Chappon (1839)

  Végre láttam a Chappon Lajos könyv összes szablyavívó képét.

Vívóállás (Fig. A)

Fejvágás (Kopfhieb) és annak védése

Belső arcvágás

Külső arcvágás

Hasvágás

Oldalvágás

Mellvágás

Alsó hasvágás

Felső karvágás

Felső combvágás

Tempóvágás (I.)

Elvágás utáni tempófogás

Tempóvágás (II.)

Egyszerű lendített vágás

Asszó (korabeli szabadvívó felszerelés)

Több egybekötött lendített vágás
 

Neapolitan??

 In his 1911 book -- The Theory of Noble Art of Fencing -- Samu Chappon claimed to know Neapolitan fencing (foil + dagger). He said that this type of fencing is highly beneficial both for men and women, because it trains the left hand, develops the chest, and equally strengthens both hands. [2]

„Neapolitan” fencing (Fig. 15)

 We don't know for sure the origin of this peculiar way to use a dagger in icepick position. The most likely explanation is that this „Neapolitan” fencing was invented by Joseph Hartl, fencing master in Vienna, who taught stage fencing to actors. In 1884 Hartl and his female students visited Hungary at least twice and performed several fencing demonstrations in order to popularize female fencing. Chappon could see such a fencing display of foil skills, and later used it as a good marketing tool.

Hartl's pupils in 1885 [3]

 The true Neapolitan way of using a rapier and a parrying dagger can be studied in many historical sources (Texedo, Vega etc.).

Don Pedro Texedo Sicilia de Teruel (1678) [4]

Alvaro Guerra de la Vega (1681)

 In the Vega's picture we could see two fencing guards with a rapier and a dagger: Spanish (Postura Espanola) and Italian (Postura Italian??), with the parrying dagger in the left hand, and ahead of the tip of the rapier. Neither Texedo nor Vega depicted daggers held in icepick position.

 Another historical source -- Don Giuseppe d'Alessandro: Di spada. Con un trattato del modo di Curare I'infermita dei cavalli loro preservativi el altri notizie curca li medesmi. Antonio Muzio, Napoli, 1723.

Don Giuseppe d'Alessandro (1723)

__________________________________

1. Third edition is available online at the MEK (Hungarian Electronic Library).
2. „A Napoly-vívás, mint a 15-ik ábra mutatja, úgy hölgyeknél mint uraknál, nemkülönben gyermekeknél igen jó testedzést idéz elő. A balkezet rendkívülileg erősbíti, a mellkast fejleszti s mindkét kezet egyformán erősíti.” [Page 76]
3. „The illustration was published in 1885 in the French, Le Journal Illustre. They are the famous women students of Maitre Hartl from Vienna. They traveled all over Europe and the United States giving demonstrations.”
4. It is a Spanish-Italian fencing treatise dedicated to the viceroy of Naples.

Chappon (1903)

Chappon Samu és Vermes Lajos a kolozsvári Dunky fivérek fényképészetében (1903). 

Jól olvasható a Vermes címeres pecsétjének felirata: "Nagybudafalvi Vermes Lajos egyetemi tornatanár és vívómester". A képen tőrrel mutatnak be vívóakciót.

Nagyon hasonló fénykép található Chappon könyvének [1] harmadik, 1911-es kiadásában. A 14. ábrán teljesen azonos a felállás, Chappon kitöréssel támad, a bal keze a jobb térdén van [2]. Annyi a különbség, hogy Vermes vívótőrének hegye nem egyenesen előre mutat, hanem befelé van fordítva, a fegyveres kéze kb. szemmagasságban van, és Chappon Vermes pengéje felett szúrja meg az ellenfele vállát.
___________
1. A nemes vívás művészetének elmélete. (Három kiadás: 1892, 1904, 1911)

2. Elképzelhető, hogy sokáig kellett megmaradni ebben a helyzetben a korabeli fényképezőgépek működése miatt.

Csappon vagy Sappon?

