A magyar feltámadás lexikona Trianon tízéves évfordulójára jelent meg dr. Szentmiklóssy Géza szerkesztésében. Az ezer oldalas lexikon alcíme szerint a magyar legújabb kor történetét foglalja magába, és számos ismert, illetve kevésbé ismert vívómester életrajzát tartalmazza.
Bay Girolamo. Budapesten született, 1889-ben. Középiskolai tanulmányait és az iparművészeti főiskolát Budapesten végezte. 1910 óta működik mint vívómester. A Fővárosi Vívó Klubban kezdte meg működését. 1921-ben a fővárosban nyitotta meg torna- és vívótermét. Jelenleg a Budapesti Egyetemi Athletikai Club és a Műegyetemi Athletikai és Futball Club vívógárdája kerül ki keze alól; növendékei már nagyon sok szép sikert arattak úgy bel- mint külföldön. (455. o.)
Gerentsér László dr., testnevelési igazgató és egyetemi vívómester. Szegeden született, 1873-ban. Középiskoláit Szegeden, a Piarista főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait Budapesten a Pázmány Péter tudományegyetemen végezte. Utána egyévi önkéntesi katonai szolgálatát töltötte ki, amelynek végeztével két évig mint hadnagy szolgált a honvédségnél. 1900-ban a kolozsvári egyetemre hívták meg az újabb vívó- és test- nevelési rendszerek tanítására. Itt 1906-ban egyetemi lektor lett és ugyanakkor a kolozsvári piarista fogtam, testnevelési tanára. 1907 őszén a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub vezetősége meghívta a sportok és a vívás tanításának ellátására. 1908-ban Bárczy István polgármester kinevezte a székesfővároshoz testnevelési előadónak; 1910-ben a tanács megválasztotta testnevelési tanárnak és 1913-ban testnevelési igazgatónak. így G. volt a székesfőváros első testnevelési igazgatója. 1924-ben a fővárosnál nyugdíjaztatta magát, Budapesten nyilvános vívótermet és testnevelési intézetet nyitott, de amellett megmaradt az egyetem és a BEAC vívómesterének. Egyetemi -hallgató korában mint a MAC atlétája, a modem tréningrendszer szerint értékes rekorderedményeket ért el és az atlétikában annyira kiképezte magát, hogy az 1908-as és az 1912-es olimpiai játékokon G. volt a magyar atlétáknak olimpiai trénere. Vívótanítványai közül számosán lettek az ország kitűnőségei, Posta Sándor dr. pedig olimpiai bajnokságot nyert. Az egyetemen 30 évi vívómestersége alatt több generációt nevelt kitűnő vívóvá. Mint a főváros tanügyi-testnevelési osztályának előadója és testnevelési igazgatója, keresztülvitte a községi iskolák testnevelési reformját. Bevezette a svédtornát, atlétikát, úszást, sportszerű játékokat, atlétikai osztály versenyeket, a gyógytornát, a leányiskolákban a leányatlétikát, népies és nemzeti táncokat, valamint még sok korszerű újítást valósított meg. Először rendezte azokat az év végi iskolai sportünnepélyeket, amelyeken a ritmikus tornagyakorlatokon kívül bemutatásra kerültek a fiúnövendékek atlétikája és a lányok táncai, valamint a cserkész játékok. Tervei szerint és irányítása mellett készültek el az első gyermekjátszóterek és fejlődött ki az iskolai játék intézménye. Szakirodalmi működése is értékes. Számos cikke jelent meg sport- és napilapokban. Önálló munkái: Atlétika, A vívás és vívómesterség története, A francia vívósport és az épéevívás, A modern kardvívás tankönyve című műve most van sajtó alatt. A Magyar Vívómesterek Országos Egyesületének ügyvezető alelnöke és a M. Kir. Vívómester Vizsgáló Bizottság előadója. (615-616. o.)
Horváth Sándor, igazgató. Született Csongrádon, 1870-ben. Iskolai tanulmányait több vidéki városban és Budapesten végezte. Oktatói működését a budapesti elemi, később polgári iskolákban kezdte meg, majd testnevelési szakfelügyelővé nevezték ki. A Nemzeti Tornaegylet vívómestere volt, 1925-ben a Budapesti Sportegylethez hívták meg. Egy ideig tanára volt a Tornatanárképző iskolának is. Mint vívómester szép eredményeket mutathat fel, mert rövid idő alatt sikerült egyesületét, a BSE-t, a III. osztályból az I. osztályba átvinnie. Közismert művelője a szakirodalomnak. Több tankönyve van használatban. A budapesti vívómesterek egyik legkimagaslóbb alakja, hosszú éveken át egyesületének elnöki tisztét is betöltötte. Éveken át a Tornatanárok Országos Egyesületének elnökeként intézte a tornatanárok ügyeit. (691. o.)
