"Fegyvertelen" (3.)

Wolfgang Behringer A sport kultúrtörténete: az ókori olimpiáktól napjainkig c. műve kapcsán néztem utána Hans Sebald Beham egyik képének, ami szerepel a könyvben (Falusi ünnep labdázással, kardtánccal, madárlövészettel, verekedéssel és asszonyok futásával, 1520 körül). A "békés" falusi ünnepről készült metszetet majd feltöltöm, addig is pár további Beham kép "fegyvertelen" parasztokról (Németország, 16. század).

Nagyon "parasztok" ("Ich wil auch mit du machstes gar zu grob") és a fityegő kard:
http://s-media-cache-ak0.pinimg.com/564x/be/5c/0a/be5c0a772ef17ead954534692dea9194.jpg

Tancoló párok:
http://s-media-cache-ak0.pinimg.com/736x/81/de/1e/81de1e084df09809eb4dbcf9207fb0c9.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/49/From_%27%27The_Peasants%27_Feast%27%27,_May_and_June.jpg/440px-From_%27%27The_Peasants%27_Feast%27%27,_May_and_June.jpg

Kisebb mészárlás ("Haust du mich so stich ich dich")
https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgU1OUndl5i_DvztsqEUueUyPpmZ1Vjc4r3KJHGaLUVPI0J5L3pgwhav9lUZkZm5jr3Rjs5EEGHGy8xENGrkriJCN03QCgMCSnxJzwD6A5ubVsFIsBdSZTWLNPaubzW_lWs-AdDzim2nX8/s1600/1532-1550+-+Peasant+Brawl+%28Uncertain+which+festival+set%29.jpg

Egy másik falusi ünnep (Nürnberg, 1535; majdnem olyan, mint a könyvben, de azért vannak apró eltérések)
http://hroarr.com/wp-content/oqey_gallery/galleries/fechtschulen/galimg/detail-from-an-engraving-depicting-a-peasant-s-fes.jpg

Rengeteg kard, szárnyas lándzsa, vasvilla, pár cséphadaró. Érdemes lenne összeszámoni, hogy a képen szereplő férfiak hány százalékánál nincs legalább egy fegyver. Tipp / kb. = 10%.

Ünnepi

Ha már ünnep... és "fényesebb a láncnál a kard", akkor két apró ismerettöredék március 15-vel kapcsolatban.

"Egyedüli szenvedélye volt Petőfinek a biliárd, hol nagy ügyességre vitte; s szeretett vívni is. Chapontól tanult; hanem az nagyon bosszantá, hogy van valami olyan tér, ahol őt is megveri valaki, s ha nagy tisztelője, Várady Tóni [1] kifárasztá s sarokba szorította, akkor két kézre kapta a kardot, s rugott-vágott kézzel-lábbal." [2]

Más.
Egy időszaki kiállítás netes ismertetőjében szerepel: "1848-ban Keresztessy József vívómester a Hadi Főtanodában oktatta a honvéd tiszteket a kardvívás tudományára. A szabadságharc után saját vívótermet nyitott és az 1872-ben megnyílt Ludovika Akadémia vívótanára is volt, több híres vívómesterünk nála sajátította el a vívás tudományát, ezzel örökre beírta nevét a magyar kardvívás mesterei közé. Az ő emlékkönyve is rávilágít arra, hogy a katonai vonal milyen fontos szerepet játszott vívásunk fejlődésében." [3]

Keresztessy vívómester egész biztosan nem oktatott honvéd tiszteket a Hadi Főtanodában, mivel a Ludovicea épületében, 1849. január 7-én ünnepélyesen megnyitott Főtanodát az osztrák főparancsnok már 17-én bezáratta, az intézmény felszerelését lefoglalták és az épületben katonai kórház működött a szabadságharc alatt. [4] Ezzel véget is ért az első magyar katonai akadémia története. Van egy további oka annak, hogy Keresztessy miért nem taníthatott itt - egyszerűen más volt a kinevezett vívómester, konkrétan Fridrich Ferenc, aki meg is jelent az ünnepélyes megnyiton.[5]
_________________
1. Várady Antal (1819-1885), ügyvéd és földbirtokos, a reformnemzedék tagja. Petőfi barátja, a költő többször lakott nála Pesten (pl. Zöldfa utcában).

