Valamikor réges-régen - talán 2012-ben - egy baranta verseny után, úgy döntöttem: kellene készíteni egy olyan vívóeszközt, amit az OBSZ versenyeken használnak; legalább egyet, hogy valamelyest szokja a kezem a vívószablya súlypontját, miközben barantás versenyre készülök.
Pár hónappal később sikerült elkészíteni az eszközt, ami nem lett egy különösebben míves darab, de a célnak pont megfelelt. Közben a versenyeken egy sokkal jobb vívószablyát (BSZ-4) kezdtek el használni a barantások, aminek nagyon örültem, mert nagyon nem mindegy, hogy a szablya keresztvasától számítva 25-26 cm-re van a vívóeszköz súlypontja, vagy 6-7 cm-re!
Az elkészült fakard bekerült a többi félkész prototípus közé és jó sokáig nem történt vele semmi. Végül levágtam róla egy felesleges nyúlványt, amihez eredetileg keresztvasat akartam rögzíteni, húztam a pengére egy polifoam réteget és ajándékként megkapták a helyi hagyományőrzők.
Pár napja épp a FB-oldalukat akartam megnézni és megláttam a rég elfeledett szablyát. Jó, hogy használják!
Részlet
A teljes kép itt látható. Pont a szablya előtt egy elegáns vívólándzsa lett letámasztva, amit barantás minta után készítettem el, kipróbáltuk a párommal, aztán úgy döntöttünk: mi nem akarunk lándzsavívni. Így az egyiket megkapták a hagyományőrzők, hogy legyen mintájuk, a másikat pedig a Nimród Baranta, mivel akkor nekik még nem volt lándzsájuk. (Az ő vívólándzsájukra még rovásírás felirat is készült, hogy teljesen autentikus legyen ;-)) )
Érdemes megfigyelni, hogy milyen vívóeszközöket használnak mostanság a várbeli lovagok: láthatunk két sportkardot, meg két olimpiai tőrt (ezekkel megy fejvédben a szabadvívás), a többi kardot a látványvívás bemutatásához alkalmazzák. (A fénykép valamikor 2016-ban készült.)
