Bibliográfia

A magyar nyelven megjelent vívókönyvek megközelítőleg teljes listája, 1892-től napjainkig. (Nem tartalmazza a vívástörténettel stb. foglalkozó könyveket.)

1892: Chappon Samu:      A vívás művészetének elmélete 22 ábrával a természet után
1893: Chappon Károly:    Kardvívás (Vértessy Gyula előszavával)
       :  Peer Mátyás:           A kardvívás elemi iskolája
1894: K. Kyss Albert:        Vezérfonal a rendszeres kardvíváshoz
1896: Menyhárt Béla:       Kard- es párbaj-vívás: leczkékre beosztva (Horváthi M. B.)
1897: Payka Vilmos:         A kardpárbajvívás kézikönyve
1902: Arlow Gusztáv:      Kardvívás
1903: Halász Zsigm.:        A vívás középiskoláinkban, Debreczen, Csokonai Ny.
1904: Chappon Samu:      A vívás művészetének elmélete (2. kiadás)
1906: Leszák Károly:        Kardvívás
1911: Chappon Samu:      A vívás művészetének elmélete (fényképekkel, 3. kiadás)
1913: Leszák Károly:        Útmutatás a kardvívás csoportos oktatásához
1917: Szabályzat:              Gyakorlati szabályzat a m. k. honvéd lovasság számára (3. k.)
1927: Gellér A.:                A tőrvívás elmélete
1930: Gerentsér L.:          Az epéevívás
       :  Berti L.:                  Vezérfonal az epéevívás elméleti és gyak. oktatásához (G. A.)
1935: Idrányi Ferenc:      Kardvívás; 119 p. 21 cm
1936: Idrányi Ferenc:      Kardvívás; 127 p. 17 cm
1942: Tomanóczy G.:      A vívás kézikönyve (társszerző: Gellér Alfréd)
1944: Gerentsér L.:         A modern kardvívás; Gerentsér László (1873-1942)
1951: Duronelly L.:          Vívás II-III-IV.; Duronelly László; 46 p. 30 cm (több utánnyomás)
1953: Rerrich Béla:         Tőr- és párbajtőrvívás (társszerző: Bay Béla, Tilly Endre)
1954: Rerrich Béla:         A magyar (?) vívás kézikönyve (társszerző: Tilly Endre)
       :  Ozoray Zoltán:      A tőrvívás
       :  Tilly Endre:           A kardvívás (társszerző: Rerrich Béla)(Tilli Endre)
1958: Ozoray Zoltán:      A modern magyar kardvívás (Ozoray Schenker Zoltán)!
1962: Duronelly L.:         Vívás; Duronelly László (1907-1955); 51 p. ~30 cm
       :  Beke Zoltán:           A kardvívás módszertana (társszerző: Polgár József)
1965: Vass Imre:             Párbajtőrvívás
1967: Lukovich I.:           A vívás oktatásának általános módszertana és mechanikája
1968: Lukovich I.:           Tőrvívás (kiadó: Sport)
       :  Lukovich I.:           Vívás (kiadó: Tankönyvkiadó), 2. kiadás (1975)
1969: Lukovich I.:          Felkészülés és taktika a vívásban
1971: Bognár G.:            Vívás: tanterv a sportiskolák részére [x]
1972: Lukovich I.:          A vívás elmélete
1975: Duronelly R.:        Vívás: Segédedzői tanf. gyak. táborának segédanyaga
       :  Lukovich I.:          Vívás : testnevelési főiskolai tankönyv (kiadó: Sport)
1976: Lukovich I.:          A vívás elmélete és módszertana: edzők részére
1977: Szabó László:       A vívás és oktatása
1979: Gerevich A.:         Korszerű kardvívás (Gerevich Aladár és Szepesi László)
       :  Lukovich I.:         Párbajtőrvívás (TFTI)
1980: Lukovich I.:          A vívás elmélete és módszertana: edzők részére
1986: Lukovich I.:          A vívás elmélete és módszertana
       :  Lukovich I.:          Vívás, vívómesterség : (Bp., Sport)
1989: Zarándi Csaba:     Kardvívás, 1988
2007: Szepesi László:     Vívástanulás csoportban: módszertani gyakorlatgyűjtemény
2011: Lukovics I.:          Víváselmélet és módszertan
2015: Hidán Csaba:       Fegyverek magyar kézben: középkori fegyverek története.
       :  Hidasi Gergely:     Szablyavívás - Sport és harcművészet
       :  Schunder L.:         A végek művészete: szablyavívás a török korban
2016: Litkei Máté:         Huszárvágás - A barantás szablyavívás
       :  Barta Emil:           A történelmi vívás alapjai. Grundvívás

