2019-05-28

Utóvédharc

  Komoly fenntartásokkal olvastam Hidán Csaba egyik korai cikkében arról, hogy Kolozsváron, Szabadkán és Budapesten 1918-ig szablyavívó iskola működött, illetve „a budapestiek könyvet is kiadtak róla a század elején, mely fényképeket is tartalmaz”. [1] 

   Az egészséges szkepticizmusra több okom is volt. Az 1896-os budapesti nemzetközi vívóverseny tektonikus változásokat okozott a magyarországi vívóéletben. A klubbok egymás után szerződtették az olasz vívómestereket. Erről így írt Gerentsér: „Utána egyhangúan Santelliben állapodtak meg, aki még ez év őszén, szeptember 15-én megkezdte a Magyar Athletikai Clubban működését. A Budapesti Torna Club Frederico Giroldinit szerződtette, a Fodor-Rákosi-iskola pedig Artur Gazzerrát. Ettől kezdve évről-évre több olasz mester jött be hazánkba,  elözönlötték a vidéket is, s a sok kiváló között bizony akadt nem egy olyan is, aki pedagógiai szempontból nem állta meg a helyét, s harmad-, sőt negyedrangú mesternek bizonyult.” Később további olasz mesterek is érkeztek: Volpini, Gennari és Angelo Toricelli (1869-1944). 

  Aztán volt egy generációváltás is: a Magyarországra települő itáliai vívómesterek sikerre éhes fiatalemberek voltak, a 20-30-as éveikben jártak, komoly verseny-eredményeket tudtak felmutatni, miközben a Keresztessy-iskola vezető mesterei épp kiöregedtek. Keresztessy József 1895-ben, Sándor fia 1897-ben halt meg, 1903-tól kezdve már nem oktatott a betegeskedő Vay Lajos (1854-1908), akinek maga Keresztessy adott vívómesteri oklevelet, pont úgy, mint a fiának. Sztrakay Norbert ~63 éves korában - 1905 környékén - hagyja abba az oktatást. Szóval minden adva volt, hogy a Keresztessy-iskola teljesen eltűnjön.

  Most viszont találtam egy izgalmas adatot arra nézve, hogy a régi szablyavívó iskolák 1900 után is továbbéltek, pl. a Kolozsvári Egyetemen. A forrás címe: Beszédek, a melyek a Kolozsvári m. kir. Ferencz József Tudományegyetem 1909/1910. tanévi rectora és tanácsának beiktatása és a tanév megnyitása alkalmával 1909. évi szeptember hó 19.-én tartattak. [2]

„37. FüggelékA Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem 1908/9 tanév 1. félévében teljesített testgyakorlati oktatás eredményei

 Az egyetemi torna- és vívóteremben heti 9 órán át felváltva a kezdők (3 csapatban 48 egyén); haladók heti 9 órában (2 csapatban 28 egyén); képzett vagy versenyzők heti 15 órában (1 csapatban 21 egyén) csoportjai tornázásban és vívásban működtek. [...] Összesen heti 60 órában tornázott és vívott 139 egyén. A kard-, tőr- és ökölvívásban, a katonai rendgyakorlatokban, szabad és füzér gyakorlatokban, szertornázásban és a birkózás különböző nemeiben iskolaszerű oktatás adatott és pedig a kardvívásban heti 27 órában a Keresztessy magyar V., az olasz iskolában a Radaelli-Girolamo és Masieillo D; a vitőrvivásban heti 18 órában felváltva franczia és olasz Cz. (Lyoni- és Páduai iskola); az ökölvívás pedig angol és hollandi rendszerben (Oxfordi és Leawardeni iskola) ; heti 3 órán át gyakoroltatott. A vívóteremben összesen bele számítva a tanár urak heti 6 óráját is, hetenként 54 vívó óra tartatott.”

  A függelékben találunk egy táblázatot: Táblás kimutatás a Kolozsvári M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem testgyakorlati óráin részt vett egyetemi hallgatók létszámáról az 1908/9. tanév 1. felében. Ebből mutatnék pár adatot.