2. Jókai M.: Az én kortársaim. (MEK): http://mek.oszk.hu/00700/00793/html/jokai16.htm

3. http://balatonimuzeum.hu/kiallitasok/idoszaki-kiallitasok/item/992-a-magyar-kard

4. Természetesen ezek nem tisztek voltak, hanem csak elsőéves hallgatók (13-22 év között). Az oktatás pedig csupán valamivel több mint egy hétig tartott: január 9. és 17. között.

5. A Főtanoda megbízott vezetője, Petzelt József aligazgató, honvéd alezredes által készített lista alapján.

Karoling fegyverárak

"Egy kard hüvellyel együtt 7 solidust ér. Egy kard hüvely nélkül 3 solidust ér. Egy jó páncél 12 solidust ér. Egy használható sisak 6 solidust ér. Egy pár jó lábvért 6 solidust ér. Egy pajzs és lándzsa 2 solidust ér."
Lex Ribuaria frank törvénykönyv a fegyverek áráról, 800 körül

szerk. Sudár: Honfoglalók fegyverben. Bp. Helikon, 2015, 125. o.

Latin eredeti (XXXVI: 11):
"Si quis weregeldum solvere debet, bovem cornutum videntem et sanum pro 2 solidis tribuat. Vaccam cornutam videntem et sanam pro 1 solido tribuat. Equum videntem et sanum pro 7 solidis tribuat. Equam videntem et sanam pro 3 solidis tribuat. Spatam cum scogilo pro 7 solidis tribuat. Spata absque scogilo pro 3 solidis tribuat. Brunniam bonam pro 12 solidis tribuat. Helmum conderecto pro 6 solidis tribuat. Bainbergas bonas pro 6 solidis tribuat. Scutum cum lancea pro 2 solidis tribuat."
Páncél (?) = brunniam itt nagy valószínűséggel nem 15. sz. lemezpáncélt jelent, hanem láncinget.

1 solidus = 1 (ép és egészséges) tehén
1 kard = 3 tehén

Egy másik módszer:
Bizánci solidus: ................. 4,5 g (23 karátos; 4,3 g tiszta Au)
1 hármas uncia: ................ 31,1 g Au most kb. 1000 USD
1 g Au = 32,2 USD = 9000 HUF

1 solidus = 38700 Ft
1 kard = 3 solidus = 116 eFt

Igen részletes adatok (fegyverek, jószág) több kora középkori szövegből:
http://www.keesn.nl/price/en2_sources.htm

Frissítés:
Rabszolgák: egy gyerek 5, egy felnőtt 8-10, egy hadifogoly 10-12 solidust ért.
950 körül Bizáncban egy ökör ára 3-4 aranysolidus volt, egy öszvér 15, egy olcsó igásló 12 aranyat ért;
963-ban - Bizáncban békeidőben - 1 aranyért 2 öszvérrakomány búzát lehetett venni.

A bizánci hadiflotta matrózának 3, a császári testőrség közkatonájának 9, a testőrparancsnoknak 144 aranysolidus zsold járt évente.

szerk. Sudár, Petkes: A honfoglalók viselete. Bp. Helikon, 2014, 183. o.

Vércsatorna

Ha valaki megnézi az Értelmező kéziszótár vércsatorna meghatározását, akkor a következő szöveget találja: "szúró-, vágófegyver pengéjén végighúzódó vájat". Magával a meghatározással nincs semmi gond, hiszen tömör és precíz, ugyanakkor sokkal szakmaibb a pengevájat szó használata, ha kardokról írunk, beszélünk.

Hidán Csaba a 2015-ben megjelent Fegyverek magyar kézben c. könyvében az alábbiakat írja erről: "Sajnos még a szakirodalomban is olvasható pengevájat helyett, hogy 'vércsatorna'. A fegyvereken pengevájat van, legfeljebb a disznóölő késen találhatunk vércsatornát. A harc hevében végzetes hiba lenne a vívó számára, hogy szúrás után az ellenfél testében tartsa fegyverét, amíg annak vére a 'vércsatornán' kifolyik. Lovas összecsapás esetén még a lovat is vissza kellene fogni." (10. o. 10. lábjegyzete)

Ui.:
A blogon lecseréltem a "vércsatornákat", ez a Wikipédián is megtörténik majd.

Expressz 2.