Leszák Károly, ny. m. kir. lionv. igazgató-vívómester. Született Bazin városban, 1865-ben. Iskolai tanulmányainak befejezése után a pozsonyi 31. gyalogezrednél teljesített csapatszolgálatot. 1891-ben elvégezte a bécsújhelyi katonai vívó- és tornatanári tanfolyamot és ebben az évben vezényelték a Ludovika Akadémiára, ahol közel harminc évig tanította a vívást. Sok kiváló vívó került ki a keze alól. - Ezek közül a legismertebbek: vitéz Ujfalussy Gábor tábornok, Berti László és Filótás Ferenc ezredesek és Békessy Béla őrnagy. Ezeken kívül számos előkelő személyiséget részesített vívóoktatásban, többek között id. Wekerle Sándor miniszterelnököt, Zoltán Elek altábornagyot és Csergeő államtitkárt. Mint a Budapesti Budai Tornaegylet mestere, 28 év óta sok neves vivőt nevelt: Dunay Bertalan többszörös vívóbajnokot, dr. Apáthy Jenőt, dr. Szelényi Gézát és vitéz Uhlyarik Jenő dr.-t. L. 1896-ban a millenniumi nemzetközi versenyen kardban I., tőrben III. díjat, 1897-ben Velencében pedig a tör- és kardvívásban egy-egy aranyérmet és tiszteletdíjat nyert. 1902-ben az V. hadsereg-vívóversenyen tőrben az első helyre került és a kardban is értékes helyezést nyert el. Két aranyérmet és tiszteletdíjat kapott. Két könyvet irt a kardvívásról, amelyek még most is használatosak. Kitüntetései: Signum Laudis, koronás arany érdemkereszt a katonai érdemkereszt szalagján, az arany érdemkereszt és a Magyar Vívó Szövetség aranyérme. (807. o.)
Lovas Gyula. Született Szegeden, 1870-ben. Iskolai tanulmányainak befejezése után az egyik szegedi vívómester oldalán kezdte mű ködösét, majd rövid idő múlva a Szolnoki Tornaegylet hívta meg. Később Kecskeméten tanította a vívást, harmincöt évvel ezelőtt pedig felköltözött a fővárosba és vívótermet nyitott. Keze alól sok hírneves vivő került ki, többek között Petschauer Attila és ???? Gizella. Számos mesterversenyen vett részt és rendkívül értékes eredményeket ért el. A szép-irodalomnak lelkes művelője, több könyve jelent meg, fiatalkorában hírlapírással is foglalkozott. (815. o.)
Rákossy Gyula. Budapesten született, 1865-ben. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte és orvosi pályára készült. Mint harmadéves orvostanhallgató kezdte a vívást az egyetemi hallgatókból alakult Budapesti Sportklubban. Néhány hónap múlva a vezetőség felkérésére már vívóoktatásban részesítette klubtársait. Ötödéves orvostanhallgató korában félbeszakította orvosi tanulmányait s a vívómesteri pályára lépett, amelyen már négy és fél évtizede működik. 1894-ben külföldi tanulmányútra indult és a francia tőrvívást Párisban, Louis Merignactól, a kiváló mestertől sajátította el. 1896-ban a Magyar Vívómesterek Egyesületének megalakításában tevékenyen közreműködött és több éven át elnöke volt. 1898- ban átvette az Országos Kaszinó vívógárdájának vezetését és azóta is, immár 33 éve vezeti. 1909-ben a bécsi Akademie der Fechtkunst és a párisi Academie D‘Épée de Paris a vívás terén kifejtett eredményes munkásságának elismeréséül tagjai sorába iktatta. 1900 óta a Klotild palotában tart fenn önálló vívótermet, amelynek a háború előtti időkben br. Vojnits Sándorral az élén, az egész Tisza-gárda és a Nemzeti Kaszinó előkelő vívótársasága látogatója volt. 1927 óta elnöke a vívómesterkérdés rendezésének előkészítésére alakult Magyar Vívómesterek Országos Egyesületének és 1928 óta tagja a magyar kir. Állami Vívómester Vizsgáló Bizottságának. 1929-ben a Kormányzó a magyar vívósport fellendítése körül szerzett érdemeiért legfelsőbb elismeréssel tüntette ki. Tanítványai közül Fuchs Jenő dr. érte el a legszebb eredményt, aki 1908-ban a londoni és 1912-ben a stockholmi olimpiász kardvívó világbajnoka lett. (941. o.)
Róna Armand, ny. tornatanár, vívómester. Született Mátészalkán, 1888-ban. Iskolai tanulmányainak elvégzése után, 1907-ben, az egyik fővárosi polgári iskola tornatanára lett. 1924-ben, mint reáliskolai tanár vonult nyugalomba. Mint vívómester, az egyetemi sportegyesületnek volt vívómestere. Nevéhez fűződik a középiskolai vívás bevezetése. Részt vett a világháborúban, de később közérdekből felmentették s ekkor még odaadóbban foglalkozott iskolai testneveléssel. Jelenleg a közismert Fodor vívóiskola társtulajdonosa. Számos kiváló vívó került ki keze alól, többek között Hajdú János dr., az epeévivás bajnoka és a közismert női vivő: Havas Zsuzsa. A vívómesterek egyik vezéralakja, a Magyar Vívómesterek Országos Egyesületének vezető tagja. Már mint hivatásos vívómester, pályájának kezdetén több versenyen vett részt és szép helyezéseket ért el. (960. o.)
