Hatvágás

  Ez már a sokadik bejegyzés, amely a hatvágással foglalkozik, de mivel még mindig sikerül új dolgokat találni a témában, így úgy gondoltam: ez lesz az évzáró bejegyzésem. [1]

 Először is készítettem egy ábrát, amely feldolgozza az általam ismert legkorábbi magyar hatvágás leírást:

A hat vágás igen híres. A magyar gyermek mindennél inkább igyekszik ezt megtanulni, mint a huszár fő mesterségét. Szerintök a huszár első vágást tesz a ló jobb füle mellett le és oldalvást hátra, a másodikat ugyanott alulról fölfelé, a harmadikat a ló bal füle mellett fölfelé, a negyediket ugyanott lefelé, az ötödiket feje fölött körül kanyarítva, a hatodikat szúrással előre. Első négy vágással védi lova kantárát és vágja oldal felőli megtámadóját; az ötödikkel védi magát hátulról, a hatodikkal előre tör s támad. – Ez a hat vágás falusi magyarázata. [2]

A csillagok jelölik a vágás végét.

(6. támadás  = a szúrás)

  Valamint találtam egy olyan barantás videót 2013-ból, ahol az oktató (Miklós Rudolf) a hatvágás egy alternatív, számomra eddig ismeretlen változatát mutatja be. [3] Szerinte a magyar szablyavívásban a huszár hatvágás a következőképpen történik (17:29):

• jobb felső vágás (1);
• bal felső (2);
• jobb alsó (3);
• bal alsó (4);
• sima fejvágás, 3. kézhelyzetben (5);
• fejvágás fokéllel, belső lendítés után, csuklózva.

_____________________________________________

1. Eredetileg mindenféle statisztikával akartam terhelni az olvasókat, de - nagy valószínűséggel - ez kimondottan unalmas lenne az erre tévedők számára. Pl. az, hogy a kendo vs fencing YT-videóm már 1.901.494 megtekintésnél tart, vagy a topikban lassan elérjük a 8 ezer hozzászólást.
2. Erdélyi János: Magyar közmondások könyve. Pest, 1851 (Az X-vágás nyomában)
3. Miklós Rudolf: Baranta („Miklós Rudolf rövid előadása Mikóházán a barantáról illetve hagyományos magyar fegyverekről: rövid bot, hosszú bot, íj, szablya.”)