Egy  hevenyészett térkép a feltételezett vándorlásról (9. század) [1]

Jelmagyarázat:  1 - Dnyeper; 2 - Ingul folyó (kb. Szubotci falu); 3 - Déli-Bug;
4 - Dnyeszter; 5 - Prut; 6 - Szeret; 7 - Don; 8 - Donyec;
9 - Volga (Szamarai-kanyar); 10 - Belaja; 11 - kb. Volgai Bulgária;
12 - a honfoglalás kori régészeti hagyaték
Dél-Ural menti párhuzamai (egy része és igen elnagyolva) (őshaza?);
13 - kazár erődök a szlávok ellen (alánok);
14 - a honfoglalás feltételezett útja (az erdős sztyeppe sávjában,
a Kazár Birodalom felett) [2] 

1. Sudár 2015, 193. o. alapján a wikipédiás Honfoglalás szócikkben található térkép felhasználásával (A magyarok vándorlása térkép).
2. Még északabbra kellett volna ábrázolni (szinte a 8 felett).

Expressz honfoglalás

Az elmúlt 1-2 évben elég sok hír jelent meg a honfoglalást megelőző évtizedek történelmével, régészetével kapcsolatban. Az MTA 2012-ben alakult Őstörténeti Témacsoportja már két kiváló könyvet jelentetett meg erról:

szerk.: Sudár Balázs - Petkes Zsolt: A honfoglalók viselete. Helikon, 2014
szerk.: Sudár Balázs: Magyarok a honfoglalás korában. Helikon, 2015

Röviden úgy lehetne összegezni az eredményeket, hogy

• kb. 850 körül jelenünk meg Etelközben (a Dnyeper és a Prut, Szeret között) - ez a Szubbotyici lelőhelycsoport (horizont),  és nem valamikor 670 után, amint ezt korábban vélték a tudósok,
• Levédia mint önálló szállásterület és a honfoglalás egyik állomása - nagy valószínűséggel - nem létezett, illetve csupán Etelköz egyik (keleti) része lehetett,
• Etelköz és a Dél-Urál között eddig nem találtak olyan temetőket, amelyeket a honfoglaló magyarokhoz lehetne kötni,
• ebből kiindulva kb. 50 év alatt történt az átköltözés a Dél-Uráltól a Kárpát-medencébe, nem pedig 200-300 év alatt, ahogy ezt korábban feltételezték,
• nem éltünk huzamosabb ideig a Kazár Birodalom fennhatósága alatt,
• szinte biztos, hogy nem éltünk a Don és Donyec közötti területen (Levédia egyik korábban feltételezett helye), ami jelenleg egy igen jól kutatott terület, vannak ott alán, onogurok, kazár stb. temetkezések, ugyanakkor nincsenek magyar sírok,
• nem éltünk a Kaukázus északi előterében (feltételezett Don-kubáni őshaza),
• Sarkel erődjét nem ellenünk építették 840 körül a kazárok.

Csak ajánlani tudom a fenti könyveket!

Érdemes figyelni a Magyar őstörténet sorozatban megjelenő további ismeretterjesztő műveket.

Táblázat!

 Egy igen-igen fontos és hasznos táblázat (hozzáférhető a szurony.com jóvoltából). Főleg azok számára, akik csak most kezdenek érdeklődni a szablyák iránt, mert a többiek - nagy valószínűséggel - már évek óta ismerik.

http://szurony.com/uploads/newbb/137_4c8e80ac75669.jpg

Az alábbi magyar szablyák részletes adatait - méretek, tömeg - tartalmazza:

- gyalogtiszti (év: ?? )

- 1840 M. lovastiszti,

- 1877 M. lovassági,

- 1904 M. lovassági,

- 1935 M. lovassági,

- 1940 M. gyalogcsendőr,

- csendőr, hosszú, lovassági (év: ?? )

- csendőr, rövid, lovassági (év: ?? )

- folyamőr, tiszti.

A szurony.com hozzászólásaiból kiderül, hogy a fenti táblázat az F-8 szolgálati utasítás (1944), azaz A m. kir. honvédség szálfegyvereinek leírása című kiadványból való.