Santelli Itallo (lovag), oki. vívómester. Született Masa-Carrara (Olaszország), 1866-ban. Középiskolai tanulmányait Olaszországban végezte, azután az olasz katonai vívóakadémiát látogatta. Iskolája által rendezett versenyen első díjat nyert és ezért az Akadémia vívómesterévé nevezték ki. 1896-ban, a világkiállítás idején járt először Magyarországon, majd budapesti vívóklubok meghívására végleg a fővárosban telepedett le és 1897-ben nyitotta meg vívótermét. Az iskolájából kikerült vivők minden versenyen a legelsők közé kerültek és maga S. is mindegyik versenyen, amelyen mint hivatásos mester indult, értékes helyezést ért el. A vívásoktatás körüli érdemeiért a III. osztályú magyar érdemkereszttel, az olasz Tiszti Lovagrend érmével, az olasz Korona Lovagrenddel és a román Korona Lovagrenddel tüntették ki. Olaszországi lapokban gyakran jelennek meg cikkei, amelyek a magyar vívósport kérdéseivel foglalkoznak. Több mint három évtizedes vívómesteri működése alatt a magyar vívógenerációnak sok jeles bajnoka került ki keze alól. (973. o.)
Schlotzer Gáspár. Született Őrszálláson, 1874-ben. Iskolai tanulmányait Kalocsán végezte és ezután katonai pályára lépett. Részt vett a világháborúban és több kitüntetésben részesült, majd főhadnagyi rangban szerelt le. A legrégibb magyar vívómesterek közé tartozik, előbb katonai vívómester volt, jelenleg pedig a Wesselényi Vivő Clubnak vívógárdája kerül ki keze alól. Eredményesen szerepelt a vívómesterek versenyein. 1911-ben az első díjat nyerte a kardvívásban, míg a tőrversenyben a második helyre került. Két évtizeden át a kultuszminisztérium alkalmazásában is állott és 1924-ben segédhivatali igazgatói rangban vonult nyugalomba. (1006-1007. o.)
Vizy Károly (bocföldi), m. kir. ny. áll. honvédszázados, vívómester. Tamásiban született, 1865-ben. A körmöcbanyai főreáliskola 4. osztályának elvégzésével katonai pályára lépett és a cs. és kir. budapesti hadapródiskola növendéke lett, majd mint hadapród, a cs. és kir. 19. gyalogezredbe osztották be. 1887- ben, saját kérelmére, a m. kir. szegedi 5. honvéd féldandárhoz, mint tiszthelyettest helyezték át és itt 1888. év május hó 1-én hadnaggyá nevezték ki. 1891-ben, mint sportkedvelő, a m. kir. honvédelmi miniszter által a cs. és kir. bécsújhelyi torna- és vívóiskolába vezényelték; melyet 1892-ben jó eredménnyel elvégezve, főhadnagyi rangban, előbbi állomáshelyére vonult be, ahol csapatszolgálat teljesítése mellett az ezred tisztikarát, az egyévi önkéntesi tanfolyamot vívóoktatásban és az ezred legénységét pedig tornaoktatásban részesítette. 1895-ben, mint nyugállományba helyezett, a katonai kötelékből kiválva, a székesfővárosban nyilvános vívótermet nyitott, mely évtizedeken át a főváros egyik leglátogatottabb és legismertebb vívóterme volt. Sajátos, egyéni vívómódszerével sok kiváló vívót nevelt. 1914 augusztus hó 1-én hadiszolgálatra vonult be és különböző beosztásokban végig küzdötte a világháborút és 1918. november hó 20-án, mint a m. kir. 30. honvédgyalogezred 1/30. népfelkelő hadtápzászlóalj parancsnoka, a zászlóaljjal Podgoricáról (Montenegró) vonult vissza. A világháborúban teljesített szolgálataiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével, a hadiékitménnyel, a legfelsőbb dicsérő elismerés a kardokkal és a Károly csapatkereszttel tüntették ki. 1922-ben, századosi rangban, nyugállományba vonult és azóta vívómesteri működését, saját egyéni rendszerében, magyar kardokkal tovább folytatja. 1930 május hó 31-én a m. kir. pénzügyőri tisztviselő- és altiszti karával nyilvános kardiskola-bemutatót tartott. (1121. o.)
Summary:
Short biographies of several Hungarian fencing masters (or Italian masters working in Hungary) around 1930.
No comments:
Post a Comment