay u. 7. - mellett vettem észre a vívómester nevét. Ezen a helyen Sztrakay Norbertnek volt a vívóterme, egészen 1905-ig. Utána Vizy oktatott itt, később pedig Halász Zsiga, majd:

1921-ben Halász Zsiga vívómester nyugdíjba vonult, megüresedett a Csillag (ma Lónyai) u. 7. szám alatti vívóterme, ekkor Gerentsér kibérelte a termet és az egyetemista vívók is ide költöztek, itt kezdte bontogatni szárnyait többek között Bay Béla is. [1] Hamarosan azonban szűk lett a korszerűtlen helyiség, nem felet meg annak a haladásnak, amelyet a fiatal BEAC vívók elértek az országos vívóéletben.” (Forrás: Vívómúzeum)
________________________________
  1. 1927-től.