Torzítás

 Kimondottan érdekes megfigyelni, hogy bizonyos keresőmotorok milyen eltérő eredményeket produkálnak egy igen egyszerű keresés során. Konkrétan a szablyavívás volt a keresőszó, a könnyebb kiértékelés miatt a témával kapcsolatos képanyagot vizsgáltam [1], hiszen így azonnal szembetűnő a találati eredmények eltérése. 

 Lássuk az első versenyzőt: DuckDuckGo. (Ha egy kép nincs külön nevesítve, akkor az a Szablyavívás blogról való.)

DuckDuck...

1. sor: 5 db -- a blogom 3 db képe,  2 db MSZVI [2]; 

2. sor: 7 db -- 1 db barantás, 1 db Szegedi Várvívás, 1 db Schundi;

3. sor: 7 db -- 2 db MSZVI (Kard Napja);

4. sor: 7 db -- 2 db MSZVI (díszes kardmarkolat, udvar).

  A következő keresőmotor a microsoftos Bing.

Bing

1. sor: 5 db -- 1 db MSZVI;

2. sor: 7 db -- 1 db valamikori Ősi Tűz (szablyavivas.hu);

3. sor: 6 db -- 1 db Szablya Iskolája (a könyv címlapja).

  Nem maradhat ki az orosz Yandex sem, hiszen őket aztán végképp nem lehet(ne) elfogultsággal vádolni. Az orosz keresőmotor főleg barantás képeket mutat.

Yandex

1. sor: 5 db -- 1 db MSZVI; 

2. sor: 5 db -- 1 db Szablya Iskolája (könyv), 2 db Bajvívó Magyarok; 

3. sor: 5 db -- 1 db Schundi, 1 db MSZVI.

 Az előző három képlistához hasonló eredményt produkál a Yahoo is, meg a bónuszként kipróbált Ecosia, viszont a legismertebb keresőmotor -- a Google -- látványosan más képhalmazt mutat a felhasználóknak. Erről mindenki saját maga is meggyőződhet ;-))

Summary:

  In this short entry I just wanted to compare search results of different engines: DuckDuckGo, Bing, Yandex etc. As a search word szablyavívás (sabre fencing in Hungarian) was used, and almost every single picture was identified and attributed to a particular Hungarian fencing group. Less known search engines provided a fairly uniform and representative picture lists, but Google showed a very different list of Hungarian pictures.

________________________________

1. Elmentett képernyők.
2. MSZVI = a 2012-es alapítású Magyar Szablyavívó Iskola.

Breaking

  Is it possible to break a steel sabre on your knee?

 There is an interesting and emotional scene at the end of Born for the Sabre docudrama: the protagonist, Blazej Wronowski, Polish nobleman is breaking the steel blade of a sabre on his knee.

 It seems that this is the biggest blunder of Zrodzeni do szabli, remarkably nicely filmed and well directed Polish dramatised TV film. Let me explain why I think so. At the moment I don't have at my disposal any technical calculations to prove the physical impossibility for a human being to perform such a feat, but we know from the historical records how such things were actually performed.

  „A New York Times article on the “Degradation of Dreyfus” on Jan. 6, 1895, reveals the answer: “To prepare for stripping the prisoner of his insignia of rank, the prison tailor yesterday removed all the buttons and stripes from Dreyfus’ tunic, the red stripes from his trousers and the regimental number and braid from his collar and cap. These were all replaced with a single stitch so that they could be torn away readily. The condemned man’s sword was also filed almost in two, in order that it might be easily broken. The Adjutant’s quick movement and apparent effort in breaking the sword was consequently mere pretense, as only a mere touch was necessary.”” [1]

  Another good example is the degradation ceremony (cashiering) of officers who participated in the Decembrist revolt (1825).

A. Dolinin [2]

  In this Russian text Dolinin quotes from the Jakusin's memoir [3]: „...I was the first on whom the  execution (of the degradation ceremony) started. The sword, that should have been broken above me, was inappropriately filed; the soldier hit my head with full force, but it didn't break; I fell. „If you repeat this again, you will definitely kill me” - I told him.” [4]

  From the above sources it is absolutely clear that only after having filed -- almost completely -- the blades those sword were broken. But when the filing was not performed carefully enough, swords were broken only after several attempts, and by applying considerable force.

____________________________________

1. Source.
2. Александр Долинин: Комментарий к роману Владимира Набокова «Дар». 2018. ...........(A. Dolinin: Commentaries to Vladimir Nabokov's novel The Gift.) Dolinin is a historian of Russian literature.
3. Some sources say Jakusin, some say Jakubovich was the officer.
4. During his military service in Caucasus he had a serious head injury.

