Huszárok dicsérete

St. Martin könyve (1804).

"J'ai cru nécessaire d'y ajouter un article pour les Hongrois, dont les Hussars sont connus pour former les meilleurs troupes légeres de l'Europe. La Nation Hongroise, comme l'on sait, aime la guerre, et les Hongrois, outre leur bonne complexion, sont contractée de leur plus tendre jeunesse, de monter a cheval, spécialement la Noblesse qui en fait son principal amusement; c'est cette habitude qui leur donne l'art de manier un cheval avec tant de dextérité et de le monter si lestement." [Előszó, V. old.]

Google translator (francia -> angol):
I thought it necessary to add an article to the Hungarians, the Hussars are known to form the best light troops of Europe. The Hungarian nation, as we know, like war, and Hungarians, besides their good complexion are contracted from their earliest youth, to mount a horse, especially the nobility making it his principal amusement; it is this habit gives them the art of handling a horse with so much dexterity and so lightly mount.

Nyersfordítás:
Szükségesnek tartottam hozzáadni egy szakaszt a magyarokról, mivel tudjuk, hogy a huszárok számítanak a legjobb könnyűlovasságnak Európában. Mint tudjuk a magyar nemzet szereti a háborút és magyarok, a jó kiállásuk mellett már kora gyermekkoruk óta megülik a lovat, különösen a nemesség tekinti ezt (a lovaglást) fő szórakozásának; ez a szokásuk teszi lehetővé, hogy a ló irányításának művészetét rendkívüli ügyességgel műveljék.

"Quant aux braves Husars Hongrois..." [35. old.]

Google translator (francia -> angol):
As for the brave Hungarians Husars...

Nyersfordítás:
Ami a bátor magyar huszárokat illeti...

St. Martin (1804)

2010-ben Matt Galas HEMA-kutató hívta fel az érdeklődők figyelmét St. Martin francia nyelvű vívókönyvére (tőrkard, szablya). Közben elkészült a szöveg egyes részeinek angol fordítása.

http://www.fioredeiliberi.org/phpBB3/viewtopic.php?f=22&t=14719

Szekszt-védés

Az első képen Del Frate (Radaelli tanítvány) 1868-as könyvéből látható a kvintvédés és a szekszt. A másik kép Barbasetti könyvéből 1899-es könyvéből való.

Látszik, hogy kb. 30 év alatt mennyit változott a védés.

"Fegyvertelen" (2.)

Az előző bejegyzésben szereplő forrásból (Matt Galas).

"Fegyvertelen" parasztok

Elég gyakran felmerül az a téma, hogy Európában a középkori parasztok milyen mértékben rendelkeztek fegyverekkel. Dürer fametszetein méretes messerekkel mászkáló fickók az egyik klasszikus példa arra, hogy nem úgy kell elképzelni őket, mint szegény okinavai társaikat 1609 után.

Most lássunk két további ábrázolást.

Civakodó részeg parasztok, 1590 körül, Dél-Németország (fol. 11v)

Fosztogató katonákkal harcoló parasztok (fol. 130v)

A képeket Matt Galas, ismert HEMA kutató (HEMAC tag) töltötte fel a FB-ra. 

Forrás: Hs. Misc. Hist. 176 (Stammbuch), Staatsbibliothek Bamberg.

Szablyamarkolatok

Masiello- és Radaelli-féle vívószablyák markolata

Bruno és Rossi vívószablyájának markolata

Parise 1 (Primo) és 2 (Secondo) változatok

A képek egy 1904-ben kiadott olasz katalógusból vannak, és Chris Holzman töltötte fel őket a FB-ra.

Magyar gard?!

5. ábra. Magas magyar gard (Garde haute du hongrois)

3. ábra. Felső vívóállás vívószablyával (Garde haute de l'espadon)

Alexandre Valville francia vívómester 1817-ben Szentpéterváron - francia és orosz nyelven - kiadott könyvéből származnak a képek. A szerző valamikor a XVIII. sz. végén került Oroszországba. Állítása szerint 22 éve vívómester és utazásai során számos országban járt, köztük Magyarországon is.

A könyvében szerepel egy mondat, amiben leírja, hogy ismeri a négerek kétkezes botvívását, a magyarok magas (felső) vívóállását, a nápolyiak alsó vívóállását és a skót botvívást. Az ábrák között szerepel egy olyan, amin egy skót szoknyás alak látható, ütésre kész, rövid bunkós bottal (cudgel) a jobb kezében, miközben a felemelt, alkarvédős (alkar-pajzsos) bal kezével védi a fejét. Egy lelkes kanadai HEMA kutató hamarosan el fogja készíteni a könyv angol fordítását. Valville műve nem túl hosszú: csupán 45 (?) oldal, és 24 db művészien megrajzolt képet tartalmaz.

