Elkészült a wikipédiás szócikke.
"Tary Gizella (Szolnok, 1884. november. 19. - Budapest, 1960. február 8.) színésznő, tőrvívó, olimpikon, a női vívás hazai úttörője és népszerűsítője, írónő. Az első magyar tőrbajnoknő, az első magyar vívómesternő.[1][2]
Életútja
Szolnokon született egy tízgyermekes kisiparos-asztalos családban, tizenegy éves korában már apja műhelyében dolgozott.[2] Húszévesen beíratkozott Rákosi Szidi magán színésképző iskolájába, amit három év múlva el is végez, jeles eredménnyel.[2] A színiiskolában Lovass Gyula vívómestertől sajátította el a vívás alapjait, a „kottázott” fegyverforgatás elemeit. Később beíratkozott Fodor Károly híres vívóintézetébe.
A Rákoskeresztúri köztemetőben (Budapest) van eltemetve.[3]
Sportpályafutása
1909-ben megnyerte a Pozsonyban megrendezett első magyar női tőrvívóbajnokságot. A pozsonyi siker után másfél évtizedig nem versenyzett. Néhány hónappal a párizsi olimpia előtt elkezdi a felkészülést Italo Santelli segítségével.[4] Mivel nem talált megfelelő női ellenfeleket, többnyire férfiakkal edzett. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok tőrvívás egyéni számában 6. helyezést ért el. Ezzel Tary Gizella lett az első magyar női pontszerző olimpikon. Női tőrvívásban 9 nemzet 25 sportolója indult: 4 dán, 4 francia, 4 brit, 3 holland, 3 svéd, 3 svájci, 2 amerikai, 1 magyar és 1 lengyel. Azon az olimpián tíz – kilenc férfi és egy nő – vívó képviselte Magyarországot. A magyar vívók összesen egy első, egy második, két harmadik, egy negyedik és egy hatodik helyezést értek el, és ezzel huszonnégy olimpiai pontot szereztek.
„Alig ismertem, pár szónál többet soha nem beszéltünk egymással. Valaha a Santelli-teremben láthattam gyakorta, vívás közben, a tehetség, a rutin és ötletesség játékos tobzódásával, pusztán a vívás élvezetéből, a sport művészetéért forgatva fegyverét, vagy amikor groteszk-tréfásan vívóink ismert mozdulatait parodizálta.”
– Syposs Zoltán (1907-1989) sporttörténész"
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tary_Gizella
A 1924. játékok során a D-csoportból (3., 3 győzelem, 2 vereség, 17 adott találat, 20 kapott) került a középdöntöbe, ahol a B-csoportban (3., 3 győzelem, 2 vereség, 18 adott találat, 18 kapott találat) vívott és továbbjutott a döntöbe (6., 0 győzelem, 5 vereség, 6 adott találat, 25 kapott). Akkor Tary 39 éves volt, de volt nála idősebb versenyző is, a dán Yutta Barding (43). Ennek ellenére Barding 5:2 nyert vele szemben a döntöben. Egy másik érdekesség: Ellen Osiier, a versenyszám olimpiai bajnoka úgy nyert, hogy az összes mérkőzését megnyerte (negyed-, közép-, döntő).
http://en.wikipedia.org/wiki/Fencing_at_the_1924_Summer_Olympics_%E2%80%93_Women%27s_foil
2015-03-12
2015-03-06
Taktikai
Taktikai táblázat Szabó László A vívás és oktatása c. könyvéből, A taktika és oktatása fejezetből, ahol elég részletesen kerül megtárgyalásra a téma (részletesebben [SZ, 244-259]).
2015-03-03
Francia huszár
"Le poignet en Quarte" = kézhelyzet (kvartban?)
