Csappon vagy Sappon?

Természetesen Sapponnak kell ejteni a Chappon-család tagjainak a vezetéknevét, mivel francia származású családalapítóról van szó: Louis Chappon (1802-1878), vívómesterről. Több fia (vagy unókája) - Károly, Samu és Géza - is vívómesterként kereste a kenyerét, ami nem volt egy könnyű feladat, főleg ha 12 gyereke van az illetőnek, konkrétan ennyi lánya és fia volt Chappon Samunak.

Szóval, ebben az esetben nem a régi magyar nevek kiejtésére vonatkozó szabályt kell alkalmazni (pl. Cházár, kiejtése: Császár), hanem a francia szavak kiejtésére érvényes szabályokat: pl. a "champagne" szó kiejtése sampány (pezsgő).

Ezenkívül sikerül konzultálni Chappon Samu egyik dédunokájával, aki megírta, hogy a családban mindig is Sapponnak ejtették a híres elődök vezetéknevét.

Handzsár

...avagy az Aladdin kard nyomában.

Az egésznek egy vacak wikipédiás szócikk az oka (lásd a Handzsár szócikk régi változatát, meg a vitalapot). Ebben egy olyan "kardról" írnak, amely - a legjobb tudomásom szerint - soha sem létezett. A szócikk írója egy kezdő wikipédista volt, aki tulajdonképpen nem is hibás, hogy ilyen lett az egész, hiszen egy hitelesnek vélt, a National Geographic-ban megjelent cikket használt forrásként (részletek a vitalapon). Kénytelen leszek teljesen átírni. (Pár nappal később el is készült a cikk új változata.)

Handzsár közel-keleti tőr.
Régi oszmán-török neve hancar, amit az arab khanjar (“tőr”) szóból származtatnak. Modern török neve: hançer.

Az arab handzsár
Ez egy ívelt pengéjű, rövid szúrófegyver, mely több néven ismert az Arab-felszigeten. Marie-Christine Heinze tanulmánya [1] szerint ezt jellegzetes ívelt, a markolatnál meglehetősen széles és utána fokozatosan keskenyedő pengével rendelkező tőrt az Arab-félsziget keleti részén (Ománban, az Emirátusokban, Muszkátban, Szaúd-Arábia keleti részén, valamint Sziriában és Irakban) khanjar-ként (ejtsd: (k)handzsár) ismerik, míg a félsziget nyugati részén (főleg Jemenben és Szaúd-Arábia nyugati tájain) a janbiya (ejtsd: dzsanbija vagy dzsambija) kifejezést használják erre a fegyverre. Kelet-Jemenben és Nyugat-Ománban a lakosság szinonimaként használja a két szót. Heinze tanulmányában az szerepel, hogy a jemeniek többsége a janbiyát kimondottan helyi, jemeni kifejezésként tartja számon, míg a khanjar az irodalmi arab nyelv szavaként él a köztudatban.

Az oszmán-török handzsár
Ez a kézifegyver egy egyenes, kétélű tőr, melynek hossza 20-30 cm a Pallas Nagylexikon (1893-1900) szócikke szerint, és a többnyire ékesített markolatán soha sincs keresztvas. Vígh István fegyver- és hadtörténész szerint "a kétélű tőrt, az ókori eredetű handzsárt, melynek korabeli elnevezése bicsak volt, a törökök mellett az arab és a kaukázusi területeken is használták." [2]

Handzsár és jatagán
"A nyugati és hazai szakirodalom mind a mai napig keveri a jatagán és a handzsár fogalmát. A helyes definíciót Marija Sercer szerint D. J. Freyer és G. C. Stone adták meg: a handzsár ősi arab eredetű szó, és erős, kétélű tőrt jelent, míg a jatagán kora újkori török szó, és hosszú, egyélű késformát takar." [3]
___________________________

1. A preliminary glossary of dagger-related terms, Jemen-Report 44/2013

2. http://www.egriugyek.hu/eger-ugye/589-oszman-fegyverek-egerben.html

Vígh István Jatagán és handzsár az Oszmán Birodalomban című kiadvány (50 oldal, katalógus).
A Történeti Tárház kiállítása az Osmania magángyűjtemény darabjaiból, Eger, 2012. március 28. - 2013. január 3.


3. Vígh István: Szulejmán szultán jatagánja és a mohácsi csata
http://mohacsicsata.blogspot.com/2012/04/szulejman-jataganja-1_22.html

Szpáhi

Vége a nyárnak, "indulhat" a kutatás, ami - természetesen - eddig sem szünetelt.

