A történet még 2016 augusztusában kezdődött, amikor az akkori edzőtársam el lett küldve a távoli-távoli messzeségbe (T. → ∞) [1], így mivel aznap épp nem volt kivel vívnom, elmentem megnézni a helyi hagyományőrzők edzését, arra számítva, a végén tudok majd egy keveset szabadvívni. Úgy is lett, sőt egy nagyon kellemes találkozásra is sor került: a lovagok vendége volt a szegedi Ars Ensis egyik tagja.
A kép csupán illusztráció [2]
Erről már írtam a topikban: „Tegnap egy nagyon érdekes találkozás szemtanúja és résztvevője voltam. A helyi hagyományőrző lovagokat látogatta meg az AE egyik tagja. Rögtön beállt edzeni, a legvégén vívott a csoport vezetőjével és velem. Kimondottan kellemes vívás volt. Edzés után pedig mesélt az AE-ről mint vívóiskoláról, részletesebben a tananyagról, a tanmenetről stb. Utána az egyesület elnöke - a különböző rendezvények során ő személyesíti meg Nagy Lajos királyt - beszélt a helyi lovagok oktatási rendszeréről. Mindig örülök az ilyen jellegű vívótalálkozóknak!” (VMH, 3825)
Arról már nem írtam, hogy a vasárnapi vívást további kettő követte: az egyik nap plüsikarddal vívtunk privátban, a lovagok nélkül, a másik nap pedig barantás szablyákkal (BSZ-4), meg polifoamos bolognai kardokkal (PK-8). Az összes vívás nagyon kellemes és korrekt volt, valószínűleg mindkét fél számára jó élményként maradt meg az egész találkozás. Utána egy ideig leveleztünk, de aztán a vívókolléga igen komoly leterheltsége miatt elmaradoztak a levelek.
Annál inkább nagyobb volt a meglepetésem, amikor a napokban újra írt, megemlítve, hogy a gyerekekkel a Bükkben fognak túrázni, és megkérdezte: lenne-e kedvem vívni vele? Persze, hogy volt! Egy kellemes, korrekt vívóval mindig öröm találkozni, beszélgetni, pengét koccantani :-)) Megbeszéltük, hogy most kihagyjuk a plüsit és a szablya lesz a főtéma.
Nagypéntek délután találkoztunk. Szerencsére az időjárás tökéletes volt, nem volt túl nagy nyüzsgés a diósgyőri vár körül, így viszonylag nyugodt körülmények között folyhatott a szabadvívásunk, valamivel több mint egy órán keresztül (1:05) Érdemes megemlíteni, előtte - valamikor reggel - a kolléga már lefutott 8 km-t. Bolognai egyenes kardokkal [3] kezdtünk, megbeszéltük a szabályokat (pontozás, találati felület stb.), egészen addig vívtunk ezekkel, amíg az egyik eszköz nem roppant meg. („Szegény már elég régi volt” - mondta a kolléga.) Utána a szablyákkal folytattuk: nálam BSZ-4-20-K [4] volt, nála pedig a lassan szabványnak számító GoNow. Ezek hossza szinte teljesen azonos, csupán 2-3 cm-rel volt hosszabb a pengém. Utána kipróbáltuk, hogy milyen érzés PK-8 vs BSZ-4, az egyenes kard 10-12 cm-rel hosszabb, mint a szablya. (Az már kimondottan nagy előny a másiknak, ha egyszerre érvényesülnek az alábbi körülmények: a) az ellenfél pengéje ennyivel hosszabb; b) az ember szemébe süt a nap; c) a kézfej nem találati felület; d) bal kézzel rá lehet fogni a mozgó pengére is.) Ez a változat is igen tanulságos volt. A legvégén pedig újra előkerült a két szablya: tíz tiszta találatig vívtunk.
Mindketten nagyon lelkesen küzdöttünk. Végtelenül élveztem az egészet!
A vívást követő társalgás is kimondottan érdekes volt. Beszélgettünk az AE-ről, a versenyekről, a szablyavívásról, a szegedi vívóéletről, a közös ismerősökről, a helyi vívóélet fejleményeiről stb.