"Moulinet a droite" = ívlendítás jobbra
2015-02-28
Kardakciók
„Kardakciók rendszerezése
A legbonyolultabb akció is visszavezethető azonban arra a néhány egyszerű - a vívás építőköveit jelentő - mozdulatra, amelyek a vívás alapvető akciót jelentik. Ezek:
1. az iskolavívás alapgyakorlatai:
a) az egyenes vágás (szúrás),
b) a hárítás - vágás (szúrás),
c) a hárítási rendszerek,
d) a vágás (szúrás) - hárítás - vágás (szúrás);
2. a pengetámadások:
a) a kötések,
b) az ütések;
3. a pengekerülések:
a) a váltó- és kitérő vágások (szúrások),
b) a szögvágások és kitérő szögvágások;
4. a cselek (cseltámadások, cselriposztok);
5. a megismételt támadások;
6. az átvett támadások;
7. a közbetámadások;
8. a második szándékú támadások;
9. cseles közbetámadások;
10. a kontratempó
képezik." [GA, 86]
GA = Gerevich Aladár, Szepesi László: Korszerű kardvívás Bp., 1979
A legbonyolultabb akció is visszavezethető azonban arra a néhány egyszerű - a vívás építőköveit jelentő - mozdulatra, amelyek a vívás alapvető akciót jelentik. Ezek:
1. az iskolavívás alapgyakorlatai:
a) az egyenes vágás (szúrás),
b) a hárítás - vágás (szúrás),
c) a hárítási rendszerek,
d) a vágás (szúrás) - hárítás - vágás (szúrás);
2. a pengetámadások:
a) a kötések,
b) az ütések;
3. a pengekerülések:
a) a váltó- és kitérő vágások (szúrások),
b) a szögvágások és kitérő szögvágások;
4. a cselek (cseltámadások, cselriposztok);
5. a megismételt támadások;
6. az átvett támadások;
7. a közbetámadások;
8. a második szándékú támadások;
9. cseles közbetámadások;
10. a kontratempó
képezik." [GA, 86]
GA = Gerevich Aladár, Szepesi László: Korszerű kardvívás Bp., 1979
2015-02-27
Francia kütyü
Francia vértesek edzőeszköze (1901)
"French cavalry training in Nantes." Francia lovassági gyakorlatozás Nantes-ban.
Forrás: The Illustrated London News (1901)
2015-02-25
Francia vívók
A kép eredeti felirata: Escrime au sabre (Kardvívás)
(Brunet, 1884)
Érdemes megfigyelni, hogy abban az időben hogyan nézett ki a "pást", eredetiben planché (e: plans). További apró érdekességek: szívecske a vívómellényen; szakáll nélküli fejvédek, de már van rajtuk plusz párnázat a kardvágások ellen; kissé primitív vívószablyák; és az elmaradhatatlan francia markolatú vívótőr.
Ui. (2017):
Kijavítottam a megjelenés évét: nem1886, hanem 1884. A kép Romuald Brunet (1844-19?) Traité d'escrime, Pointe et Contre-pointe (1884) c. vívókönyvéből származik. Megtalálható az SG adatbázison keresztül, rajzoló: Eugène Chaperon (1857-1938).
Érdemes megfigyelni, hogy hol tartja a hüvelykujját a harító és hol a támadó; nincs semmi védőfelszerelés a vívók kezén, könyökén; a cipőtalp mérete alapján kikövetkeztethető a pást szélessége. A japán könyvben, ahol fapálcával tanítják a francia kardvívás szintén nincs kézvédelem (VMH, 5568. hsz.).
Ui. (2017):
Kijavítottam a megjelenés évét: nem
Érdemes megfigyelni, hogy hol tartja a hüvelykujját a harító és hol a támadó; nincs semmi védőfelszerelés a vívók kezén, könyökén; a cipőtalp mérete alapján kikövetkeztethető a pást szélessége. A japán könyvben, ahol fapálcával tanítják a francia kardvívás szintén nincs kézvédelem (VMH, 5568. hsz.).
2015-02-23
[TG], 1. rész
A jövőben többször is szeretnék foglalkozni a korábban már megemlített A vívás kézikönyve c. művel, amit Tomanóczy Gusztáv, m. kir. őrnagy és Gellér Alfréd, m. kir. fővívómester, a M. Kir. „Toldi Miklós” Honvéd Központi Testnevelési Intézet tanárai írtak 1942-ben.