A szerző aláhúzott vezetékneve jelöli, hogy olvastam az adott könyvet.
(x = próbálkozás)

Kendó

"Neked az a rogeszmed, hogy kendosokat akarsz mas stilusokkal vivatni. Ez olyasmi, mint amikor a kisgyereknek van ket muanyagkatonaja, es elbabozgat veluk, hol az egyik gyoz, hol a masik. Tul sok ertelme nincs, hidd el nekem." (Wazull, 2009) [1]

Ezzel szemben több példát talalunk arra, hogy európai vívók és japán kendósok kipróbálták milyen érzés egy teljesen más stílust művelő emberrel szemben vívni. Két konkrét, jól dokumentált esetről szeretnék beszámolni.

Ebben a bejegyzésben Wojciech Zabłocki, lengyel kardvívó bajnok és Ando Kozo, 7 danos kendóka közötti találkozóról lesz szó. Az esetről több helyen lehet olvasni, pl. a kendo-forumon is. Lássunk egy lengyel könyvet [2], amiben viszonylag részletesen említik a vívás körülményeit.

„Obok sportowych dokonan szermierczych, ktore sam opisal w kilku ksiazkach [Zablocki 1962, 1965, 1982], przedstawil zdjecia i informacje o kendo i iaido [Zablocki 1965, s. 230-232] - bodajze pierwsze w Polsce. Pisal o psychologii realnego szermierczego starcia, okreslanego przez japonskich rycerzy jako munen mushin [Zablocki 1982, s. 145]. Dla teorii sztuk i sportow walki interesujace sa doswiadczenia przeprowadzonych przez Zablockiego pojedynkow szemierczych. Pierwsza potyczkez japonskim kendoka Kozo Ando 7 dan (obecnie 8 dan) stoczyl w roku 1975 [Nowakowski 1998][7], uzywajac najpierw broni sportowej, a nastepnie oryginalnej szabli. Nastepna walke z uzyciem prawdziwej, ostrej broni, rozegral dwukrotnie przeciw reprezentattowi szkoly tenshin shoden katori shinto-ryu kenjutsu w Warszawie, w listopadzie 1992r. Wspomina ja nastepujaco: „Z Wojciechem Cynarskim potykalem sie kilka lat temu, walczac na pokazach z okazji dni japonskiej kultury. Walki te byly jedyne w swoim rodzaju: ja uzywalem szabli husarskiej, przeciwnik walczyl japonskim mieczem. Te pozornie dziwaczne spotkania (...) pokazaly, w jaki sposob elementy kulturowe - bo za takie uwazane sa techniki miecza w Japonii - moga sie przenikac i uzupelniac, mimo zupelnie innych tradycji i zalozen” [Zablocki w: Cynarski 2000 a, s. 162; por.: Cynarski 1993].

7. Sam Wojciech Zablocki podaje date: maj 1976 [Zablocki 1989, s.36]."

A lengyel idézetből kiderül, hogy Zabłockit már régebben is érdekelte a japán vívás, erről több könyvében is írt. A találkozóra 1976 májusában került sor, előbb sporteszközökkel vívtak, utána eredeti szablyával folyt a vívás. Később - 1992-ben - egy kenjutsu gyakorlóval is vívott a lengyel bajnok, ekkor huszárszablyát és japán katanát használtak a mérkőző felek. Andoról annyit érdemes tudni, hogy 1940-ben született, 27 éves korában már 7 danos kendós [3]. Zabłocki 10 évvel idősebb, mint a japán ellenfele, és többszörös olimpiai ezüst- és bronzérmes kardvívásban (csapatban 1956, 1960, 1964). Azt nem tudni, hogy mennyire volt  csúcsformában a vívás időpontjában. 

Néhány kép egy ilyen találkozóról [4]:

Akár egy akció fázisai is lehetnek - kezdés, fejvágás hárítása (sinai vágórésze a sportkard erősén), kerülés és visszavágás indulása.