Köszönöm a lehetőséget a kedves szegedi vívókollégának.
Ui.:
Talán majd máskor is sikerül összehozni ilyen vívást.
Summary:
This entry is about a nice meeting & fencing with a member of Ars Ensis (the largest Hungarian HEMA group). The photo shows the training of AE Szeged, namely sparring in HEMA gear with steel fencing swords (Federschwert). Unfortunately we had an opportunity to fence only with different boffers (straight Bolognese swords & also sabres).
___________________________________________Annál inkább nagyobb volt a meglepetésem, amikor a napokban újra írt, megemlítve, hogy a gyerekekkel a Bükkben fognak túrázni, és megkérdezte: lenne-e kedvem vívni vele? Persze, hogy volt! Egy kellemes, korrekt vívóval mindig öröm találkozni, beszélgetni, pengét koccantani :-)) Megbeszéltük, hogy most kihagyjuk a plüsit és a szablya lesz a főtéma.
Nagypéntek délután találkoztunk. Szerencsére az időjárás tökéletes volt, nem volt túl nagy nyüzsgés a diósgyőri vár körül, így viszonylag nyugodt körülmények között folyhatott a szabadvívásunk, valamivel több mint egy órán keresztül (1:05) Érdemes megemlíteni, előtte - valamikor reggel - a kolléga már lefutott 8 km-t. Bolognai egyenes kardokkal [3] kezdtünk, megbeszéltük a szabályokat (pontozás, találati felület stb.), egészen addig vívtunk ezekkel, amíg az egyik eszköz nem roppant meg. („Szegény már elég régi volt” - mondta a kolléga.) Utána a szablyákkal folytattuk: nálam BSZ-4-20-K [4] volt, nála pedig a lassan szabványnak számító GoNow. Ezek hossza szinte teljesen azonos, csupán 2-3 cm-rel volt hosszabb a pengém. Utána kipróbáltuk, hogy milyen érzés PK-8 vs BSZ-4, az egyenes kard 10-12 cm-rel hosszabb, mint a szablya. (Az már kimondottan nagy előny a másiknak, ha egyszerre érvényesülnek az alábbi körülmények: a) az ellenfél pengéje ennyivel hosszabb; b) az ember szemébe süt a nap; c) a kézfej nem találati felület; d) bal kézzel rá lehet fogni a mozgó pengére is.) Ez a változat is igen tanulságos volt. A legvégén pedig újra előkerült a két szablya: tíz tiszta találatig vívtunk.
Mindketten nagyon lelkesen küzdöttünk. Végtelenül élveztem az egészet!
A vívást követő társalgás is kimondottan érdekes volt. Beszélgettünk az AE-ről, a versenyekről, a szablyavívásról, a szegedi vívóéletről, a közös ismerősökről, a helyi vívóélet fejleményeiről stb.
Köszönöm a lehetőséget a kedves szegedi vívókollégának.
Ui.:
Talán majd máskor is sikerül összehozni ilyen vívást.
Summary:
This entry is about a nice meeting & fencing with a member of Ars Ensis (the largest Hungarian HEMA group). The photo shows the training of AE Szeged, namely sparring in HEMA gear with steel fencing swords (Federschwert). Unfortunately we had an opportunity to fence only with different boffers (straight Bolognese swords & also sabres).
- Erről egyszer majd írok egy bejegyzést. A címe már megvan: Hálátlanok.
- A kép eredetije itt található. További képek: galéria.
- PK-8, alias „szürke szörnyeteg”. Ezeket én találtam ki, és készítettem el az AE részére valamikor 2013-ban. Kimondottan megható volt látni, hogy még mindig használják őket. Még azt is ki lehetett elemezni, hogy melyik vívóeszköz készült hamarabb, mert pontosan követhető a kard fejlesztéstörténete.
- Átalakított eredeti BSZ-4: vastagabb hárítólemez (20 mm-es, bükk), puha kosár.
- Külön élmény volt kézbe venni egy kétgyűrűs, Regenyei-féle fédert, és megmozgatni egy kicsit ezt a kellemes fémeszközt.
No comments:
Post a Comment