„Előszó
...A magyar vívósport holtpontra jut, s ezzel hanyatlásnak indul, ha nem tud olyan nagy tömeget megmozgatni, amelyből rátermettségük és szorgalmas munkájuk révén, a fiatal tehetségek egész sorozata léphet majdan a nagy elődök nyomdokaiba.
A vívás nehéz sport... Sok, szakképzett oktatót kíván. Ilyen pedig aránylag - különösen a vidéken - kevés van, mert a vívómesteri pálya nem vonzó; az elszegényedett magyar társadalom ugyanis nem tudja anyagilag is értékelni a vívásoktatók testi és lelki fáradalmakkal egyaránt terhes, áldozatos munkáját.
... A m. kir. „Toldi Miklós” honvéd központi testnevelési intézet... tanárai által szerkesztett, évtizedes oktatói tapasztalatok eredményeiből leszűrt, korszerű, a túlságos részletezéstől mentes, csupán a lényeget nyújtó, bőséges ábrával ellátott, mindhárom fegyver iskolázásához vezető, elősegítő és a munkát megkönnyítő vívótansegédletet bocsát a magyar vívótársadalom rendelkezésére.
Meggyőződésem, hogy ez a könyv, nemcsak a szakképzett oktatóknak lesz értékes segédeszköze, hanem a gyakorlott vívóknak is, különösen, ha olyan helyre kerülnek, ahol mester nem áll rendelkezésükre. Ennek birtokában ugyanis nemcsak maguk dolgozhatnak rendszeresen és szakszerűen tovább, hanem a vívás iránti lelkesedéstől vezetve, egész kis vívógárdát gyűjthetnek maguk köré...
Ha ez a tansegédlet csak kevéssel is hozzájárul ennek a célnak eléréséhez, megelégedés töltheti el mindazokat, akik... ennek a műnek megjelenését elősegítették.
Budapest, 1942.
vitéz Somfay Elemér alezredes
a m. kir. „Toldi Miklós” honvéd központi
testnevelési intézet parancsnoka”
Néhány rész pont olyan, mintha a mostani helyzet precíz leírása lenne :-(((
„Előszó
...A magyar vívósport holtpontra jut, s ezzel hanyatlásnak indul, ha nem tud olyan nagy tömeget megmozgatni, amelyből rátermettségük és szorgalmas munkájuk révén, a fiatal tehetségek egész sorozata léphet majdan a nagy elődök nyomdokaiba.
A vívás nehéz sport... Sok, szakképzett oktatót kíván. Ilyen pedig aránylag - különösen a vidéken - kevés van, mert a vívómesteri pálya nem vonzó; az elszegényedett magyar társadalom ugyanis nem tudja anyagilag is értékelni a vívásoktatók testi és lelki fáradalmakkal egyaránt terhes, áldozatos munkáját.
... A m. kir. „Toldi Miklós” honvéd központi testnevelési intézet... tanárai által szerkesztett, évtizedes oktatói tapasztalatok eredményeiből leszűrt, korszerű, a túlságos részletezéstől mentes, csupán a lényeget nyújtó, bőséges ábrával ellátott, mindhárom fegyver iskolázásához vezető, elősegítő és a munkát megkönnyítő vívótansegédletet bocsát a magyar vívótársadalom rendelkezésére.
Meggyőződésem, hogy ez a könyv, nemcsak a szakképzett oktatóknak lesz értékes segédeszköze, hanem a gyakorlott vívóknak is, különösen, ha olyan helyre kerülnek, ahol mester nem áll rendelkezésükre. Ennek birtokában ugyanis nemcsak maguk dolgozhatnak rendszeresen és szakszerűen tovább, hanem a vívás iránti lelkesedéstől vezetve, egész kis vívógárdát gyűjthetnek maguk köré...
