Gerentsér László

Elkészült Gerentsér László (1873-1942) vívómester wikipédiás szócikke.

Olasz vívás (3.)

Mindig örülök annak, ha új szablyavívó anyagok kerülnek a nyilvánosság elé. Ilyenkor lehet látni, hogy pontosan merre haladnak a kollegák és milyen fejlesztések történnek egy adott vívóiskolán (-irányzaton) belül. Érdeklődve olvastam a "Szablyavívás – Alapok" cikket [1]. Egy korábbi bejegyzésben már foglalkoztam az "olasz legendával", most inkább a cikk többi részét szeretném elemezni.

Sajnálatos, de nem lehet tudni, hogy pl. az olasz vívással kapcsolatos adatok honnan származnak [2]. Mely könyvek tanulmányozása alapján fogalmazta meg a cikkíró a következő megállapítását: "Az olasz iskola a fegyvereik adottsága miatt vonalas, már-már kissé sablonos." Nem tisztem védeni az ottani vívást, de a jobb érthetőség miatt érdemes felidézni, hogy a modern kardvívás egy viszonylag keskeny páston (1,8-2 m) folyik, sőt korábban, az 1890-es évek környékén az olasz mesterek egy 30-40 cm szélességű deszkán oktatták a vívást. Egyszóval, ebben a változatban nincsen különösebb szerepe az oldalmozgásnak. Az sem mellékes, hogy a Scuola magistrale di Roma-ban, az olasz központi vívómesterképző intézetben oktatott vívást elsősorban párbajozáshoz használták és nem hadivívásra, ami az érvényes találati felület meghatározásában is nyomon követhető.

Hasonló a helyzet a vágásábrákkal. A hatvágással máskor foglalkoznék, pillanatnyilag inkább az olasz vágóiskolát ábrázoló kép lenne érdekes. A szerző 5 vágást jelzett az ábrán: 1 - fejvágás, 2 - belső vállvágás (nyakvágás), 3 - külső csípővágás, 4 - külső vállvágás, 5 - belső csípővágás. Ezeket a vágásokat érdemes összevetni az előző bejegyzésben szereplő ábrával, ami feltünteti az olasz szablyavívás legismertebb vágásait, pontosabban testvágásait. Látható, hogy az olasz vívás is ismeri a vízszintes vagy függőleges síktól eltérő irányú vágásokat (pl. F - emelkedő oldalvágás, amiből hónaljvágás is lehet ; I - áthúzott mellvágás). Nehezen elfogadható megállapítás, hogy az olasz iskola statikus vagy sablonos.

Az 1896 előtti magyar szablyavívás számos részletben tért el a Radaelli által megalapozott vívóirányzattól, de az egész biztos, hogy az olasz vívók is ismerték az egyfajta hungarikumként kikiáltott hatvágást, sőt még a nyolcvágást is. A küzdőstílusuk a korabeli beszámolók, illetve az akkori versenyek eredményei alapján nem igen tűnik sablonosnak.

1. http://szablyavivas.hu/ismertetok-leirasok/szablyavivas-alapok/

2. Ez a magyar szablyavívással foglalkozó részekre is igaz. Nem lehet tudni, hogy leírtak kizárólag a szerző saját tapasztalatának összegzése vagy a cikk megírásakor - esetleg - más szerzők munkáira is támaszkodott.

Olasz vívás (2.)

Az olasz szablyavívás legismertebb (test)vágásai.

(Az ábra elkészítéséhez Alfred Hutton Cold Steel (1889) könyvének XV. sz. rajza

Parry of Septime lett felhasználva)

A - fejvágás
B - belső arcvágás
C - külső arcvágás
D - oldalvágás
E - hasvágás (4)
F - emelkedő oldalvágás (1)
G - alsó vágás (2)
H - mellvágás
I - "metszett", áthúzott mellvágás (3)

A vágások a betű felől történnek az adott célterület felé.

(1)
"...vannak, akik az oldalvágást kissé felfelé fordított éllel tanítják." [ZA, 59]

(2)
Tavola XI: "Colpo di montante esterno con spacatta", "Colpo di montante interno con spacatta" [DF, 71] Egy igen ritka vágás. A sportvívásban már nem is használják (?). A has alsó részét támadják vele, lentről 1. kézhelyzetben. Hutton is említi, mint olasz vágást, amivel ágyékra is támadnak.

