Huszár hatvágás

"A huszárok kiképzése

A katonai kiképzés mindig lóháton történt, egy-két napig egy nyújtófa szerű bottal tanulták a huszár hatvágást, majd 2-3 nap múlva már karddal tanulták a huszár hatvágást. Ehhez a hat vágáshoz, vagyis a kard suhintásához erős kar kellett, azért huszárnak többnyire erős embereket vettek be. Ez abban állt, hogy villámgyorsan egy-két másodperc alatt úgy kellett a suhintásokat alkalmazni, hogy az ellenségnek először a két karját kellett levágni, majd combra vágni és a kard alulról felhúzva magunktól elfelé vágva, ezen utolsó vágással az ellenség fejét kellett levágni. Ezt a huszár hatvágást a nagyapám nekünk kis unokáinak a nyújtófával nagyon sokszor bemutatta. Amikor a nyújtófát a kezébe vette, körülnézett, a szobában nincs-e közel hozzá valamelyik kis unoka a hét közül, és azután olyan villámgyorsan suhintott és vágott a nyújtófával, hogy a levegőben a nyújtófát nem is láttuk, csak a suhintását, illetve súgását hallottuk. Akit folyton arra kértünk, hogy még csak egyszer csinálj, az csinálta is többször lelkesedve, a szemei csillogtak, mondhatnánk szikráztak még 70 éves korában is, és minden alkalommal megjegyezte, hogy "hej, csak jó vezér kellett volna a magyarnak". Mikor már tudták a hatvágást természetesen lovon ülve, és vágtatás közben kellett ezeket a vágásokat gyakorolni. Azután megtanították őket, hogyan kell pisztplyt megtölteni, a puskaport, golyót vagyis lőni a pisztolyból, szintén lovon ülve tanulták. A puskaport, golyót, amely ólomból volt, zacskóban kapták és külön a gyutacsot, vagyis a kapsznit. A lövést embernagyságú púpú vagy töltött zsák figurákra. Mikor egy-két hét alatt mindezt megtanulták, mentek a csoporthoz, ahol az ütközetekbe csatákba vitték őket.
EA 2055, 9.
Hatvani Szabó Etelka gyűjtése, Szegvár (Csongrád megye), 1947"

Dömötör Ákos: Hősök és vértanuk
Mondák és visszaemlékezések a szabadságharcról. Bp., 1998, 114. oldal.

Összefoglaló:
"Az 1848-49-es szabadságharc mondáinak és visszaemlékezéseinek a gyűjteménye zömében eddig kéziratos anyagot, évtizedek óta szerényen megbúvó feljegyzéseket tár az olvasó elé. ... A szabadságharc legendás tábornokai ... sokszór igen ellentmondásosan jelennek meg a népi emlékezetben, éppen úgy, mint a császári elnyomást szolgáló Haynau, vagy Rózsa Sándor, a széles körben ismert betyárvezér. Furcsa kémekről szóló izgalmas történetek, a kortörténet tarka mozaikjai, a hétköznapi emberekhez közel álló vibráló életképek érzékeltetik, hogy nemzeti történelmünk népköltészeti visszatükröződése számos ismeretlennek tűnő részletre irányíthatja a figyelmet."

EA = Etnológiai Adattár; centenáriumi gyűjtés kéziratai