Tempó

  "A tempó azt az akcióindításra kedvező pillanatot jelenti, amikor ellenfelünk képtelen az azonnali cselekvésre, amikor meglephetjük, kihasználhatjuk készületlenségi állapotát! Ezeket a pillanatokat lélektani és fizikai okok egyaránt létrehozhatják...
   A hamisítatlan léleltani tempóalkalmak érzékelése igen nehéz feladat. Látható jelei ugyanis legtöbbször nincsenek, vagy megjelenésük pillanatában már el is tűnnek. A lélektani készületlenséget, tempót meglátni nem, csak megérezni lehet! Oktatni nem lehet! Ezzel az érzékkel születni kell! A csiszolt technika, a jó mozgáskészség, a ritmusérzék, a fejlett távolságérzék, a taktikai érettség, a küzdőszellem, a gyorsaság, a magabiztosság, a rutin stb. sok mindent pótolhatnak, de az igazi lélektani tempót, amely az ellenfelet szinte lenyűgözi, cselekvésében megbénítja, a nézőt pedig csodálatra készteti, semmi sem helyettesítheti!" (Szabó László, 1977)
[SZ, 84]

Mi a technika?

A indexes fórum Vívás mint harcművészet topikjában felmerült a következő kérdés: "Ti mit tekintetek technikának? Amit ti technikának tekintetek, az mennyire fontos a vívásotok során?"

Néhány modern vívókönyvet fellapozva egyértelmű, hogy nem is olyan egyszerű erre a kérdésre válaszolni, mivel a szerzők általában nem foglalkoznak annak meghatározásával, hogy pontosan mi a technika, inkább a vívóakció kifejezést használják és részletezik.

Gerevich Aladár könyvében (1979) van olyan fejezet, hogy II. A lábtechnika vagy III. Az kéztechnika alapjai. Szabó László könyve (1977) szintén használja a kéztechnika kifejezést, de nem részletezi azt. Gerevich könyvének III. fejezete ilyen alfejezeteket tartalmaz: Kézhelyzetek - kosárállások, Lendítések, Egyenes szúrás, A vágások, Az egyes hárítási véghelyzetek leírása, Pengehelyzetek, Az átmenetek.

Ezek után azt mondanám, hogy számomra a technika a legalapvetőbb építőelem. Ebbe beletartoznak a kéztechnikák (helyben végrehajtva):  szúrások (ilyen-olyan kézhelyzetben, szögszúrások, kötött szúrások stb.), alapvágások, hárítások, átmenetek. És persze a különböző lábtechnikák - az egyszerűek (keresztlépés előre, hátra, lépés előre, hátra, kitörés stb.) és az összetettek (kettős lépés előre, lépés előre + kitörés, ugrás előre + kitörés stb.)

Van olyan szerző, aki a kardvívó akciókat bontja alkotó elemekre, tulajdonképpen technikákra. Szerinte minden vívóakció legfeljebb három mozgásformából áll: a) vágás (szúrás), b) kerülés (a hárítások megkerülésének módja) és c) átmenet (az út a meghívások, hárítások között). Nem minden vívóakcióban van meg mindhárom elem, néha csak kettő, de van olyan is, hogy az akció csupán egy elemet tartalmaz.

Pl. egy háromelemes vívóakcióra: pengekötés (1) + fejcsel (2) + oldalvágás (3): 1 = átmenet, 2 = vágás, 3 = kerülés. Egy elemből álló akció: egyenes vágás (szúrás) és minden hárítás.

A második kérdésre válaszolva: "Nagyon fontos! Előbb szabatosan, utána fokozatosan egyre gyorsabban, végül ideális esetben gyorsan, robbanékonyan és szabatosan, meg versenykörülmények között is." Jelenleg ez inkább csak elérhetettlen vágyálom, mint reális cél. De próbálkozni azért lehet...