(3)
"...ferdén, jobbról balra lefelé át kell húzni a kvart irányába." [GA, 71]
"Der Brusthieb hat die Brust schräg zu durchschneiden; die Faust ist dabei in der fünften Stellung." [BA, 53] (5. kézhelyzet: a 3. és 4. kézhelyzet közötti pozició)

(4)
A hasvágásnak van egy olyan változata, amikor a vágás nem teljesen vízszintesen történik, hanem ferdén, lentről felfelé, miközben a markolat 4. kézhelyzetben van. "Der Bauchhieb hat den Bauch schief von unten nach oben zu durchschneiden, wobei sich die Faust in der vierten Stellung befindet." [BA, 53]

Irodalom:

BA = Barbasett: Das Säbelfechten (1899)
DF = Del Frate: Istruzione per maneggio e scherma della sciabola (1868)
GA = Gerevich - Szepesi: Korszerű kardvívás (1979)
ZA = Zarándi: Kardvívás, 1988 (1989) 

Wiki statisztika

Wikipédiás szócikkek nézettségi statisztikája (30 nap átlaga):
(november 14., december 28., január 3., január 9.)

Baranta:          755; 498; 489; 495
Hosszúkard:    192; 354;  ---; 254
Ars Ensis:          99; 103;
TEHM:              66;  96;
Német vívás:      21;  23;
Budzsucu:       144; 108;

TEHM             = történelmi európai harcművészetek
Német vívás     = német vívóiskola
Budzsucu         = budzsucu-kai (bujutsu-kai kensin-ryu)

Ars Ensis

  Pár hét halogatás után, tegnap végre megnéztem a Digi Sport csatorna Hello Bajnok Junior c. műsorának a hosszúkardvívásról szóló részét. Jó volt ismerős arcokat látni! 

  A műsorban szerepelt az Ars Ensis elnöke, Waldmann Szabolcs. A tőle megszokott, rutinos oktatói és előadói képességeit villantotta a beszélgetés során. Láthattuk Horváth Gábor Kálmán (HGK) oktatót, az egyesület talán legszimpatikusabb tagját, aki egy kellemes kisugárzású, rendkívül segítőkész ember. Továbbá Fogl László oktatót, aki az idősebb generáció tagjaként ékes példa arra, hogy az 50 felé közeledve is vidáman sportolhat az ember. Kellemes meglepetés volt Mohai Zsófia (?) oktató-jelölt, aki az elő szerepjáték közvetítésével talált rá az egyesületre. Láthattuk meg a műsorvezetőket, akik kellemesen végigbohóckodták az oktatást...

  Feltételezem, hogy az AE részéről gondos mérlegelés alapján választották ki a szereplőket, annak érdekében, hogy a csapattagok számos szegmense képviseltetve legyen a műsorban: a fiatalok, a hölgyek, az idősebb tagok stb. Ha pedig csupán a véletlen műve az egész, akkor nagyon szerencsésen sikerült a dolog! Egy jól összerakott, 25 perces filmről van szó, amiből - egy laikus számára is érthető módon - kiderül, hogy tulajdonképpen mivel foglalkozik az Ars Ensis, milyen eszközöket használnak, mi az egyesület célja, kb. kik járnak oda. Egyértelművé válik, hogy náluk milyen átgondoltan és magas szakmai szinten folyik a vívás oktatása. Az is fontos, hogy az indulási költségek nem túl magasak: egy pár kesztyűvel és 5-6 ezer forintos vívóeszközzel már el lehet kezdeni, és az első év során ennél többre nincs is szükség. Persze  fizetni kell a terembérleti díj 1 főre jutó részét. Ennyi idő viszont bőven elég ahhoz, hogy a látottak alapján az érdeklődő eldönthesse: kívánja-e folytatni vagy sem?

  Remélem, hogy sokan fogják megnézni a videót és kapnak kedvet ahhoz, hogy elmenjenek megnézni egy AE edzés és a látottak alapján el tudják dönteni: van-e kedvük történelmi európai harcművészetet, ezen belül hosszúkardvívást tanulni?

  Örömteli, hogy a hazai hosszúkardvívók létszáma (300-320 fő) lassan megközelíti a felnőtt sportvívók vagy a magyar kendósok létszámát.

 www.digisport.hu/video/23385

"Olasz" vívás

"Egy beszélgetéssel kezdenék, amely a legendáriumban maradt fenn:
Az Olaszországból hazatért és huszárnak állt újonc és a kiképzője közt zajlott ez a beszélgetés. Az újonc dicsekedett a külhonban szerzett vívótudásával és annak nagyszerűségével. Majd az öreg huszár imígyen szólott:
– Osztá’ kigyelmi ismeri-e a hatvágást?
– …?
– Oszt’ ismeri-é a huncutvágást?
– …?
– No akkor gyűjjék oszt’ megmutatom magának." [1]

Lássunk egy kis háttérinformációt.
"– Hát testvír, a kardot tudod-e jól forgatni? – kérdé a Württemberg-huszár...
– Még egyéves huszár sem vagyok, bajtárs – válaszolék –, de azért a kardot csak meg tudom   forgatni. Tanultam ám vívni is ily rövid idő alatt.
– Igen ám, megtanultad a hatvágást, úgy-e testvír? – szólt a Württemberg-huszár.
– ...Hanem hát tanultátok-e a csalfa vágást, meg a komisz vágást?" [2]

   Nem nehéz észrevenni, hogy egy magyar Württemberg-huszár [3] kérdi egy szintén magyar Mátyás-huszártól [4], Imreh Sándor visszaemlékezéseiben. Ebből faragta valaki a fenti "legendát"...