Vendégkönyv

A kiállítás vendégkönyvéből.

„Mindig nagy örömünkr* szolgál a magyar vívás történetét jobban megismerni. Ez a kiállítás egy hiánypótló a hajdani Magyarország ma már elcsatolt területeink vívóéletét feleleveníteni.

Kár hogy az anyag kevés lehetőséget, bepillantást ad a Selmecbányán zajlott vívóéletről. (1) Talán több adat, újságcikk történeti bemutatás többet nyújtott volna. (2) Gondolom nemcsak lovag Alov Gusztáv tevékenykedett Selmecen. (3) A párbaj egy járulékos elem* volt a vívósportnak de nem a fő ****. (4)

Itt többet látni, olvasni a párbajokról mintsem Selmeci városi és egyetemi vívósportról. (5) Kassán és Lőcsén nagyobb publicitást kapott a vívás de ettől még lehetett volna több adatot is bemutatni. (6)

Köszönjük a szervezők munkáját és re*** egyszer majd még több ismerethez juthatunk e hajdani virágzó felvidéki magy. város vívásáról.”

Dr. Salamon Gábor

* = jelöli az olvashatatlan szövegrészt. A mondatokat én számoztam.

„Gratulálok a jó kezdeményezéshez, és a szép kiállításhoz. Örülök, hogy részt vettem a megnyitón. További sok sikeres munkát.”

Németh Árpád

„Köszönet és gratuláció a szervezőknek a kiállítás létrejöttéért.”

Patócs Béla

________________________________

1. Mindhárman vívómesterek.
2. Kimondottan örülök minden konstruktív kritikának. Egy kicsit később reagálni is fogok Salamon úr észrevételeire. 
3. (1) (2): A selmecbányai egyetemi életről 1 db tanulmány készült 1896-ban, meg pár helyi újságcikk foglalkozik vele. Vannak még adataink az ottani gimnáziumi vívóéletről (evangélikus líceum évkönyvei). Elképzelhető, hogy a jövőben további adatok is előkerülnek a selmeci vívással kapcsolatban.
4. (3): Jelenleg egyetlen képesített vívómester selmeci tevékenységéről tudunk, ez Arlow Gusztáv. Harwich tanulmányából kiderül, az ottani akadémisták már korábban - 1907 előtt - is szerettek volt vívómestert szerződtetni, de nem jártak sikerrel.
5. (4): A megnyitón elhangzott, hogy főleg az 1896 és 1912 közötti időszakra kívánt koncentrálni a kiállítás. Ebben az időszakban a párbajozás, illetve az arra való felkészülés komolyan motiválta a vívókat. Valószínűsíthető, hogy akkoriban a vívás tanulásában fele-fele aranyban volt jelen a sport és a párbajozás mint motivációs tényező.
6. (5): A kiállítás 4 képpel illusztrálja a vívásoktatást, és pontosan ennyivel a párbajozást. Egy újságcikk, 1 összefoglaló, 2 életrajz mutatja be a selmeci vívást; 3 újságcikk a párbajozást. Arányaiban nincs túlsúlyban a párbajozás mint téma.
7. Köszönöm a kritikai észrevételeket!

(Majdnem) tanmese

  Az Óperenciás tengeren is túl, ott, ahol lágyan zümmögnek a net szerverei, van egy apró szeglete a világhálónak, ahol emberek szoktak találkozni, hogy megvitassák a magyar és külföldi hm aktuális kérdeseit. Egy nap, ami régen szép havas időd hozott, most pedig csak pocsék, ködös napot az egyik topiklakó leírt valamit ilyesmit: "XY egy tehetséges vívó, de nem nevezném Magyarország első szablyavívó bajnokának, mivel még nem nyert olyan szabályrendszerben (és versenyen), hogy egyszerre indultak volna a legjobb *** vívók, a *** tornagyőztesei és még sokan mások. 2011-ben a *** Kupán sem tudott bekerülni a legjobb 16 közé <konkrét hivatkozás>." Előtte meg lett említve, hogy az illető épp megnyerte - már másodszor - a *** Emlékversenyt, és idézve lett egy FB csoport, ahol dícsérték az illetőt, kiemelve az akaraterejét és szolgalmat. A Fórumozó ekkor elégedetten hátradölt és újra azt érezte, hogy a történések viszonylagosan objektív szemlélőjeként sikerült egy meglehetősen kiegyensúlyozott véleményt megfogalmaznia, amit megosztott a topiklakókkal.

És nem történt semmi: az Armageddon harsonáitól nem omlott össze a net...

  Csak pár héttel később jelent meg egy üvöltöző arc a topikban, hogy tudjuk-e hogy kivel kezdett ki a Fórumozó, meg hogy vége, meg tudják a nevét stb. Aztán szép sorjában megjelent XY (volt?) edzője és végre elmondta, hogy konkrétan mi a baja, mert az előző üvöltő arc még arra sem vette a fáradságot, hogy megnevezze a sértődés pontos okát. Aztán menetrendszerűen megérkezett az egyesület elnöke és tényleg leírta az illető IRL nevét. Innen aztán nem volt megállás, mert kiderült, hogy fenti 1 mondattal megsértette az egyesületet, a létrehozott rendszert, személyesen az edzőt, meg egyáltalán mindekit, tökretette 2 évtized kőkemény munkáját stb. Ennél a pontnál a másik fél kezdett olyan hangnem beszélni, hogy az már némileg zavaró lett. A topiklakók előbb finom, utána némileg határozotabban elmondták véleményüket a társalgás hangneméről, és úgy látszik az edző meg is értette, mert elvonult a FB csoportjába, ahol kimondottan nehezményezte, hogy a máskülönben nyilvános csoport hozzászólásait az engedélye nélkül merték egy szintén nyilvános fórumra linkelni.

  A kissé egyoldalú társalgás eddig nyomonkövethető volt a Hogyan lehet egy a Magyarszablya Vívás? FB csoportban, ami később zárttá vált, így azt csak a tagok olvashatják. A vitát kiváltó hozzászólás az index Harcművészetek topikjában található (dec. 26.), a később kialakuló vita a 80528. sz. bejegyzéstól kezdődik.

  A fenti szösszenet csupán azért született, mert a fenti FB csoportban számos ismerősöm van, meg olyanok, akikkel már vívtam, beszélgettem vagy netalán fogok. Azt szeretném, hogy fröcsögés, durva személyeskedés, fenyegetés stb. nélkül tudnának tájékozódni. Már ha akarnak.

Ui.:

  Az egészben az a vicces, hogy XY, az állítólagos sértett fél, semmilyen formában nem kereste meg a Fórumozót, pedig legalább kétféle módon megtehette volna + írhatott volna a topikba is.

[1. frissítés: 15:35]

Hagyományőrzés?

Egy barantás FB megjegyzésből:

"Ha egyetemes népszerűségre törekszel, akkor ne csinálj és ne mondj semmit. Annak ellenére hogy én se értek egyet vele azt mondom: ha valaki röhög rajta, tegye. Várom a másik oldalon a "bezzeg" példát.

Véleményem szerint: valódi hagyományőrző társadalom NINCS. A hagyományőrzők maguk a hagyományőrzés szót nem voltak képesek definiálni, így most a fazekas, a lovagi hagyományőrző meg a néptáncos mind-mind hagyományőrző. Ebbe ne menjünk most bele jobban, csak azért írtam, hogy ez az a társaság, aki most szerinted röhög rajtunk. Azok a "hagyományőrzők", akikkel meg érdemes tartani a kapcsolatot, maguk is szerveznek versenyeket (OB-t, NB-t, VB-t, vagy épp hogy hívják azt). Példának okáért: mennyivel jobb, ha egy versenyt Végvári Vitézek Viadalának hívnak? Hol vannak a végváriak? És a vitézek? Őket miért nem röhögik ki?

Jó dolog amúgy az önkritika, kell gyakorolni és amúgy lehet hogy jogos is. Csak ne a hagyományőrzők legyenek a mérce..."

  Hazánkban a hagyományőrző szó tényleg egy kissé elmosodótt fogalmat takar. Külföldön jobban elkülönül a re-enactor és a living history. VSZ nincs azzal semmi gond, hogy a hagyományőrzés tágabban értelmezett változatában jelen van a fazekasság, a néptánc és a kodex alapú lovagi vívás, utána pedig mindenki leszűkítheti a maga kis részterületére. A minőségi katonai hagyományőrzés már jó ideje jelen van hazánkban, teljesen felesleges úgy tenni, mintha ez a "partikuláris" tevékenység nem képviselne komoly értéket.

  Azzal nincs gond, hogy egy több száz tagot számláló szervezet minek nevezi a rendezvényét, viszont az némileg furcsa, ha egy VK-án csak mutatóban jelenik 1-2 külföldi csapat, az is a környező országokból. Talán érdemesebb lenne egy kevésbé bombasztikus jelzőt választani a máskülönben színvonalas verseny megnevezésére.

A kiröhögés helyett hasznosabb egymás kölcsönös megértése és a kapcsolódási pontok keresése.

(A szerző nem hagyományőrző.)