A nők és a vívás, 2.

  A pozsonyi "verseny egyik érdekessége a hölgyek nemzetközi versenye volt, hiszen ennek megrendezése 1909-ben ez igen nagy sikert jelentett. A győzelmet Tary Gizella szerezte meg, aki a Fodor-intézetben tanult vívni, és olyan magas szinten sajátította el a vívás tudományát, hogy Santelli mester javaslata és gyűjtőakciója nyomán 1924-ben nevezték a párizsi olimpia hölgyek tőrversenyére, ahol a hatodik helyet szerezte meg. Ő volt az első magyar hölgyolimpikon."

  "A pozsonyi versenynapok egyik érdekessége, hogy a legjobb vívók a Makay vívóterembe járó hölgyekkel is gyakorolhattak. Erre Posta mindig nagy szeretettel gondolt vissza. „Nem azt ambicionáltam, hogy közülük a legerősebbel vívjak, mondhatnám a leggyengébbet választottam, aki „véletlenül” a legcsinosabb volt… Ebben a hölgyversenyben fölényesen győztem, mert meghívást kaptam a tőrleckék folytatására – a verseny után.”"

Forrás:

Posta Sándor kardvívó kalandos élete a kolozsvári vívóteremtől a párizsi olimpiáig (II.)
Killyéni András (2013. július 27.)

  "Magyarországon a nők csak az 1880-as években kezdtek vívni. Ekkorra elfogadottá vált, hogy a vívással „nem vétenek a jó erkölcs és az ízlés ellen”. Carl Ede vívómester próbálta meghonosítani a női vívást, de Fodor Károly mester teremtette meg a tömegbázist. Tanítványainak zöme a Színművészeti Akadémiáról került ki. Közben a női kardvívás nyom nélkül megszűnt, a tőrvívás azonban egyre több tanítványt hódított meg. Magyarországon az első „hölgy-tőrversenyt” 1909-ben rendezték meg Pozsonyban, Tary Gizella, egy fiatal színésznő győzött."

Forrás:

http://sportszertar.wordpress.com/vivas_tortenet/