   Elég valószínűtlen, hogy egy magyar ember kb. 1840 és 1890 között elmegy Olaszországba, megtanul vívni, aztán hazatér és beáll huszárnak. Inkább egy mondvacsinált, pontatlan és mesterségesen kreált "ellenségképet" látok az egészben.

Jegyzetek:
1. http://szablyavivas.hu/ismertetok-leirasok/szablyavivas-alapok/
2. http://szablyavivas.blogspot.hu/2014/04/huszar-hatvagas-2-resz.html
3. Régi császári huszárezred, 2 (?) százada átállt a magyar oldalra.
4. A szabadságharc kitörése után alapított új huszárezred, 15. sorszámmal.

Monstrum

Karol Radziwill szablyája (XVIII. sz. eleje)

1,7 kg, teljes hossz: 108 cm,
penge: 94,5 cm; ívmagasság: 8 cm.
Rendelkezett hüvelykujjvédő gyűrűvel (paluch).

Emlékverseny

Közzétették a Pintér Tamás (Oroszlán) Emlékversenyen részt vevő vívók sorsolását. Jó látni, hogy van közöttük barantás (legalább négy), a Szablya Iskolája képviselője, sőt mameluk hagyományőrző.  

Karosi szablyák (1.)

"A három karosi temetőből összesen 11 szablya kerül elő. Ezen belül az I. temető területéről 2 db látott napvilágot:... A II. temetőben 8 sírban (5., 6., 11., 20., 36., 41., 50., 52.) találtunk szablyákat, illetve azok maradványait. A III. temetőben nyugvók közül viszont csak a 11., vezéri sírba jutott e fegyver egy díszes példánya... A karosi szablyák zömének hossza 82-85 cm között ingadozik, ennél csak a két előkelő, gazdag sírban talált fegyver hosszabb: a II/11. sír szablyája 90,1 cm, a II.52. sírban lelt fegyver 87,0 cm hosszú. Utóbbi hegye azonban letört, csakúgy, mint a III/11. sírban fekvő szablyáé, tehát valószínűleg ezek hossza is elérte a 90 cm-t. A pengék szélessége 2,6-3,0 cm között váltakozik. A pengék kivétel nélkül egyenletesen, enyhén íveltek. Valamennyi alsó végét kétélűre köszörülték, fokéllel látták el. Ennek hossza csak három esetben mérhető: II/6. sírban 24,0 cm, II/36. sírban 21,5 cm. Ennél jóval rövidebb volt a II/11. sír szablyájának fokéle: 17,5 cm, s itt határozottan megfigyelhető az elman is. E fegyver tehát mind hosszát, mind az elmant, s annak hosszát tekintve is eltér a többi karosi szablyától... Valamennyi szablyán - a két, előbb említett vezéri fegyveren kívül [1] - megfigyelhető a vércsatorna [2], átlag 50,0 cm hosszúságban." (178. o.)

"Kovács L. adatai szerint az eddig ismert 140 szablyából síregyüttes részeként 99, temetőkből származó szorványként 20, régészeti megfigyelés nélküli szórványként 10, lelőhely nélküli szorványként 11 db került elő... Szembetűnő az egyébként ritka leletnek számító szablyák magas száma: a 129 ismert lelőhelyű példányból 51 a szabolcsi-zempléni temetőkből került elő!" (185. o.)

"A 92 eddig ismert kétélű kardot tartalmazó lelőhelyből 21 esik a Felső-Tisza-vidékére. Feltűnő, hogy - szemben az előzőekben megismert képpel - közülük csak egy van a Bodrogközben! A Kárpát-medence területén összesen 12 olyan leletegyüttes ismeretes, mely szablyát és kardot egyaránt tartalmaz. Ezek közül egyetlen egy - a csekeji - alkalmas elemzésre, ez viszont mind máig közöletlen... A fejedelmi kíseret rangos, X. század közepén záródó temetőiből kétélű kard egyetlen esetben sem került elő, ahonnan viszont kimutatták, azokat - a hagyományos terminológia szerint - köznépi temetőként határozhatjuk meg. Úgy tűnik tehát, az új kíséretet az addiginál eltérő szempontok alapján szervezték meg." (205. o.)

Révész László:
A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez. Miskolc, 1996
________________________________
1. Ezeken a fegyvereken azért nem tanulmányozható a pengevájat, mert a hüvelyek rározsdásodtak a pengére.

2. Szakmaibb kifejezés a pengevájat.