 
Egy valamikori ellenfél: deli szpáhi (Melchior Lorck fametszete, 1576).

"Lorck produced the most thorough visual record of the life and customs of Turkey in the 16th century, to this day a unique source... Of the three and a half years (1555-1559) that Lorck spent in the Turkish capital, approximately one and a half were spent with the rest of the entourage in confinement at the caravanserai where the Germans had been installed...

In 1555 at the caravanserai, the Elci Hani, Lorck produced engraved portraits of Busbecq and his co-envoys, Ferenc Zay and Antun Vrančić (Antonius Verantius), a few drawings of animals and a view over the rooftops of the city from one of the top windows of the lodging. In the periods of greater freedom however, he drew ancient and modern monuments of the city as well as the customs and dresses of the various peoples gathered from all parts of the Ottoman Empire. At the end of his sojourn, he must have been spending extensive time with the Turkish military, as he was later able to portray a large number of different ranks and nationalities in the Ottoman army."

Chappon (3.)

További két kép Chappon Lajos 1839-ben kiadott, német nyelvű könyvéből. Az ábrák két aukciós oldalról lettek letöltve. A második kép - Die tiefe Wolte - nagy valószínűséggel a könyvből való, már a betűtípis miatt is, meg a kitörés megnevezésére használt Wolte is előfordult már. Az első kép pedig valószínűleg szintén a Chappon könyvből származik, de egészen biztosat csak akkor lehet majd tudni, ha valaki elmegy az OSZK-ba és lefényképezi...

Hasonlóság

A fenti két kép alapján elmondható, hogy a második kép - amely Leszák Károly 1906-ban kiadott könyvéből származik - is Borsody Lászlót ábrázolja. 1906-ban Borsody már a Ludovika Akadémián oktatott kardvívást, valószínűleg Leszák volt a főnöke, akit 1912-ben nevezhettek ki fővívómesternek, őt Borsody követte ebben a beosztásban 1916-tól. 

A Magyar Szablyavívó Iskola által feltöltött kép inspirálta a fenti keresést.

Szablya (~1500)

A fenti szablya hüvelyén található a legrégebbi huszárábrázolásunk.

Sokkal jobb képek is vannak erről a szablyáról, de azokra még egy keveset várni kell.

Legrégebbi huszár

A legrégebbi, ismert huszárábrázolás (1500 körül).

Részlet a szablya hüvelyérol: kopjás-tárcsás huszár.

Lugosi József, Temesváry Ferenc: Kardok.
Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988, 40.A kép.
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

Chappon-dinasztia

Már eddig is lehetett tudni, hogy Chappon Samu vívómester 1926-ban halt meg Szegeden.

"Itt tért meg (†1926) közanyánk ölébe Chappon Samu báró, aki a kardvívás titkairól írt három kiadást megért, testes kötetet... A temetőt megszüntették, helyén lakóházak magasodnak az égnek. Ám ha halottak napja közelg, előkeresem, és magam elé terítem a régi fényképeket. Szememmel lassúdan végigsimogatom Bérczy Vilma nevét, vén Babarczy Pál fejfáját, a csákányhalált halt Rózsa-körösztöt. És akkor Horatiussal elmondhatom, hogy a rókusi őskert nem halt meg egészen..."

Apró Ferenc Régi séta a rókusi temetőben

Most sikerült megtalálni a gyászjelentését.

"Báró Kronensterni Chappon Samu Pál, vívó és torna tanár augusztus 17-én délelőtt 9 órakor 68 éves korában és boldog házasságának 43 évében hosszú kínos szenvedés és a halotti szentségek felvétele után... rókusi temető... örök nyugalomba helyezni.

 Szeged 1926. augusztus 17.

Báró Chappon Matild, testvére

Báró Chappon Lászlóné

Báró Chappon Samuné

Báró Chappon Károlyné

Báró Chappon Gilbertné

Báró Chappon Antalné

Báró Chappon Gézáné"

Jó nagy család!

Chappon (2.)

Azért kíváncsi lennék, hogy pontosan mit jelent ez Die ganze Volte akció. Jól láthatóan egy szabályos kitörés közben mutatja a vívót, korabeli vívószandálban és egy masszívabb vívókesztyűvel a jobb kezén, amiben akár szablyavívást is lehetett gyakorolni. Ugyanakkor nem teljesen érthető a kezében levő eszköz. Csuklóerősítéshez használta? Jó lenne látni a szöveget, illetve a többi ábrát (összesen 80 ábra van a könyvben). A Volte szó sem teljesen érthető, hiszen a kitörés az Ausfall lenne, a Volte közben - általában - letérnek a vívóvonalról.