Ha ez a tansegédlet csak kevéssel is hozzájárul ennek a célnak eléréséhez, megelégedés töltheti el mindazokat, akik... ennek a műnek megjelenését elősegítették.
Budapest, 1942.
vitéz Somfay Elemér alezredes
a m. kir. „Toldi Miklós” honvéd központi
testnevelési intézet parancsnoka”
Néhány rész pont olyan, mintha a mostani helyzet precíz leírása lenne :-(((
2015-02-19
Török portyák
Jól látszik, hogy jóval Mohács előtt milyen rendszeresen támadta az Oszmán Birodalom portyákkal Dalmáciát, az Isztriai-félszigetet és a velencei területeket, illetve az osztrák tartományokat (Karintiát, Stájerországot).
Forrás:
Donald Edgar: An Historical Geography of the Ottoman Empire, 1972
92. oldal
2015-02-16
Árak anno...
Árak a múlt század 20-30-as éveiből.
Bay Béla Gerentsérről:
"Mennyit kért a magántanítványoktól?
- Egy hónapra húsz pengőt fizettem. (Csak úgy hasonlításképpen a Spolarits sörözőben ebben az időben egy flekken káposztás cikával, vargabélessel és egy pohár sörrel egy pengő volt.) A Gerentsér-terembe bárki lejárhatott, bárki fizethette a leckéért járó díjat, de az egyáltalán nem volt biztos, hogy maga Gerentsér iskolázott vele."
"De, míg Gerentsérnél, ahol egyetemi hallgatók meg kisemberek párbajoztak, ez fejenként 20-20 pengőbe került, addig Santellinél 100-100 pengő volt a taksa, ezen felül meg kellett téríteni az elhasznált kardokat, fizetni a teremszolgát, a segédmestert, az orvost, s ha a maestro készítette fel a párbajozót, az is 100-200 pengőbe került. De hát Santellinél nem a kispénzűek párbajoztak."
Páston és páston kívül. Bp., 1979
Elek Ilona és Margit az akkori árakról:
"Egy penge ára beszereléssel, amit a sportüzletben végeztek, 2,40 penge. Sok pénz volt ez annak idején. Nem kevesebb mint egy ebédmenü ára, bármely drága Duna-parti étteremben... Egy krómtalpú vívócipő 40 pengőbe került. A gépesítés és fémpást bevezetése előtt pedig senki sem vívott tornacipőben, az edzők a lábtartás miatt ellenezték is."
Így vívtunk mi. Bp., 1968
Bay Béla Gerentsérről:
"Mennyit kért a magántanítványoktól?
- Egy hónapra húsz pengőt fizettem. (Csak úgy hasonlításképpen a Spolarits sörözőben ebben az időben egy flekken káposztás cikával, vargabélessel és egy pohár sörrel egy pengő volt.) A Gerentsér-terembe bárki lejárhatott, bárki fizethette a leckéért járó díjat, de az egyáltalán nem volt biztos, hogy maga Gerentsér iskolázott vele."
"De, míg Gerentsérnél, ahol egyetemi hallgatók meg kisemberek párbajoztak, ez fejenként 20-20 pengőbe került, addig Santellinél 100-100 pengő volt a taksa, ezen felül meg kellett téríteni az elhasznált kardokat, fizetni a teremszolgát, a segédmestert, az orvost, s ha a maestro készítette fel a párbajozót, az is 100-200 pengőbe került. De hát Santellinél nem a kispénzűek párbajoztak."
Páston és páston kívül. Bp., 1979
Elek Ilona és Margit az akkori árakról:
"Egy penge ára beszereléssel, amit a sportüzletben végeztek, 2,40 penge. Sok pénz volt ez annak idején. Nem kevesebb mint egy ebédmenü ára, bármely drága Duna-parti étteremben... Egy krómtalpú vívócipő 40 pengőbe került. A gépesítés és fémpást bevezetése előtt pedig senki sem vívott tornacipőben, az edzők a lábtartás miatt ellenezték is."
Így vívtunk mi. Bp., 1968
Subscribe to:
Posts (Atom)