Kézvágás próbálkozás | Egykezes szúrás | Valami akció |

_____________________________________________

1. Megtalálható az indexes fórum Harcművészetek topikjában.

2. IDO Ruch dla Kultury 2002, 253-254. o.

3. Nekem valahogy nem jön ki, hogy 27 éves már meglenne 7 dan, és 13 évesen kezdett kendózni.

4. Nagy valószínűséggel ezek a Zabłocki-Ando vívást megörökítő képek. Stimmel a ruházat (70-es évek), kendós vs olimpiai kardvívó, a vívó felszerelése sem túl modern stb.  A képek nem voltak egyértelműen beazonosítva.

Finis

November 17-től a MEK-en elérhető a grundvívásról szóló könyvem:
http://mek.oszk.hu/16200/16267/

Kissé hivatalosabban:
A történelmi kardvívás alapjai.
Grundvívás: módszertani segédlet önállóan edzőknek

Minimalista borítólap [1]

A bejegyzés megírásakor ~440-en nézték meg vagy töltötték le a könyvet. [2]
(Csak összehasonlításként - a negyedszázados, vívókönyvírási "csend" kezdetét jelző Zarándi könyvet 300 példányban nyomtatták ki 1989-ben, igen rossz minőségű papíron.)

Visszajelzések.
Eddig 5 pozitív visszajelzés érkezett különböző csatornakon: egy hozzászólás a Vívás mint harcművészet topikban, 3 db e-mail: kettő a topikba rendszeresen író vívókollegáktól, egy pedig egy teljesen laikus társaságtól (itt kimondottan kíváncsi leszek a folytatásra, majd erről is lesz bejegyzés). Továbbá a könyv feltöltéséről szóló hozzászólást  is értékelték a topiklakók (3+).

Összegzésképpen úgy lehetne fogalmazni, hogy vártnál némileg nagyon figyelmet kapott a könyvem. És még számos vívókollegának nem is szóltam: Ars Ensis, helyi barantások, helyi hagyományőrzők stb.
___________________

1. Némi háttér-információ. A borítón egy régi magyar gyakorlószablya látható, meg két híres vívómester, akiket a magyar kardvívás iránt fogékony olvasó bizonyára azonnal felismer. Ha netalán nem így lenne, akkor [GE], [AR] jelölés alapján az Irodalomjegyzékben megtalálhatjuk a nevüket. Ha valaki további szimbolumokat keresne, akkor a vívómesterek képviselik az egész rendszer sarokköveit. Ők jelentik azt a biztos alapot, amire építkezhetnek a grundvívás gyakorlói.

2. Ezzel - per pillanat - nyerésre állok az azonos napon a MEK-re feltöltött könyvek nem hivatalos "versenyében". ;-)

Koncepció

Hazánkban a rendszerváltás után, egészen 2015-ig nem jelent meg egyetlen vívókönyv sem. Aztán 2015-ben három mű is napvilágot látott:

• Hidán Csaba: Fegyverek magyar kézben: középkori fegyverek...     [1]
• Hidasi Gergely: Szablyavívás - sport és harcművészet...                    [2]
• Schunder László: A végek művészete: szablyavívás a török korban. [3]

2016-ban jelent meg a következő:

• Litkei Máté: Huszárvágás - A baranta szablyavívás.                          [4]

Idővel a vívástörténettel foglalkozó szakemberek bizonyára megtalálják a választ arra kérdésre, hogy negyedszázadnyi „csend” után miért jelent meg gyors egymásutánban ennyi vívókönyv. És mi okozta ezt a hírtelen pezsgést?

A grundvívásról szóló könyv megírásával már 2015 novemberében végeztem, utána kapta meg véleményezésre a vívómester, aztán több hónapon keresztül nem történt semmi. Egyszerűen nem tudtam, hogy mit kezdjek a könyvvel, amit elsősorban a magam szórakoztatására írtam. (Kíváncsi voltam, hogy tudnék-e könyvet írni.) Viszont miután láttam a megjelent művek többségét, úgy éreztem, van némi létjogosultsága annak, hogy érdeklődők megismerjenek egy másfajta koncepció mentén megírt könyvet.

Hidán Csaba csak érintőlegesen foglalkozik a szablyavívással, nem is kívánt egy egységes tananyagot ismertetni. A Szablya Iskolája által kiadott könyvben Hidasi Gergely egy részletes tananyagot vázol a kezdő szinttől egészen a mestervívók szintjéig. Litkei Máté hiánypótló munkájában bemutatja a baranta szablyavívás technikai elemeit és taktikai sémáit.

