2018-09-14

Törökvész

  Az egyetemi könyvtár újdonságok polcáról nézett rám Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, jobb kezében szablya volt, baljával épp a vállából kiálló török nyílvesszőt készült eltörni, nyakában vastag aranyláncot viselt, díszes ruháját itt-ott már vérfoltok borították, tekintetében a halálba indulók végső elszántság láttam. „Deus, morituri te salutant!” - olvashattam ki a szeméből. Elkezdődött a szigetvári kitörés...

 104 oldalas könyvecske (bookazine) az 1566 - Dzsihád Magyarország ellen. Zrínyi kora és a hódoltság címet viseli és öt fejezetből áll:
  • A dzsihád ideológiája
  • A hódítók
  • A Zrínyiek
  • Az ostrom
  • A hősök emlékezet
  Az ütős borítót és fejezetnyitó illusztrációkat Mező Imre Zsolt rajzolta. Csupán két apró hibát kellett volna korrigálni: 1) a borítón Zrínyi szablyáján fordítva van markolat, felfelé kunkorodik a keresztvas penge felőli része, nem pedig lefelé; 2) egy olyan török szablyát ábrázol, amit két kézzel markol a gyalogos török harcos, miközben a feje mögül a lovon ülő keresztény vitéz felé készül vágni (37. o.) Látványos, jól megrajzolt kép, csak éppen nem nagyon tudunk ilyen eszközről.

  Külön ki kell emelni a könyv részét képező képregényt, amit gimnazisták rajzoltak. Az egyik rajz kimondottan jól sikerül: madártávlatból mutatja Szigetvár ostromát. Láthatjuk az egész várat, csupán néhány felhőfoszlány meg némi felszálló füst érzékelteti a magasságot, meg az óváros felett lebegő madár, miközben ég az újváros, a törökök meg ostromolják az óvárost.

   További két alfejezetben láttam izgalmas dolgokat:
  • Szulejmán-emlékhely kérdőjelekkel. 10 protest érv (86. o.) ; [1]
  • Budapest felülnézetből (92. o.) - egy régi, 1605-ös metszeten kiszínezték a muszlim imahelyeket (Evlia Cselebi 1663-ban Budán 46, Pesten 5 muszlim templomot írt össze). A metszet alatt pedig a mai Budapest látképére helyeztek el muszlim imahelyeket ;-))
 Élvezetes volt böngészni a régi ábrázolásokat, sajnos nem mindegyik képhez tartozott forrásjelölés. Szerencsére egy-egy metszet felirata sokat segített a kutakodásban. A 98. oldalon látható:

„Die gefangen klagen” [2]

  Mivel könnyen olvasható a „Die gefangen klagen” szövegcím, így gyorsan meg lehetett találni a kép eredetijét a Wikipédián, a metszetkészítőt (Erhard Schön), aki Dürer kortársa volt, a nyomdászt (Hans Guldenmund), végül a verset jegyző nürnbergi mesterdalnokot, Hans Sachs-ot [3].

Sachs német verse:

O Herre Gott, laß dich erbarmen
Unser Ellend - gefangen, armen,
Erwürgen sech wir unser Kinder,
Genummen sind uns Schaf und Rinder,
Haus unde Hof ist uns verbrennt,
Und wir geführt in das Ellend.

Weh daß uns unser Mutter trug,
Erst müß wir ziehen in dem Pflug
Und Gersten essen, wie die Pferd,
Mit unserm Munde von der Erd.
Kumm, grimmer Tod, und uns erlös
Von dem grausamen Türken bös. [4]

 Ebben az egy képben összesűrítve láthatjuk a korszak egészét: a török által végzett dúlást, az elhurcolt foglyokat, és a török fenyegetéstől („grausamen Türken”) való rettegés visszatükröződését a korabeli európai kultúrában (fametszeten, versben), mindezt a kor „internetével” - a nyomtatással - sokszorosítva, az egyszerű  néphez hatékonyan eljuttatva.

  Érdemes lenne kielemezni a török lovas felszerelését is.
______________________________________________
  1. Gondolom, ezt nem kell különösebben magyarázni.
  2. Die gefangen klagen. Türkischer Krieger verschleppt Gefangene in die Sklaverei. 303 x 197 mm. woodcut, watercolour and letter press. Entwurf: Erhard Schoen Druck: Hans Guldenmund (died 1560)
  3.  A mesterdalnok, aki egész életében cipészként kereste a betevőt, jó sokáig élt, 81 éves (LXXXI) korában készült róla egy metszet, amin az alábbi latin felirat olvasható: „Musas teutonicam videor docuisse latinas Linguam, plectro vti dum voluere meo.
  4. Viszonylag pontosan fordítható a Google segítségével.
  5.  A 28. oldalon található Schundi kedvenc martalóc-ábrázolása.

No comments:

Post a comment