Edzett pengék (2.)

Részletesebb tartalom.

Edzett pengék - A Magyar Királyi Honvéd Toldi Miklós Sporttanár és 
Vívómesterképző Intézet története

Pézsa Tibor rövid ajánlása (2014. március) / 5

Máday Norbert: Az utolsó Toldi / 6
Máday Norbert: Semmi és minden (2014. február 16.) / 7

A SPOTI parancsnoksága: A magyar kardvívás múltja és jelene / 8
Magyar Katonai Szemle (MKSZ), 1934

Máday Norbert: A Magyar Királyi Honvéd Toldi Miklós Vívómesterképző Intézet parancsnokainak és mestereinek életrajza / 16
1. Rády József (1884-1957)
2. Novákovics Béla (1886-1976)
3. Béldy Alajos. A Toldi szellemi atyja
4. Somfay Elemér (1898-1979)
5. Borsody László (1873-1939)
6. Szűts János (1904-1976)
7. Piller György (1899-1960)
8. Balogh Béla (1911-1968)
9. Tomanóczy Gusztáv (1884-1948)

Tomanóczy Gusztáv: A SPOTI ismertetése / 31
MKSZ, 1933

Piller György: A magyar vívósport nemzetközi helyzete / 37
MKSZ, 1931

Tomanóczy Gusztáv és Gellér Alfréd: Kardvívás (1943) [1] / 40

Maszlay Lajos: A "vívás" és a versenyvívó / 132
MKSZ, 1935

Balogh Béla: A vívás oktatásáról, különös tekintettel 
néhai Borsodi László rendszerére / 139
MKSZ, 1941; Balogh Béla vívómester gyakornok

Szűts János: A francia vívósportról / 144
Szűts János vívómester [2]

10. Filotás Ferenc (1874-?) életrajza / 156

Filotás Ferenc: Győzelmek a vívásban - kié a jövő? [3] / 157

Megérdemelve, de soha meg nem kapva / 160
____________________________________

Szerző:            Máday Norbert
Szerkesztők:    Balog Imre, Fenyvesi Csaba, M. Tárnok Tünde

Saját jegyzetek:
1. Tomanóczy Gusztáv, Gellér Alfréd: A vívás kézikönyve. 1942
2. MKSZ, 1938 (8. évfolyam, 4. negyedév); Szüts János segédvívómester
3. MKSZ, 1934 (4. évfolyam, 1. negyedév); Filotás Ferenc ny. ezredes

Edzett pengék

2014-ben jelent meg Máday Norbert Edzett pengék c. könyve. Mivel eddig csak a könyv borítója volt látható a Magyar Szablyavívó Iskola tágszervezeteinek honlapján, meg egyszer felvillant a nyíregyházi Kard Napja rendezvény videójában - a Jósa András Múzeum igazgatója lapozgatja a könyvet, közben látható néhány vívóábra -, ezért fontos, hogy az érdeklődők többet is megtudjanak a könyvről.

Az egyik kedves vívóismerősöm küldte el az alábbi tartalomjegyzéket.
A könyvben a következő cikkek, tanulmányok vannak:

- Pézsa Tibor ajánlása,
- Máday néhány oldalnyi hangulatkeltő írása,
- a SPOTI parancsnokságának A magyar kardvívás múltja és jelene című írása
   az 1934-es Magyar Katonai Szemléből (MKSZ),
- 10 jelentősebb vívó életrajza,
- a SPOTI ismertetése Tomanóczy Gusztávtól (MKSZ, 1933),
- Piller György A magyar vívósport nemzetközi helyzete (1931),
- Tomanóczy Gusztáv és Gellér Alfréd 1942-es vívókönyvének egy része (~90 oldal),
   ez teszi ki a könyv nagy részét,
- Maszlay Lajos A vívás és a versenyvívó (1935),
- Balogh Béla A vívás oktatásáról, különös tekintettel 
   néhai Borsodi László rendszerére (1941),
- Szűts János A francia vívósportról ,
- Filotás Ferenc Győzelmek a vívásban.

"Közben itt-ott fényképek, pl. Toldis segédvívómesteri oklevél, tablóképek, régi felszerelések, stb."

Hálás köszönet az adatközlőnek!

"Olasz" vívás

"Egy beszélgetéssel kezdenék, amely a legendáriumban maradt fenn:
Az Olaszországból hazatért és huszárnak állt újonc és a kiképzője közt zajlott ez a beszélgetés. Az újonc dicsekedett a külhonban szerzett vívótudásával és annak nagyszerűségével. Majd az öreg huszár imígyen szólott:
– Osztá’ kigyelmi ismeri-e a hatvágást?
– …?
– Oszt’ ismeri-é a huncutvágást?
– …?
– No akkor gyűjjék oszt’ megmutatom magának." [1]

Lássunk egy kis háttérinformációt.
"– Hát testvír, a kardot tudod-e jól forgatni? – kérdé a Württemberg-huszár...
– Még egyéves huszár sem vagyok, bajtárs – válaszolék –, de azért a kardot csak meg tudom   forgatni. Tanultam ám vívni is ily rövid idő alatt.
– Igen ám, megtanultad a hatvágást, úgy-e testvír? – szólt a Württemberg-huszár.
– ...Hanem hát tanultátok-e a csalfa vágást, meg a komisz vágást?" [2]

   Nem nehéz észrevenni, hogy egy magyar Württemberg-huszár [3] kérdi egy szintén magyar Mátyás-huszártól [4], Imreh Sándor visszaemlékezéseiben. Ebből faragta valaki a fenti "legendát"...

   Elég valószínűtlen, hogy egy magyar ember kb. 1840 és 1890 között elmegy Olaszországba, megtanul vívni, aztán hazatér és beáll huszárnak. Inkább egy mondvacsinált, pontatlan és mesterségesen kreált "ellenségképet" látok az egészben.

Jegyzetek:
1. http://szablyavivas.hu/ismertetok-leirasok/szablyavivas-alapok/
2. http://szablyavivas.blogspot.hu/2014/04/huszar-hatvagas-2-resz.html
3. Régi császári huszárezred, 2 (?) százada átállt a magyar oldalra.
4. A szabadságharc kitörése után alapított új huszárezred, 15. sorszámmal.