Természetesen Sapponnak kell ejteni a Chappon-család tagjainak a vezetéknevét, mivel francia származású családalapítóról van szó: Louis Chappon (1802-1878), vívómesterről. Több fia (vagy unókája) - Károly, Samu és Géza - is vívómesterként kereste a kenyerét, ami nem volt egy könnyű feladat, főleg ha 12 gyereke van az illetőnek, konkrétan ennyi lánya és fia volt Chappon Samunak.

Szóval, ebben az esetben nem a régi magyar nevek kiejtésére vonatkozó szabályt kell alkalmazni (pl. Cházár, kiejtése: Császár), hanem a francia szavak kiejtésére érvényes szabályokat: pl. a "champagne" szó kiejtése sampány (pezsgő).

Ezenkívül sikerül konzultálni Chappon Samu egyik dédunokájával, aki megírta, hogy a családban mindig is Sapponnak ejtették a híres elődök vezetéknevét.

Chappon (3.)

További két kép Chappon Lajos 1839-ben kiadott, német nyelvű könyvéből. Az ábrák két aukciós oldalról lettek letöltve. A második kép - Die tiefe Wolte - nagy valószínűséggel a könyvből való, már a betűtípis miatt is, meg a kitörés megnevezésére használt Wolte is előfordult már. Az első kép pedig valószínűleg szintén a Chappon könyvből származik, de egészen biztosat csak akkor lehet majd tudni, ha valaki elmegy az OSZK-ba és lefényképezi...

Chappon-dinasztia

Már eddig is lehetett tudni, hogy Chappon Samu vívómester 1926-ban halt meg Szegeden.

"Itt tért meg (†1926) közanyánk ölébe Chappon Samu báró, aki a kardvívás titkairól írt három kiadást megért, testes kötetet... A temetőt megszüntették, helyén lakóházak magasodnak az égnek. Ám ha halottak napja közelg, előkeresem, és magam elé terítem a régi fényképeket. Szememmel lassúdan végigsimogatom Bérczy Vilma nevét, vén Babarczy Pál fejfáját, a csákányhalált halt Rózsa-körösztöt. És akkor Horatiussal elmondhatom, hogy a rókusi őskert nem halt meg egészen..."

Apró Ferenc Régi séta a rókusi temetőben

Most sikerült megtalálni a gyászjelentését.

"Báró Kronensterni Chappon Samu Pál, vívó és torna tanár augusztus 17-én délelőtt 9 órakor 68 éves korában és boldog házasságának 43 évében hosszú kínos szenvedés és a halotti szentségek felvétele után... rókusi temető... örök nyugalomba helyezni.

 Szeged 1926. augusztus 17.

Báró Chappon Matild, testvére

Báró Chappon Lászlóné

Báró Chappon Samuné

Báró Chappon Károlyné

Báró Chappon Gilbertné

Báró Chappon Antalné

Báró Chappon Gézáné"

Jó nagy család!

Chappon (2.)

Azért kíváncsi lennék, hogy pontosan mit jelent ez Die ganze Volte akció. Jól láthatóan egy szabályos kitörés közben mutatja a vívót, korabeli vívószandálban és egy masszívabb vívókesztyűvel a jobb kezén, amiben akár szablyavívást is lehetett gyakorolni. Ugyanakkor nem teljesen érthető a kezében levő eszköz. Csuklóerősítéshez használta? Jó lenne látni a szöveget, illetve a többi ábrát (összesen 80 ábra van a könyvben). A Volte szó sem teljesen érthető, hiszen a kitörés az Ausfall lenne, a Volte közben - általában - letérnek a vívóvonalról.

Chappon Lajos

Pár kép az egyik első, ismert magyarországi vívómester első művéből, Theoretisch-praktische Anleitung zur Fecht-Kunst (Pest, 1839). Az első képen olvasható az ajánlás: István főhercegnek, a későbbi nádornak (őt oktatta Chappon). 

A másodikon látható a szerző, igen elegáns öltözetben és a vívás professzoraként ;-)