2017-12-20

Zrínyi II.

  Magyarul Szendrei János (1857-1927) történész, régész készítette az első alaposabb összegzést a szablyáról: „Zrínyi Miklós szablyája, gyöngén görbülő aczélpengével, a melynek hosszú fokéle van. Vastagon aranyozott, egyenes keresztvasa végei felé vékonyodik és karimával ellátott gömbben végződik. A keresztvas végei felé többszögletű. A nagyon gyengén hajló, csaknem egyenes, – vászonnal és e fölött barna selyemmel bevont markolat fája két helyen át van fúrva. E lyukak szélei ezüst boglárkával vannak beszegve. A két lyukon a kardzsinor volt keresztülfűzve. Az ezüst markolat kupakján a Zrínyi-család czimere van bevésve, a melyen érdekes az, hogy az eddig ismert czimerektől eltérőleg a sisakoromdísz egy koronás növekedő sárkány. A czimer körül N C de Z (Nicolaus Comes de Zerin) és 1567 van bevésve. A fahüvely elvágott végű és aranyozott ezüst foglalványokkal bír. A csúsztató mindkét oldalán művészi arabeszk vésetekkel diszített. A vászonnal és fekete bársonynyal bevont hüvely négy hordkarikával bír. Alakja tiszta magyar, mint a minő a XVI. és XVII. században nálunk és Lengyelországban divatos volt. E kard, a hagyomány szerint Zrínyi Miklós tulajdonát képezte s mint ilyen legbecsesebb hadtörténeti ereklyéink egyike. Azonban, ha csak a markolat végébe vésett czimer volna e részben az irányadó, úgy kételyeink merülhetnek fel, mert ott az 1567. évet látjuk bevésve, már pedig Zrínyi Miklós Szigetvárnál 1566-ban esett el és így a czimer e kardba egy évvel később vésetett be, a mikor a család valamely más tagjáé volt. A bécsi udvari fegyvergyűjteményből kiállította: Ő csász. és apost. kir. Felsége.” [Arcanum] [1] [2]

 A szablyát 2016-ban - a szigetvári ostrom 450. évfordulójához kapcsolodó rendezvények keretében - állították ki a Csáktornyai Múzeumban. 1896 óta a nagyközönség nemigen láthatta Zrínyi eredeti sisakját és kardját. „- E két ereklye a harciasság és a bátorság jelképe - mondta Vlado Kalsan, a múzeum igazgatója, hozzátéve: - Mindkettőt a bécsi Művészettörténeti Múzeum kölcsönözte nekünk két hétre. Zrínyi nem pont ezekkel harcolt Szigetvárnál, ám eredetiségükhöz nem fér kétség, bizonyítottan hozzá tartoztak.
  A történet a 16. század közepéig nyúlik vissza, amikor II. Ferdinánd tiroli főherceg elhatározta, összegyűjti a kor legjelentősebb hadvezéreinek és hőseinek személyes, harci tárgyait.
[3] Majd’ másfél száz egykori harcossal lépett kapcsolatba, s kérése legtöbbjüknél meghallgatásra talált. Így Zrínyi Miklósnál, illetőleg annak családjánál, merthogy ők küldték az Innsbruck melletti udvarba a szóbanforgó tárgyakat. Hogy célba értek, az 1577-es keltezésű udvari leltár is igazolja, külön említve Zrínyi vértezetét. (...)
  Zrínyi Miklós kardjának eredetiségére vall a markolatán látható családi címer, a csáktornyai vár képével, valamint a jellegzetes sas szárnyakkal. És ott az ominózus évszám, 1562, mellette az öt gravírozott latin nagybetű: NCPPZ. Feloldásuk: „Nicolaus comites perpetui (de) Zerin” (...) Ugyancsak a tiroli főherceg érdeme, hogy Zrínyi Miklós palástja fennmaradt, amely szintén a bécsi múzeum raktárába került. A mente azonban meglehetősen rossz állapota miatt egyelőre nem állítható ki. A selyemből szőtt ruhát levél alakú, keleties motívumok díszítik. A ruhadarabot a 19. században az akkori technikai lehetőségeknek megfelelően konzerválták, ám még sokat kell dolgozniuk rajta a restaurátoknak. Bécsben tervezik, hogy mindhárom tárgyat egy ottani állandó kiállításon mutatják be.
” [Zaol] [4]