Magyar kardvívás: ......... 94
Olasz kardvívás: ............ 29 tanítvány
Tőrvívás: ........................ 21 fő
Ökölvívás: ......................  5 fő
Birkózás: ........................ 21 fő"

  Ebből jól látszik, hogy az 1908/09. tanévben Kolozsvárott mennyivel népszerűbb volt a régi, Keresztessy-féle kardvívás, mint az olasz sportvívás. A régi vívást gyakorló egyetemisták száma több mint háromszor (3,24) meghaladta az olasz kardvívás tanuló diákok létszámát. (A többi adat csak összehasonlításként szerepel.) [3]

További adatok az évkönyvből.

„1909. februárius havában pedig vívóink a dési vívóakadémián jelentek meg s szereztek pompás vívásukkal sok hívet a művészi vívásnak. Ezen kívül tárgyalásokat folytattunk egy Marosvásárhelyen rendezendő vívóverseny és a Dési Athletikai Clubbal egy athletikai verseny rendezése tárgyában, azonban a nem elégséges érdeklődés a terveinknek útját vágta.

Vívás:
Elnök: Hoór Egon, előadó: Posta Sándor. E sportág hatalmas lendületet vett. Engedve ugyanis a közszükségnek, bármennyire is terhelte ez anyagilag Clubunkat, az idei tanévre vívómestert szerződtettünk Cenker Béla úr személyében. A hatás hamar meg is látszott, mert vívótagjaink száma meghaladta az 50-et s házi vívóversenyünkön 14 verseny vívót voltunk képes kiállítani. Vivássportunk legkiemelkedőbb eredménye 1909 márcz. 6. és 7-én az egyetem aulájában megtartott országos tör- és kardvívóversenyünk volt. A verseny a legimpozánsabb keretekben folyt le. A „Magyar Athletikai Club", „Budapesti (Budai) Torna Egylet", „Szegedi Vívó Egylet", „Szolnoki Vívó Egylet", „Nagyszebeni Vívó Egylet", „Marosvásárhelyi Vívó Kör“ tagjainak részvétele valóban országos jellegűvé tette azt. A versenyen megjelent a „Magyar Athletikai szövetség" képviseletében Halász Gyula koronaőr százados, mely tény mutatja, hogy versenyünket a Szövetség is igen fontos sporteseménynek tekintette. Az aulát teljesen megtöltő díszes közönség igazán művészi vívásban gyönyörködhetett. A verseny magas színvonalát mi sem mutatja jobban, minthogy Krencsey Géza, kardversenyünk győztese alig pár hét múlva Magyarország bajnokai viadalából is győztesen került ki. A verseny befejezése volt az országos vívó akadémia, melyen a versenyzőkön kívül mint vendégek: Gr. Teleki Domokos, Filótás Ferencz huszárkapitány és Santerini olasz vívómester urak is megtisztelték Clubunkat részvételükkel. Végül említem meg, hogy e verseny hozta meg Clubunk egyik legszebb diadalát, ugyanis Posta Sándor alelnökünk a tőrversenyből országoshírű ellenfeleivel szemben, mint győztes került ki s a kardversenyben is harmadik lett.

Eredmények:
Házi handicap kardverseny 1908. deczember 13.
1. Posta Sándor   KEAC (előny nélkül).
2. Szikes László  KEAC (3 tuss előny).
3. Kozma György   KEAC (3 tuss előny).

Pozsonyi nemzetközi vívóverseny.
4. -dik Posta Sándor KEAC

Főiskolai kardvívó bajnokság (Budapesti EAC versenyén).
2.-dik Posta Sándor KEAC

K. E. A. C. orsz. tőr- és kardvívóversenyén 1909 márczius 6. és 7.
Tőrversenyben:   első Posta Sándor KEAC
Kardversenyben:  3.-dik Posta Sándor KEAC; 5.-dik Hoór Egon KEAC; 6.-dik Szecsey István KEAC

Dési vívóakadémián 1909 február havában részvettek: Szikes László és Denk Arnold tagjaink.”
____________________
  1. A nomád harcművészetek Kistarcsán. Teljes szöveg, elemzés.
  2. Évkönyv (1909)
  3. Akkoriban összesen 139 hallgatója volt az egyetemnek: 106 jogász, 11 orvos, 9 bölcsész, 5 gyógyszerész.

No comments:

Post a comment