Eredetileg ez a bejegyzés a nemzetközi nőnapon jelent volna meg, de aztán valahogy eltolódott a dolog, pl. az új könyv befejezése is némileg hátráltatott abban, hogy a bejegyzéssel foglalkozzak, de ez már egy másik történet.
Tary Gizella első nagy sikeréről – az első magyar tőrvívóbajnokság (1909) megnyeréséről – eddig nem sok mindent tudtam, de aztán még tavaly, az ADT valamelyik nyílt napján gyűjtöttem pár cikket vele kapcsolatban.
Tary Gizella a pozsonyi női tőrverseny győztese.
A Nemzeti Sport cikke így írt erről: „A pozsonyi verseny volt az első, melyen külön szám és pedig szabályszerű tussverseny volt a hölgyek részére kiírva. Sokat lehetne vitatkozni afelett, hogy nőnek való sport-e a vívás. Egy bizonyos, hogy sok hölgy kedvvel űzi, különösen külföldön nagyon divatos és az is bizonyos, hogy egy-egy szép termetű, plasztikus mozgású tőrvívó hölgy esztétikai érzéki látványosság.
Néhány kísérlet után (Sztraka Norbert női csapata) Fodor Károlyé az érdem, hogy hazánkban a hölgyvívást felvirágoztatta. Tanítványai főrésze természetesen a Színművészeti Akadémiáról kerül ki, ahol kötelező tárgy a vívás, de nagy számmal akad vívóhölgy a társadalom más osztályaiból, sőt az arisztokráciából is. Nyomában jár Lovas Gyula mester, aki szintén szép eredményeket mutathat fel e téren, Santelli mester is mutatott be egyszer két arisztokrata hölgyet, kik ügyességükkel általános csodálkozást keltettek. Vidéken Makay és Kónyái Kiss mesterek foglalkoznak főként hölgyekkel.
Eddig azonban hölgyek csak akadémiákon szerepeltek, Pozsonyban azonban tussra vívtak és az első vívóverseny babér, mely hölgy fejét ékesítette, Tary Gizella kisasszonynak jutott. Tary kisasszony szép termetű és megjelenésű, plasztikus mozgású vívó, erélyesebb, mint bármely eddig szerepelt hölgyvívónk. Jól támad és arretál, védése kitűnő, még férfiversenyeken is valószínűleg szép szerepet játszana. Győzelmeit igen könnyen aratta s összes mérkőzéseiben csak egy tusst kapott. Első szereplését tekintve, meglepő volt a rutin és biztonság, amellyel a pódiumon mozgott, ezt részben valószínűleg a színpadnak köszönheti, hisz tudvalevőleg a Királyszinházban, Miskolcon, Szolnokon és Szatmárott, szóval mindenütt, ahol eddig fellépett, számottevő nagy és jól megérdemelt sikert aratott s előreláthatólag a jövőben is is úgy színpadon, mint a dobogón folytatni fogja diadalútját.” [2]
A versenyt a Pozsonyi Vívó Egyesület rendezte és a vármegyeháza pompásan feldíszített nagytermében folyt le, „óriási és igen előkelő közönség lelkes figyelme közepette. [...] Részletezve az egyeseket: győztes Tary Gizella (Fodor tanítvány), kitűnt nyugodt magatartása, szép pengevezetése, főleg több sikerült szép záró-szúrásával. Győzelmét főleg a többi versenyző fölötti nagy rutinjának köszönhette. Második Kállay Antoinette és a harmadik Pálmay Alice, mindkettő Pozsonyból. Dacára annak, hogy csak öt hónapja, hogy Makay mester vezetése alatt tanulják a tőrvívást, oly szép eredményt mutattak, hogy vívásuk az est legszebb küzdelmei közé tartózik. Eboli Erzsébet és Stefánia Bécsből, gyönyörű pengevezetés és határozott parádokkal tűntek ki, mozgás közben mindig ideális szép formában voltak. E két nővér assaulja az est legszebbje volt. (Álnév. Igazi nevük Targler).
Kónyay Kyss Albertné és Kónyay Kyss Jolánka (Esztergomból) nagy igyekezettel dolgoztak.” [3]
Fodor Károly, Tary mestere [6]
Lássuk az összes helyezést: „A Pozsonyi Vívó Egyesület háromnapos nemzetközi vívóversenyének tegnapi első napján dőlt el a hölgyek tőrversenye, amelyet Tary Gizella, Fodor Károly jeles tanítványa nyert meg. A fiatal művésznő a Király-Színháznak volt rövid ideig tagja, ahol a János vitéz boszorkány szerepében tűnt fel és legutóbb Szatmáron vendégszerepeit jelentős sikerrel. A verseny eredménye a következő:
1. Tary Gizella (Budapest).
2. Kállay Antoinette (Pozsony).
3. Pálmay Alice (Pozsony).
4. Kónyay Kiss Álbertné (Esztergom).
5. Kónyay Kiss Jolánka (Esztergom).
6. Eboli Erzsébet (Bécs).
7. Eboli Stefánia (Bécs).
A győztes Bittó Dénes tiszteletdíját, arany plakettet, szalagon és díszoklevelet nyert, a helyezettek pedig ezüst plakettet és díszoklevelet kaptak.” [4] A versenyt február 12-14-én rendezték meg. A női versenyen is volt minősítés: „Hölgy-tőrversenyminősítés. 1. Tary Gizella u. h. 10.9. 2. Eboli Stefanie (álnév) u. h. 10.7 3. Eboli Erzsébet (álnév) u. h. 10.6. 4. Pálmay Alíce u. h. 9.3. 5. Kállay Toinette u. h. 9.1. 6. Kyss Jolánta u. h. 6.8. 7. Kyss Alberlné u. h. 5.7.” [5] Az utóbbi cikkből azt is megtudhattuk, hogy az „álnéven” versenyző bécsi hölgyek egy ottani vívómester lányai („Targler bécsi mester leányai”).
A pozsonyi siker után Tary másfél évtizedig nem versenyzett, később Gerentsér Lászlótól is tanult. A fenti kép a Sportélet 1969. február elsejei számából való, amely részletesen foglalkozik a vívónő olimpiai szereplésével (Párizs, 1924).
_________________________________
- Tuss = találat. Helyesen Sztrakay Norbert, aki érdekes módon a női tőrvívás ellen agitált és helyette a magyar szablyavívást javasolta. Arretál = feltartószúrás? (egy másik cikkben záró-szúrás) Parád = hárítás.
- Nemzeti Sport, 1909. március 6., 29. o.
- Pesti Hírlap, 1909. február 14., 18. o.
- Az Újság, 1909. február 14.
- Nemzeti Sport, 1909. február 20., 17-18. o.
- A fénykép a Magyar Szalon 22. kötetében jelent meg 1895-ben.