A fenti vívókönyvektől eltérően a segédletem csak kezdők részére kíván módszertani útmutatást adni. Megpedig azoknak, akik oktatók, vívómesterek stb. híján önállóan próbálják elsajátítani a történelmi kardvívás alapjait. Nemcsak felsorolja az ismeretanyagot (tananyagot), hanem egy viszonylag részletes ütemtervet vázol fel, amiben tételesen szerepel, hogy mit, mikor, milyen sorrendben érdemes megtanulni, néha még arra is kitérve, hogy miért pont így, és nem másképpen.

Nagyon bízom abban, hogy a jövő hét második felében az érdeklődőknek már pontosan meg tudom mondani, hogy mikorra várható a könyv megjelenése.

__________________

1. Néhány oldalon tárgyalja a szablyavívást.

2. Csak szablyavívással foglalkozik.

3. Ez egy képző-, harcművészeti album. Az ODR szerint csak az OSZK-ban 

   vannak könyvtári példányok. Így egy ideig még várnom kell arra, hogy lássam 

   a könyvet.

4. Ez a baranta szablyavívás tananyagát mutatja be igen részletesen, sok jó fényképpel.
   Már láttam a könyvet, de még adós vagyok egy (rövid) beszámolóval.

Képek (1944)

Gerentsér László A modern kardvívás (1944) c. könyvében több vívástörténelmileg érdekes rajzot talál a lelkes víváskutató. Ezeken Gerevich Aladár, Bay Béla, Palócz Endre, és maga a szerző látható. Gerentsér így írt erről 1941 decemberében:

„Amidőn ezt a kardvívás tanításáról és tanulásáról szóló könyvemet befejezem és a nyilvánosságnak átadom, kedves kötelességemnek tartom, hogy hálás köszönetemet fejezzem ki Gerevich Aladár nagyrabecsült barátomnak, továbbá dr. Bay Béla és Palócz Endre kedves tanítványaimnak, hogy szívesek voltak az ábrákul szolgáló rajzoknál közreműködni. Ők nemcsak a magyar, hanem az egész nemzetközi vívóélet legkiválóbb reprezentánsai közé tartoznak, a magyar és klasszikus vívás büszkeségei, sok-sok bajnokság győztesei és helyezettjei. Hiszem, hogy szereplésük könyvem értékét jelentékenyen emeli. Ezért is szerencsémnek és nagy nyereségnek tartom, hogy amikor az ábrák elkészítésére kerül a sor, ilyen elismerten klasszikus vívók álltak rendelkezésemre.” [GE, XI-XII, Előszó]

A Gerentsér könyv 105 ábrája közül 26 db rajz a grundvívásról szóló könyvbe is bekerült. Közben 2 ábra a Wikipédia médiatárába - Wikimédia Commons - is fel lett töltve:

| Gerentsér kvartvédése | Gerentsér tercvédése |
 

Gerentsér László látható:
a 80. ábrán, 82., 84., 66., 93., 97., 76.

Gerevich Aladár látható:
klasszikus vívóállásban (68. ábra), kitörésben (82.), 105., 94.

Bay Béla látható:
kitörésben, miközben fejvágása érinti Gerentsér fejvédjét (93. ábra);
amint fejvágással támad, miközben Gerevich elővág külső karra (94.);
guggolva közbevág oldalra (97.);
szekondvédésben (77., 78.);
prímvédésben (75.);
szeptimvédésben (86.)

(Valószínűleg) Palócz Endre látható:
Tercvédésben (79. ábra), 105. 

___________________________

Olasz vívófelszerelés

Vivófelszerelés Antonio Guglielmo Sunto ed innovazioni sulla scherma di spada e di sciabola: sistema Napolitano, normale d’Italia (1888) című könyvében. (Ha jól értem, akkor ez az olasz kardvívás nápolyi változatát mutatja be. A könyv - per pillanat - sehova sincs feltöltve, eléggé ritkaságnak számít.)

Forrás: hroarr.com blogszemléje

Ui.:

Érdemes megfigyelni, hogy milyen minimális mértékben védte az akkori vívómaszk a sportoló torkát. Konkrét balesetekről is tudunk, amikor Arlow vívómester nyakát szúrta meg egy törött penge, a 1900-as évek elején (1906). A vívóteremben mindenki ledermedt a sok vér láttán, szerencsére maga Arlow kellő hidegvérrel kezelte a veszélyes helyzetet, és túlélte a balesetet.

