Kijevi szablya

A Hojnovszkij-szablya [1]

Az 1893-as cikkben. [2]

  Valószínűleg magyar fegyverkovácsok munkája, korábban szablyakardnak vélték.

 „Feltehető, hogy a fenti tárgyak jelentős részét magyar mesterek készítették, mint ahogyan az ő munkájuk lehet a Kijevben előkerült ún. Hojnovszkij-szablya, valamint ugyanott az Aranykapu mellett előkerült kard markolatát borító palmettadíszes ezüstlemez is.” [3]

________________________________________________________

1. Muraseva 2012-es publikációjában.
2.  I. A. Hojnovskij: Raskopki velikoknjazeskogo dvora drevnego grada Kieva. Kiev, 1893. 
3. Fodor István: A magyarság baltikumi és skandináviai kapcsolatai a IX-XI. században a régészeti leletek alapján (1981): „A palmettadíszes aranyozott rézlemez-berakással díszített szablyát korábban G. F. Korzuhina keverék-fegyvernek, szablyakardnak (sablja-mec) tartotta, mivel szerinte pengéje szélesebb, mint a szablyáké [...] (A fegyver első közlése rossz rajzzal: I. A. Hojnovskij: Raskopki velikoknjazeskogo dvora drevnego grada Kieva. Kiev, 1893. 36-40. XX. t.) Kirpicsnyikov ezzel szemben kétségkívül helyesen sorolta e fegyvert a szablyák közé, hiszen pengéje semmivel sem szélesebb az átlagosnál (3,3 cm): A. N. Kirpicsnyikov: Drevncrusskoe oruzie (Moszkva-Leningrád, 1966) 65-66, 92-93, XXXIII. t. 2.”
4. Fodor cikkében is van egy rossz minőségű kép.
5. Szintén Fodor: „1977. június 7-én a Moszkvai Történeti Múzeumban alkalmam volt eredetiben is megvizsgálni a fegyvert s meggyőződni ez utóbbi álláspont helyességéről. Vitrinbe szerelt állapotban fotót is készíthettem róla, amelyet gyarlósága ellenére is itt közlök, mivel az összehajlított szablyát nem a Kirpicsnyikov által közölt oldalról mutatja. (3. kép.) A fotóról is egyértelműen megállapítható, hogy a markolattüske az él felé hajlik, tehát a fegyver nem lehet szablyakard (Sábelschwert, ld. 25. j.), a penge hajlása (vö. A. N. Kirpünikov: i. m. 92), valamint annak alsó részén megfigyelhető fokéi, továbbá keskeny volta pedig kizárja, hogy szablyamarkolatú kardnak véljük.”
6. „Ez pedig az ún. Hojnovszkij szablya, melyet Kijevben, vagy pedig annak környékén találtak. (19) Pengéjének hosszanti ékítménye vésett ezüstlemez, növényi ornamentikával. Jelenleg Moszkvában, az Állami Történeti Múzeumban őrzik, és néhány éve még annak egyik kiállításán volt látható. Hosszas tárgyalások és utánjárás nyomán sikerült a vitrinből kivetetnem, róla fényképfelvételt készíttetnem, melynek nyomán idehaza annak kiterített rajza is elkészült. (20) (3. kép) Sajnos ennek a szablyának a szerelése, azaz a keresztvas és markolatának egyes részei is, valamint a tokja, elkallódtak. Fontos momentum az, hogy ez a „kijevi" szablya valószínűleg sírba helyezésekor össze lett hajtva. Hasonló jelenség (nem tekintve az időben jóval korábbi, kelta analógiákat) korszakunkból, azaz a 9-10. századból a varég-orosz temetkezések köréből ismeretes. Ahhoz azonban, hogy az acélos pengéket össze lehessen hajtani, azokat feltétlenül ki kellett lágyítani, különben elpattantak volna.” Erdélyi István (1994)