Várunk gótikus termében tegnap rendezték meg Bíró Szabolcs író-olvasó találkozóját. Fiatal kora ellenére Szabolcs a kortárs székirodalom legjelesebb képviselője. A találkozóra azért mentem el, mert érdekelt a székíró személyisége; továbbá azért, mert egy titkos mestertervet találtam ki arra, hogy a fiatal írónak megmutassam a grundvívás kerekesszékes változatát. A hivatalos részt követő kötetlen beszélgetés során kiderült, hogy erre sajnos nem lesz mód, mivel Szabolcs nem tudja gyakorolni a vívás ezen izgalmas változatát. Ennek ellenére igen jól éreztük magunkat a találkozón, több várbeli ismerőssel beszélgettünk, egy hirtelen ötlettől vezérelve még egy rövidet vívtunk is a lovagteremben, párnázott szablyákkal és fejvéd nélkül. Főleg kézre támadtunk, és igen-igen vigyáztunk egymásra, ugyanakkor szépen számoltuk a találatokat. Kimondottan izgalmas volt, hiszen teljesült egy régi vágyam - vívhattam a diósgyőri vár lovagtermében!
Eddig csak a régi, romos kápolnában vívtunk jókat, még a 2014-es felújítás előtt. Utána pedig többször a belső udvaron: sportkarddal, gyakorló szablyával, meg Ars Ensis-es párnázott karddal.
A találkozó után varázslatos csend és nyugalom töltötte meg a belső várudvart. Előtte apró meglepetésként egy csendes Benedictus Dominus vegyült a beszélgetés hangzavarához a gótikus ívek alatt.
No comments:
Post a Comment