"Baleset az Arlow féle vívóteremben

Az Arlow-féle vívóteremben, a mult héten történt baleset, élénk beszéd tárgyát képezte a vívókörökben. Ez az eset is bizonyítja, hogy a legnagyobb gondosság mellett is, mily nagy szerepe van a véletlennek és a lélekjelenlétnek. Bár a legkifogástalanabb felszereléssel voltak ellátva mester és tanítvány – mégis a véletlen utat talált magának. Amint a tőr eltört, törés helyén támadt szilánkszerű finom hegy, a kifejtett erő következtében áttört a fejvéd alatt s a torkába hatolt. Szerencse volt, hogy Arlow-mester abban a pillanatban elkapta fejét, mert ellenkező esetben végzetessé válható sebet kap.

Ez az eset indokolja ama törekvést, hogy fejleszteni kell a felszerelést a teljes sértetlenségig. Saját kárán tanul az ember; ugyanazért Arlow-mester ezentul egy oly a fejvéddel kapcsolatos nyakvédőt fog alkalmazni, mely a hasonló véletlentől megkíméli, illetve védi a vívót. Megemlítésre méltó még az a körülmény, hogy mennyire megbénultak a vér láttára a jelenlevők. Senkinek eszébe sem jutott, hogy segítségére siessen a sebesült mesternek s orvost hívjanak. Magának a sebesültnek kellett kérnie, hogy orvost hívjanak s azután jajveszékeljenek. Lélekjelenlét a baj legnagyobb ellensége. Használni kell."

http://www.huszadikszazad.hu/1906-december/sport/baleset-az-arlow-fele-vivoteremben

Hadikasza

A barantás vívókollegák is érdekes dolgokat találhatnak a korábbi bejegyzésben már említett kiállítási katalógusban, „Fényesebb a láncnál a kard...” Emlékkiállítás az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára (Bp., Hadtörténeti Múzeum, 1999). Az első ilyen csemege egy hadikasza viszonylag részletes leírása.

3.33

Népfelkelő hadikasza, 1848-1849

Teljes hossza:               213 cm
A penge hossza:           44,5 cm

A penge szélessége:      6,5 cm

Feketére oxidált, jelzés nélküli penge. A nyél 4 cm átmérőjű, sötétre érett, természetes állapotában felhasznált farúd. 

HTM 2163/Fe

Először a nemzetőrség gyalogságának kiképzésénél használták, mint a lovasság támadásának elhárítására alkalmas közelharc-fegyvert. Szükségből a mozgosított nemzetőrség fegyvere volt, bár a lándzsa célszerűbbnek bizonyúlt, így a törvényhatóságok ezzel igyekeztek ellátni nemzetőreinket. Igazán nagy tömegben az 1848. őszén táborba szólított népfelkelők használták. (96. oldal)

Aztán lenne még két érdekes tárgyleírás: egy harczi fokosé és két lándzsáé.

3.25

Kádár István fokosa               <erről kép is van a katalógusban>
 
A fej hossza:                16 cm
Fokának méretel:         2,9 x 3,1 cm
Nyelének hossza:         83,5 cm
Keresztmetszete:          ovális, 31,1 x 2,3 cm

Acélfokos, piros-fehér-zöld csíkos fanyéllel. A nyél mindkét vége vaslemezekkel borított.

A penge feliratai: a külső oldalon rézberakásos nagybetűkkel, hosszában „KÁDÁR ISTVÁN HONVÉD”, az éllel párhuzamosan vésve „HAD-NAGY”, a belső oldalon vésve „1848-49.-BEN. HARCZI. FOKOSA. VOLT.” [1]
HTM 72.1.1.

A katonai fegyverzetből már évszázadok óta kikopott fegyvert a lovas szabadcsapatok, önkéntes alakulatok használták a szabadságharcban, illetve a 13. (Hunyadi) huszárezred néhány századánál is bevezették. Kádár István azonban gyalogos alakulatnál szolgált. (95. oldal)

3.75 (két lándzsa)

(Idővel a lándzsák adatai is leírom.) (103. oldal)

___________________________

1. Egy igen pontos másolat (Kéki Zsolt (?) készíti):
 A fokos feje  |  Az egész  |

Az eredetihez képest csupán a penge feliratai hiányoznak, nem nemzeti színű a nyele (mellesleg így sokkal elegánsabb az eszköz megjelenése), és a fej mellett egy picivel másabb a fokos nyele. Különben egy igen tetszetős darab!