A csáktornyai kiállításon készült két kép (Wikipédia Commons):  
Szablya | Szablya és sisak | [5]

Armamentarium heroicum
  „A Habsburgok családi és uralkodói reprezentációjában írott és képi eszközök mellett nagy szerepet kapott a dinasztia műpártoló és műgyűjtő tevékenysége is. Ferdinánd főherceg az 1560-as években kezdte kialakítani az ambrasi kastély hatalmas gyűjteményét, melyben igen hangsúlyos szerepet kapott a törökellenes program; igyekeztek megszerezni a nagy csatákhoz, híres hadvezérekhez kötődő ábrázolásokat és relikviákat. A gyűjtemény alapítója kezdte előkészíteni az Armamentarium heroicum című összeállítást, mely a kincstárban őrzött páncélokat és azok egykori viselőit örökíti meg 125 metszeten. A kiadvány, amely végül csak 1601-ben jelent meg latinul, majd két év múlva német fordításban” Zrínyi Miklóst ábrázoló metszetet is tartalmazott. A rézmetszeteket Domenicus Custos – a Giovanni Fontana által készített előképek alapján – készítette. Zrínyit, a többi hírességhez hasonlóan egy szoborfülkében, alatta névtáblával ábrázolta a németalföldi művész. [Turul] [6]

Zrínyit ábrázoló rézmetszet a British Muzeum gyűjteményében.
 
A metszet leírása:
  „Portrait of Count Miklós Zrínyi; whole length, standing to left, stepping forward with his left foot, looking to left, holding axe in his right hand and sword with the left, wearing plumed, jewelled turban, ornate cloak, braded doublet, kilt and high-healed shoes, helmet lying at his foot; in ornate niche supported by pillars decorated with putti and acanthus leaves, surrounded by festoons; verso with letterpress Latin biography of the sitter, within ornate woodcut border, featuring putti holding fruits, allegorical heads, and various military objects; after Fontana. Etching and engraving

Date: ......................... 1600-1615 (c.)
Dimensions: .............. Height: 425 millimetres; Width: 292 millimetres
Purchased through:   Sotheby's (sale June 1871, lot 4486)


További olvasnivaló: Legendák és valóság: Zrínyi Miklós és Szulejmán halála

Vicces mellékszál
  „Esetleg Csontváry groteszkbe hajló képe az etalon, amelyen „a szigetvári hős egy parasztbarokk kúria előtt álldogál kényelmes testtartásban, csípőre tett kézzel, egymagában. Másik karja előrenyújtva, hihetnők, amerre a pogányt sejti, markában kurta pengéjű szablya, ám e szabja inkább tőr, sőt még inkább papírvágó kés, annál is inkább, mert ha figyelmesen vesszük, egy papírfecnit látunk a hegyére tűzve, ami ugyanúgy lehet a megboldogult Szulejmán utolsó ultimátuma, mint a mennyország térképe, és a kés nem is a törökre, hanem egy gondosan ápolt egzotikus növényre mutat az udvar közepén.” [7]
________________________________________

1.  Dr. Szendrei János: A XVI. és XVII. század hadtörténelmi emlékei. Magyarország történelmi emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Habsburgok kora.

2. Szendrei még 1567-es számot látott a Zrínyi-címer mellett. Kovács S. Tibor könyvében a 36. ábrán látható a szigetvári hős fegyvere. [KST, 89]

3. Az Armamentarium heroicum nevet viselő dokumentációt.

4. Mihovics József: Zrínyi kardja és sisakja - Bécsből érkeztek a szigetvári hős gróf 
    katonai ereklyéi (2016. szeptember 21.)

5. Commons összefoglaló: „Sabre of Nikola IV Šubić Zrinski (1508-1566), Ban (Viceroy) of Croatia, national hero who fell at the end of the battle of Szigetvár in Hungary, at an exhibition in Čakovec County Museum on the 450th aniversary of the battle.” A felvételeket Silverije wikipédista készítette 2016 szeptemberében a csáktornyai Muraközi Múzeumban. A sisak részletes leírása megtalálható Kovács S. Tibor könyvében.

6.  Erdős Zoltán: II. Lajos ikonográfiája a 16. században. Turul, 2014.

7. Csontváry Kosztka Tivadar: Zrínyi kirohanása Forrás: www.hung-art.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése