Oklevél

 Nagy örömömre szolgál, hogy ezt a jelképes, virtuális oklevelet átnyújthatóm Csernok Lászlónak, a felvidéki Dalia Iskola kiváló vívójának. László több hónapon keresztül, heti rendszerességgel vett részt a grundvívó gyakorlásainkon a Miskolci Egyetemen a 2024/25-ös tanévben. 

 Mindig nagy élvezet és komoly kihívás volt vele vívni! Csak gratulálni tudok neki.

            Őszinte vívói üdvözlettel,

            Barta Emil, a grundvívás ötletgazdája

Keresztessy II.

  Az előző bejegyzés folytatásaként most a családfával szeretnék foglalkozni. A történet ott kezdődik, hogy a Felvidéki Szablyavívó Iskola FB-oldalán az egyik Keresztessy ükunoka (Philp Mária) megköszönte az oktatóknak – Elődnek és Dávidnak –, hogy ennyit foglalkoznak a híres vívómester munkásságával, emlékének őrzésével. Itt kezdett el érdekelni, hogy ki is volt Mária apja, Keresztessy Lóránd, a mester dédunokája.

 

 Előbb lássuk a családfa előzetes változatát, amit számos forrás segítségével sikerült összeállítani. Ettől részletesebb Keresztessy-családfával még nem találkoztam.

 

 Rögtön kiderül pár érdekesség, pl. egyértelmű, hogy Kesztele Klára a mester második felesége volt. Sándor (B1) és Lujza (B2) édesanyja az ismeretlen nevű első feleség volt, aki már Sándor gyermekkorában meghalt, valamikor 1848 és 1861 között. De térjünk vissza a dédunokához.

 Örömteli, hogy van róla fénykép!

Keresztessy Lóránd, a dédunoka [1]

 A katonai nyilvántartásból ismerjük a rangját (1942-ben hadnagy egy páncélos csapattestnél), a pontos születési dátumát (1914. február 2.), a tényleges állományba vétel időpontját (1940. november 1.) és milyen kitüntetéssel rendelkezik (Erdélyi Emlékérem). Az 1944-es rangsorolásból kiderül, hogy már főhadnagy és 2 további kitüntetése van (Délvidéki Emlékérem, Felvidéki Emlékérem).

 Az igazán érdekes dolgok a II. világháború után történtek vele. Kiderült, hogy a recski kényszermunkatábor foglya volt! A rendszerváltás után, 1992-ben rehabilitálták és megkapta az őrnagyi rendfokozatot. [2] Neve ott szerepel a híres ős síremlékén, közvetlenül a vívómester sírverse alatt.

„Igaz mint ember, hű mint hazafi. 

Szilárd mint jellem... ilyen vala Ő! 

Egy tiszteletre méltó ősi kép,

Mit nem változtatott meg az idő!”

 A családfát ábrázoló képen hibásan szerepel Keresztessy Lóránd elhalálozásának éve (2009), amit a recski listából vettem. A sírfeliratán egyértelműen látszik a helyes évszám: 2008.

_______________________________________________

1. História Zalátai nevű felhasználó FB-oldalán található.
2. Magyar Honvéd, 1992. július 17.
3. Az utolsó 2 képrészlet a Felvidéki Szablyavívó Iskola tagjai által készített és a FB-oldalukra kitett fényképekből lett kivágva.

Keresztessy

 Az eddigi blogbejegyzések közül nem sok foglalkozott Keresztessy József vívómesterrel. Most ezt a mulasztás szeretném pótolni pár írással.

Egy kevésbé ismert kép a vívómesterről

(Forrás: Vívómúzeum) [1]

Strobl műve (1892) [2]

 Kiderült, a Strobl-féle bronz mellszobor a Magyar Nemzeti Galériában található és több kiváló kép látható róla az MNG honlapján, közülük választottam ki kettőt.

  Kimondottan kellemes mellszobor!

_____________________________________________

1. Megjelent a Magyar Szalonban 1885-ben.
2. Egy jól ismert kép a Vasárnapi Újság 1892. május 29-i számából (380. o.).
3. „A beszéd alatt lehullt a lepel a mester bronz mellszobráról, melyet egyik tanítványa, Stróbl Alajos készített, megszólalásig híven tüntetve föl az ünnepeltet, s következett a tanítványok által fölajánlott díszes emléktárgyak átadása, nevezetesen egy pompás kivitelű, dömöczkölt aczélból készült dísz-vívókardé és vítőré, egy pár dísz-pisztolyé elefántcsont markolattal és arany díszítéssel, egy fegyverszekrényé s egy pompás ezüst cserkoszorúé. A mester a meghatottságtól csak ennyit tudott rebegni: «Köszönöm, kedves tanítványaim.»” (369. o.)

Zarándi (1989)

  Gyakorlatilag megtörtént a feltöltés... Némi minimális csinosítás szükséges.

A következő 5 dupla oldalnál

kipróbáltam a szkennelést. Nem vált be.

Sajnos ilyen minőségben... 😢

Vissza a régi megoldáshoz.

A vívókönyv teljes szövege be lett másolva, az ábrák igen bénák, nem érdemes velük foglalkozni.

1. ábra. Klasszikus vívóállás karddal. Csak akkor gyakorolható, ha 

    az alkati tulajdonságok megengedik. Ma már viszonylag ritka. (119. o.)

2. ábra. Vívóállás karddal. Ma ez a leggyakoribb. Nem lehet ráerőltetni 

    a tanítványokra a klasszikus normák előírásait, ha azok 

    ellentétben vannak az alkati tulajdonságokkal.

    Lényege az egyensúlyi-készenléti helyzet. (120. o.) [6]

3. ábra. A mester akadályt állít kardjával a terc-kvart átmenetek helyes 

    végrehajtásához.

4. ábra. A pengeérzékeltetés egyik formája. (122. o.)

5-7. ábra. A mester kézzel-karddal segít, egyben hibát is javít. (123. o.)

8. ábra. Szúrás kitöréssel, a mester kézzel-karddal segít. (A mai jó kitörés az, melyből

    felállni és folytatni lehet a támadást.) [7]

9. ábra. Klasszikus kitörés (fejvágás) karddal.

    A kitörés, mely nagyobb mint az előző, még így is használjuk. (sic)

 Végül úgy döntöttem, hogy kerüljön fel a képek többsége.

Irodalom

1. Beke - Polgár: A kardvívás módszertana. 1962

2. Gellér - Tomanoczy: A vívás kézikönyve. 1942

3. Gerentsér: A modern kardvívás. 1944

4. Gerevich - Szepesi: Modern kardvívás. 1986

5. Lukovich - Szabó: Vívás, vívómesterség. 1986

6. Kun: Vívástörténet. 1963

_________________________________

1. Kiadja a Magyar Testnevelési Egyetem. 
2. Terjedelem 8,14 A/5 ív. Példányszám: 300. Ára: 60 Ft
3. Szakmailag ellenőrizte: Sákovics József, Szabó László.
4. Az előszó dátuma: 1989. június 22.
5. A példányszám alapján világos, hogy miért csak kevés könyvtárban van meg ez a könyvritkaság. 
6. Semmi különös: bal térd nincs olyan szigorú pozícióban, bal kéz lazán a bal comb felett, ahogy kényelmes. 
7. Bal kezével fogja a plasztronján érintő pengét, a saját pengéjével meg állítgatja a vívó alkarját.