1813

Egy asszó francia és szász tábornokok jelenlétében

Német felirat:  ein Turnier in Gegenwart der französischen und sächsischen Generalität

Prints, Drawings and Watercolors from the Anne S.K. Brown Military Collection
Művész neve:  Zauerveid, Aleksander, 1783-1844
Készült: 1813

Összefoglaló:
From collection of etchings by and after Zauerveid in 1 set of 14 unnumbered plates and 1 set of 12 numbered (1-6,10,12-16); military and campaign scenes showing French, Russian, Saxon, Austrian and Brunswick troops. In numbered series, numbers 1,2,3,6, and also 3 in unnumbered set, are identical with series of color aquatint plates of Saxon troops signed by E. Hull. Camp scene, with fencing match, generals and soldiers observing, tents in background.

Kulcsszavak:  military life; Napoleonic Wars; 1800-1815

Megjegyzések:
Oblong 4to, unbound; margins intact; clean, in maroon slipcase, red leather label st. gold "A. Sauerweid & L. Beyer, Militär-Gruppen, 1813-1815". Heidelberg, H. Tenner, '54. IGdm.  title provided by cataloger

1 etching; 27.8 x 21.8 cm.

Ví-tan (1839)

"Egy 1839-ben napvilágot látott könyv így ír a vívásról: "A test és lélek szilárdulását egyaránt eszközölő mozgások közt, mind hasznára, mind művészi becsére nézve első helyen áll a vívás mestersége, melynek szükségét az újabb időkben csak a pulykalelkűek nem érzik."" Ez az idézet is - nagy valószínűséggel - a Domján-féle könyvből való.

"Az 1830-as évek közepétől a vívósport országszerte egyre jobban fellendült. A Kolozsvári Viadal Iskola részvénytársasággá alakult, illetve már Torontál vármegyében is működött vívóintézet. Valószínűsítik, hogy utóbbiban oktatott Domján János mester is, aki 1839-ben megírta és kiadta az első magyar vívószakkönyvet "Vi-tan" címmel. Az írásban Domján a nálunk egyedül elterjedt kard- és szúrdavívást ismerteti szövegben és rajzban egyaránt. A sportág egészségügyi haszna mellett nem felejt el rámutatni annak hazafias jelentőségére sem. "A fegyverforgatás a derék hazafinak, ki kedves hazájának minduntalan és mindenben szolgálni kész, elkerülhetetlen. Kitudja, mikor ülhet külső vagy belső ellenség nyakunkra, s mi akkor gyáván rabjául essünk az ellenségnek?""

"Chapponnal majdnem egy időben adja ki egy Torontál megyében működő Domján nevű mester: "Ví-tan" c. munkáját, amely az első magyar nyelven megjelent szakkönyve vívóirodalmunknak, Domján - Locke nyomán nem szűkíti le könyvét a vívásra, hanem a testgyakorlatokat öt csoportban tárgyalja. "Első és legfontosabb része a vívás, második a lovaglás, harmadik az úszás, negyedik a tánc, ötödik a gymnastica". Továbbmenően a vívás ötféle változatát különbözteti meg: "Vívás 1-ször szurdával, 2-szor karddal, 3-szor lándzsával, 4-szer szuronnyal (bayonett), 5-ször ököllel (boxiren)." [Dr Kun László könyve, 72. o.][3] Egy igen rövid könyvről lehet szó, a maga 46 oldalával. Ábrákat is említ az OSZK katalógusa, de eddig még soha nem találkoztam egyetlen olyan ábrával, ami a Domján könyvből lett volna kiemelve.

Figyelembe véve, hogy merre volt Torontál vármegye és azt, hogy a 1820 útán Kolozsvárott tanított az olasz Gaetano Biassini, az első külföldi vívómester Magyarországon [1], akiről már viszonylag pontos adataink vannak, akkor nem elképzelhetetlen, hogy Domján Biassinitől tanulhatta a vívást, és francia tőrvívással - lásd a szurda (tőr, smallsword) első helyét a felsorolásban - színezett kardvívást taníthatott, illetve írhatott le a könyvében. Pontosan úgy, miként ezt Chappon tette. Szóval, nem várnék túl sokat ettől a könyvtől. Nem
itt fogjuk megtalálni a magyar szablyavívás eredetét.

A Szinnyei-féle (online) bibliográfiában nincs benne Domján [2], ugyanakkor Chappon Lajos szerepel a Magyar írók élete és munkái c. műben, sőt már az előző Petrik-féle változatban is. Érdekes, hogy Domján kimaradt, pedig kortársak voltak Chapponnal, és mindketten 1839-ben adták ki a vívókönyvüket.  
________
1. Azt nem sikerült megtalálni, hogy Biassini mennyire volt vívómester, pontosan hol is szerezte képesítését.

2. Majd meg kell nézni a könyvtárban. Ellenőriztem a Demián, Demján, Damján stb. névváltozatokat is. 0

3. Király Sándor közlése.