2016-09-07

A sakk és a vívás

   A bejegyzés megírását A vívás mint HM topik egyik hozzászólásában olvasott mondat inspirálta - „a vívás nem feltétlen intellektuális játék, és nem feltétlen butább, aki erőből vív”. Erre azt akartam valaszolni, hogy van, aki a sakkot kedveli, mást pedig csak a sakkboksz tud lázba hozni. Ekkor kezdtem el gondolkodni azon, hogy miként „vívnak” az egyes sakkfigurák vagy miként lehetne játékosan leírni vívótípusokat a sakk segítségével.

Gyalog
  A klasszikus, nem túl tehetséges kezdő. Vívóállása bizonytalan, lábmunkája még igen kezdetleges, tulajdonképpen csak aprókat lépeget a páston, szinte kizárólag előre. Nem tud rendesen kitörni, az oldalmozgás által biztosított lehetőségek pedig teljesen ismeretlenek a számára. Gyengén védekezik és gyakran rövidek a támadásai. Ugyanakkor, ha elég kitartó - és szerencsés -, akkor idővel, 5-6 lépéssel eljuthat az ellenfél alapsorába, és ott megtörténik a csoda - a szürke kis gyalogunkból tiszt lesz, még akár vezér is! (Na ezért érdemes szívosan lépegetni a vívás mezején, és csendesen fohászkodni, hogy idő előtt ne verjék le az embert.)

Futó
  A középhaladók egyik típusa. Könnyen tanul, felettébb rugalmas, egészen elképesztő kitörésekre képes. (Elméletileg a kitörése hétszer hosszabb, mint a gyalogé.) Támadásai villámgyorsak, és kizárólag oldalirányú mozgás jellemzi a vívását.

Huszár
  A középhaladók egy másik meghatározó típusa. Szintén könnyen tanul, pont ezért háromszor olyan értékes, mint egy mezei gyalog. (Ez az elméleti megállapítás a futóra is igaz.) A cseles támadások szakértője, hiszen olyan szögekből is képes hatékonyan támadni ellenfeleit, amire a többi versenyző nem alkalmas. Nagyon könnyen el lehet nézni a huszár tempótámadásait.

Bástya
  Az izmos, robusztus testalkatú haladók jellegzetes típusa. Sokkal értékesebb, mint egy parasztvívó, konkrétan ötször, de tudjuk, hogy soha nem lesz belőle olyan kiváló, sokoldalúan képzett, elegáns vívó, mint a vezér. Támadásai egyenesek, lényegre törőek és igen komoly átütőerővel bírnak, olyannyira, hogy néha még a legerősebb vívó is kénytelen kitérni egy ilyen támadás elől. Vívása kissé sematikus, cselmentes, erős akcióit nem olyan nehéz érzékelni és még időben kitérni előlük.

Vezér
  Az igazi vívó megtestesítője. Vívóállása kellőképpen erős, ugyanakkor laza, minden irányban hatékonyan tud támadni vagy elmozogni, kitöréseinek hossza vetekszik a futó hatótávolságával. Támadásai majdnem olyan erősek, mint a bástya akciói. Nagyon komoly vívóerőt képvisel, nem véletlen, hogy 9-10 paraszttal is megbirkózik, ha úgy hozza a sors. Ő benne testesül meg a vívás minden eleganciája és halálos hatékonysága. Nem véletlen, hogy minden korban ő a nők kedvence, még akkor is, ha nem túlságosan jóképű! Minden gyalogparaszt arról álmodik, hogy egyszer vezér lehet belőle; a többségük persze hiába álmodozik erről az átváltozásról, de legalább addig sem lázadoznak a parasztok a táblán ;-)

És végül a Király...
  Hát, nem valami nagy szám! Vívóállása alig jobb, mint az átlaggyalogé. Lábmunkája se sokkal hatékonyabb, hiszen csak ide-oda totyog a páston, és nem képes arra, hogy egy szép lépés + kitöréssel váratlanul elérje a távolabb álló ellenfelét. Csak kistávolságon veszélyes, de egy futó vagy huszár simán lekörözi lábmunka tekintetében. Folyamatosan a többi vívó segítségére és védelmére szorul, így a kivételezett helyzete ellenére sem tekinthető jó vívónak. (Csak a koronájának köszönheti a megkülönböztetett figyelmet! Egy normális polgári vívóközegben soha nem lehetne a hierarchia csúcsán, mert tudása meg sem közelíti a vezér vívótudományát.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése