A Grundvívás könyv egyik fejezetéből (18. edzés, Elmélet: Versenyszabályok (3. rész)) szeretnék idézni:
„Kozák vívás
A doni kozákok vívásának modern szabályait fogjuk megismerni. A Don folyó melletti kozákság legismertebb fegyvere volt a saska: egy ívelt, keresztvas és markolatkengyel nélküli kard. Az ottani fegyverforgatók már a XIX. sz. 20-30-as éveitől kezdve tartottak sermicii nevű vetélkedések, ahol a résztvevők kardvívásban, különböző célpontok (vessző, agyagkúpok) éles karddal történő vágásában, pikavívásban és birkózásban mérték össze erejüket. A Sermicii Szövetség a XXI. sz. elején kezdte újra megrendezni ezeket a hagyományőrző és -teremtő versenyeket.
A szabályok rövid összefoglalása:
„Védőfelszerelés: orosz katonai kézitusa sisak,[1] MMA kesztyű, ökölvívó bandázs, polifoamos gyakorlókard.[2] Küzdőtér: egy 12-20 m négyzet, körülötte 1,5 m biztonsági sáv.
Tilos az ágyék, tarkó támadása. Ha a versenyzőt szabályos módon eltalálták, akkor felkiált: "Találat!", hátralép, átveszi a gyakorlót a bal kezébe és felemeli a jobb kezét <a videókon gyakran csak a fegyvertelen kezét emeli fel az eltalált versenyző>. Ha a mérkőzés közben érintkezne az ellenfelek törzse vagy a könyök és váll közötti rész, akkor a bíró megállítja a küzdelmet. A vívó szabadon dönt, hogy vívás közben melyik kezében van a kard, menet közben is lehet váltani. Ha az egyik versenyző 2 m-re megközelítené a küzdőtér szélét, akkor a vezetőbíró hangosan figyelmezteti: "Határ!". Ha a figyelmeztetés ellenére mindkét lábával átlépne, egy pontot kap az ellenfele. Ha a küzdőtér 12 m-nél rövidebb, akkor az első kilépés után, megállítják a küzdelmet, a kilépőt 1 m felállítják a pálya szélétől és innen folytatódik a küzdelem. Ha kilép, akkor az ellenfél kap 1 pontot. Minden - tiszta, pontszerző - találat után a felek a küzdőtér közepéről folytatják a mérkőzést. A vívók nem tehetnek megjegyzéseket, csak bejelentik a találatot vagy válaszolnak a bíró kérdésére. Ha egy vágás a vívó fején kezdődött, utána a törzsén (kezén) folytatódott (vagy fordítva), akkor ez két találatnak minősül: 1 fej- és 1 testtalálatnak. Minden támadást hárítani kell. Tilos a fegyver elütése, leszorítása a saját fegyveres kéz csuklója (könyöke) segítségével. A fegyvertelen kezet sem lehet a támadás elvezetéséhez használni. Csak egyértelműen a gyakorló pengéjével történt találatok számítanak. Nincs lapvágás.
Érvényes találati felület: vívóállásban ágyékhajlattól felfele, a comb alsó része, lábszár. Nincs együttes támadás. Ez azt jelenti, ha A támad, akkor B-nek hárítani kell vagy kitérni a támadás elől. A kitérés történhet lépéssel, ugrással vagy guggolással. Visszatámadni csak a védekezés után lehet. Ha A támad és B nem védekezik, hanem szintén támad, akkor az alábbi szabályokat kell alkalmazni: a) ha senki nem talált, nincs pont; b) ha B talált, nincs pont; c) ha mindketten találtak, akkor A kapja a pontot, mivel ő indította a támadást.
Ha A versenyző vívóállásban, vonalban tartott pengével áll és B egyszerű akcióval támad, anélkül, hogy eltávolítaná a vonalban álló kardot, és emiatt kettős találat lenne, akkor A kapja pontot, mivel a vonalban tartott pengét először el kell távolítani az útból és csak utána lehet folytatni a támadást. Ha kettős találatnál mindkét versenyző keze ki van nyújtva, akkor mindketten pontot kapnak, mert B úgy támadott, hogy nem vette figyelembe a vonalban lévő, érvényes találati felületét fenyegető pengét, A pedig nem védekezett. Ha 5 perc elteltével nincs találat, 2 perc szünet, ha a 3 perc hosszabbítás során sincs találat, akkor döntetlen, 1-1 pont.
A vívónak tilos: a) bármilyen módon - támadásra, védekezésre - használni a fegyvertelen kezét, nincs ráfogás se a fegyverre, se az ellenfél kezére; b) pajzsként használni a fegyvertelen kezét; c) dobni a fegyvért, ehhez meglazítani a fegyverfogást, függetlenül attól, hogy a kard teljesen kirepül a kézből vagy a csuklószíjon marad; d) lökni, feldönteni stb. az ellenfelet, a szabályok által nem rögzített módon támadni, vagy olyan módon, aminek nincs köze a vívás művészetéhez; e) rálépni a pengére, illetve rögzíteni azt, amikor az valamilyen okból megérinti a talajt; f) a törzs és a fegyvertelen kéz között rögzíteni az ellenfél fegyverét; g) beszéddel vagy bármilyen kiáltással zavarni a küzdelmet.
Vitatható eredmény esetén megismétlik a küzdelmet. Tilos durva szúrásokkal vagy vágásokkal támadni az ellenfelet. A mérkőzés 5 pontig folyik, annak teljes időtartama 5 perc (a bírói tanács döntése alapján akár 1,5-3 perc is lehet). Csak a tiszta találat érvényes, mely a penge felső negyedével érkezett az érvényes találati felületre. Vágni vízszintesen, átlósan vagy fentről lefelé lehet. Kistávolságról tilos egészen rövid, lökés jellegű szúrást végezni. Korcsoportok: 10-13 év; 14-17 év; 18-20 év; 21-40 év (hadköteles kozákok); 41+ év (öreg kozákok).” (Sermicii Szövetség)
„Kozák vívás
A doni kozákok vívásának modern szabályait fogjuk megismerni. A Don folyó melletti kozákság legismertebb fegyvere volt a saska: egy ívelt, keresztvas és markolatkengyel nélküli kard. Az ottani fegyverforgatók már a XIX. sz. 20-30-as éveitől kezdve tartottak sermicii nevű vetélkedések, ahol a résztvevők kardvívásban, különböző célpontok (vessző, agyagkúpok) éles karddal történő vágásában, pikavívásban és birkózásban mérték össze erejüket. A Sermicii Szövetség a XXI. sz. elején kezdte újra megrendezni ezeket a hagyományőrző és -teremtő versenyeket.
A szabályok rövid összefoglalása:
„Védőfelszerelés: orosz katonai kézitusa sisak,[1] MMA kesztyű, ökölvívó bandázs, polifoamos gyakorlókard.[2] Küzdőtér: egy 12-20 m négyzet, körülötte 1,5 m biztonsági sáv.
Tilos az ágyék, tarkó támadása. Ha a versenyzőt szabályos módon eltalálták, akkor felkiált: "Találat!", hátralép, átveszi a gyakorlót a bal kezébe és felemeli a jobb kezét <a videókon gyakran csak a fegyvertelen kezét emeli fel az eltalált versenyző>. Ha a mérkőzés közben érintkezne az ellenfelek törzse vagy a könyök és váll közötti rész, akkor a bíró megállítja a küzdelmet. A vívó szabadon dönt, hogy vívás közben melyik kezében van a kard, menet közben is lehet váltani. Ha az egyik versenyző 2 m-re megközelítené a küzdőtér szélét, akkor a vezetőbíró hangosan figyelmezteti: "Határ!". Ha a figyelmeztetés ellenére mindkét lábával átlépne, egy pontot kap az ellenfele. Ha a küzdőtér 12 m-nél rövidebb, akkor az első kilépés után, megállítják a küzdelmet, a kilépőt 1 m felállítják a pálya szélétől és innen folytatódik a küzdelem. Ha kilép, akkor az ellenfél kap 1 pontot. Minden - tiszta, pontszerző - találat után a felek a küzdőtér közepéről folytatják a mérkőzést. A vívók nem tehetnek megjegyzéseket, csak bejelentik a találatot vagy válaszolnak a bíró kérdésére. Ha egy vágás a vívó fején kezdődött, utána a törzsén (kezén) folytatódott (vagy fordítva), akkor ez két találatnak minősül: 1 fej- és 1 testtalálatnak. Minden támadást hárítani kell. Tilos a fegyver elütése, leszorítása a saját fegyveres kéz csuklója (könyöke) segítségével. A fegyvertelen kezet sem lehet a támadás elvezetéséhez használni. Csak egyértelműen a gyakorló pengéjével történt találatok számítanak. Nincs lapvágás.
Érvényes találati felület: vívóállásban ágyékhajlattól felfele, a comb alsó része, lábszár. Nincs együttes támadás. Ez azt jelenti, ha A támad, akkor B-nek hárítani kell vagy kitérni a támadás elől. A kitérés történhet lépéssel, ugrással vagy guggolással. Visszatámadni csak a védekezés után lehet. Ha A támad és B nem védekezik, hanem szintén támad, akkor az alábbi szabályokat kell alkalmazni: a) ha senki nem talált, nincs pont; b) ha B talált, nincs pont; c) ha mindketten találtak, akkor A kapja a pontot, mivel ő indította a támadást.
Ha A versenyző vívóállásban, vonalban tartott pengével áll és B egyszerű akcióval támad, anélkül, hogy eltávolítaná a vonalban álló kardot, és emiatt kettős találat lenne, akkor A kapja pontot, mivel a vonalban tartott pengét először el kell távolítani az útból és csak utána lehet folytatni a támadást. Ha kettős találatnál mindkét versenyző keze ki van nyújtva, akkor mindketten pontot kapnak, mert B úgy támadott, hogy nem vette figyelembe a vonalban lévő, érvényes találati felületét fenyegető pengét, A pedig nem védekezett. Ha 5 perc elteltével nincs találat, 2 perc szünet, ha a 3 perc hosszabbítás során sincs találat, akkor döntetlen, 1-1 pont.
A vívónak tilos: a) bármilyen módon - támadásra, védekezésre - használni a fegyvertelen kezét, nincs ráfogás se a fegyverre, se az ellenfél kezére; b) pajzsként használni a fegyvertelen kezét; c) dobni a fegyvért, ehhez meglazítani a fegyverfogást, függetlenül attól, hogy a kard teljesen kirepül a kézből vagy a csuklószíjon marad; d) lökni, feldönteni stb. az ellenfelet, a szabályok által nem rögzített módon támadni, vagy olyan módon, aminek nincs köze a vívás művészetéhez; e) rálépni a pengére, illetve rögzíteni azt, amikor az valamilyen okból megérinti a talajt; f) a törzs és a fegyvertelen kéz között rögzíteni az ellenfél fegyverét; g) beszéddel vagy bármilyen kiáltással zavarni a küzdelmet.
Vitatható eredmény esetén megismétlik a küzdelmet. Tilos durva szúrásokkal vagy vágásokkal támadni az ellenfelet. A mérkőzés 5 pontig folyik, annak teljes időtartama 5 perc (a bírói tanács döntése alapján akár 1,5-3 perc is lehet). Csak a tiszta találat érvényes, mely a penge felső negyedével érkezett az érvényes találati felületre. Vágni vízszintesen, átlósan vagy fentről lefelé lehet. Kistávolságról tilos egészen rövid, lökés jellegű szúrást végezni. Korcsoportok: 10-13 év; 14-17 év; 18-20 év; 21-40 év (hadköteles kozákok); 41+ év (öreg kozákok).” (Sermicii Szövetség)
_____________________________
1. Kb. ökölvívó fejvédő, amire fel szerelve egy erős, arcot védő, nem túl sűrű rács.
2. A gyakorlókard teljes hossza 800 mm, a markolata 100 mm, a penge átmérője 40-60 mm és nincs keresztvasa; a magja 1 colos műanyacsőből készül, rá kerül a polifoam réteg, utána vékony bőrborítás vagy szigetelőszalag réteg; a markolatvég a kozák kardra jellemző módon hajlik a penge irányába. Képek a kozák gyakorlókardról: Modern kozákok (1.) | Modern kozákok (2.) |
1. Kb. ökölvívó fejvédő, amire fel szerelve egy erős, arcot védő, nem túl sűrű rács.
2. A gyakorlókard teljes hossza 800 mm, a markolata 100 mm, a penge átmérője 40-60 mm és nincs keresztvasa; a magja 1 colos műanyacsőből készül, rá kerül a polifoam réteg, utána vékony bőrborítás vagy szigetelőszalag réteg; a markolatvég a kozák kardra jellemző módon hajlik a penge irányába. Képek a kozák gyakorlókardról: Modern kozákok (1.) | Modern kozákok (2.) |