1824 M

 Egy véletlen folytán találtam meg ezt a pompás kivitelű, kiállítási katalógust.

„Fényesebb a láncnál a kard...” Emlékkiállítás az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára. Bp., Hadtörténeti Múzeum, 1999

  Ebben a kötetben számos kardadatot talál az érdeklődő. Most az 1824 M szablyákkal foglalkoznánk. Egy korábbi bejegyzésben (Magyar szablyák (XIX. sz.)) már szerepelt egy ilyen kard (a katalógus szerint a 3.7. tárgyleírás: 1824 M huszár legénységi szablya). Lássunk további leírásokat.

3.42

1824 M huszár legénységi szablya

Teljes hossz hüvellyel : ... 102,5 cm
Hüvely nélkül: ................ 97,2 cm
Hüvelyhossz: .................. 89,5 cm
A keresztvas hossza: ...... 13,5 cm
Penge hossza: ................. 84,0 cm, szélessége: 3,5 cm, íve: 5,0 cm
Súlya: hüvellyel: ............. 191,5 dkg

Hüvely nélkül: ................ 90,5 dkg  (!)

Szabványos. (...) A keresztvas belső felére, a kengyel felőli oldalon 7 mm átmérőjű, csillagszerű kereszt van beütve. A penge belső oldalán a pengetőnél 825-ös szám, a külsőn ugyanott FISCHER bélyeg. HTM 0761/Fe (97. o.)

3.73

1824 M huszárszablya, altiszti kardbojttal

Teljes hossz hüvellyel :  103,5 cm
Hüvely nélkül:               98,2 cm
Hüvelyhossz:                 87,4 cm

Penge hossza:               84,5 cm, szélessége: 3,5 cm, íve: 5,1 cm
Súlya: hüvellyel:            188 dkg

Hüvely nélkül:               94 dkg (!!)

Szabványos 1824 M. huszárszablya, bőrbojttal. A pengető jobb oldalán FISCHER mesterjegy, bal oldalán 825-ös bélyegzés látható. HTM 0547/ Fe (103. o.)

3.88

1824 M huszárszablya

Teljes hossz hüvellyel :  102,5 cm
Hüvely nélkül:               98 cm
Hüvelyhossz:                 89,7 cm

A keresztvas hossza:     13,2 cm

Penge hossza:               85 cm, szélessége: 3,3 cm, íve: 5,3 cm

Szabványos. (...) HTM 0657/Fe (106. o.)

Ui.:

A kiállítás rendezésében részt vett Kedves Gyula, ő írta a Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-1849-ben és a Fegyverek a szabadságharcban c. fejezeteket. A fegyverek tárgyleírását Kedves Gyula, Bán Attila és Kovács S. Tibor (!) készítették.

~ Kettlebell

Gömbsúlyzós edzés saját készítésű eszközzel (14,5 kg). (Becézett alakja gagyibell.)
Egy teljes edzés: ~5 perc BM, 50+ perc főrész, ~5+ perc nyújtás.

Saját gyorsírással (egy kidobásra ítélt papírfecniről; jobb kéz / bal kéz ismétlésszáma):

"IX.05.
BM+; o: 70; 210; >)); W1: 25/16; !83/70 P=152; 45/20; CL: 8/7; 16/12; MP: 3/3; 22,7/5; HP: 14/14; SN-: 3/3; 6/6; 8/7; o: 35; <->"

BM = bemelegítés; o = körzés a test körül, közben átvétel egyik nyújtott kézből a másikba; >)) = külön térd BM; W1 = egykezes Swing (lendítés); CL = Clean (vállhoz rántás); MP = Military Press (nyomás válltól); HP = High Pull (lendítés, felrántás kb. archoz; a Snatch előgyakorlata); SN- = nem teljesen szabályos Snatch (ezt jelzi a mínusz); <-> = nyújtás.

A gyakorlatok közti, 30-40 másodperces pihenők alatt írom fel az elvégzett ismétlésszámot, később pedig átvezetem a rendes edzésnaplóba.