___________________________________

1. Sajnos a honlap már kb. 2017 novemberében megszűnt. RIP!
2. Az adatokat más bejegyzésekben meg lehet találni.

1904 M

 Kimondottan tetszett, hogy Hidasi Gergely könyvében volt egy külön melléklet, amiből az érdeklődő megismerhette a szablyafajtákat, és konktétan a legismertebb magyar szablyatípusokat. Itt a blogon korábban már megjelentek egyes magyar szablyák adatai:

1798 M

A Wysocky légió pdf-je (+ egy kiállítás katalógusa):
1824 M
1827 M
1836 M (gyalogsági, kedvenc)
1837 M
1845 M

1861 M

Akkor lássunk egy másik ismert változatot: 1904 M, altiszti szablya.
Kép: http://szurony.com/uploads/photos/552.jpg [2]

Ez valószínűleg a legénységi változat.

Tömeg .................. : 1000 g
Penge szélessége .. : 32 mm
Vastagsága ........... : 8,5 mm (fok vastagsága a markolatnál; előírás); 7,5 mm (S.)
Hossza .................. : 860 mm, 800 mm (S.) [3]

 A szablyán nincs pengevájat, viszont zsinórgerinces, illetve egyes pengéken pengenyak-merevítő van. (Ilyen látható pl. a Hidán könyv egyik utolsó fényképén.)

  Egy szakszerűbb leírás:

„Az osztrák—magyar közös hadsereg utolsó lovassági kardtípusa az 1904 M. lovassági szablya. Ennek pengéje kissé ívelt, anyaga nemesített acél. A csúcsa közelében, kb. utolsó negyedében kétélű, foka bordázott. A penge hossza 865 mm, szélessége 31 mm. A pengemeddő bal oldalán ,,12PD", jobb oldalán ,,3" véset olvasható. A szablya teljes mérete 1250 mm. A kosár mérsékelten ívelt hárítólapja alul a kosárhüvely számára négyszög alakban kivágott. hárítólapon hátul a kardbojt felerősítésére két egymással párhuzamos kivágást találunk. Mellső része egyenletesen keskenyedve a kosár kengyelét képezi. A kosáron 27 db kör alakú lyukat vágtak. A markolatkupak a fogantyú hátsó részét fedi be és azt a pengenyakkal köti össze. Ezt az összekötést még szilárdabbá teszi a mindkét oldalából előrenyúló, a fogantyúra simuló, legömbölyített végű és a markolatszegecs számára átfúrt 1-1 markolatlapka. A gőzölt bükkfa markolatot feketére festett halbőr borítja.” [4]

_____________________________________________________

1. Hogy kényelmesebb legyen a keresés, készítettem egy "kardadatok" címkét. Ha ezzel van jelölve egy bejegyzés, akkor abban adatokat talál az olvasó, jellemzően a szablyák - néha egyéb kardok - méreteit, tömegét, esetleg súlypontját stb.
2.  Sajnos a honlap már egy ideje nem elérhető (2020). Egy másik elmentett képpel pótoltam.
3. S. = S. kardja; adatok egy blogról.
4. Lugosi József: A kardfélék Magyarországon a szabványosítás kezdetétől napjainkig. 1987.

Zlatouszt (1827)

Hidegfegyverek tesztelése.

(A Bojarisnikov testvérek képalbumából, 1827)

A képen az orosz zlatouszti gyár kardpenge MEO-ja látható. Zlatousztban a fegyvergyárat 1815-ben alapították és kezdetben csak szálfegyvereket gyártottak, az első mesterek Solingenből érkeztek. A város Aranyszájú Szent János (~345-407) prédikátor, teológus, egyházatya, egyháztanító után kapta a nevét.

a) egy vízszintes fatömböt csapkod a munkás a pengével, két kézzel fogja a szablyapengét (természetesen még nincs rajtuk markolat),

b) fogoval tarja a penge erősét, a közepe rögzítve és hajlítgatja a gyengéjénél fogva,
c) függőleges hajlítgatás, a hegy a földön van megtámasztva,
d) földön fekvő hatalmas rönk csapkodása (a földön törött pengék),
e) függőleges rönk csapkodás (a földön törött pengék),
f) valami utolsó vizsgálat egy asztalnál (a földön két db hibásnak ítélt, de egész penge),
g) beütik a mesterjegyet.

Később az angolok már gépekben végezték a pengék minőségellenőrzését.

"I have to disagree with a few people here. I have been to the Wilkinson Sword Factory in London and seen the British Proof Testing machine for swords. A full explanation of the test is mentioned in the book 'British Military Swords' by John Wilkinson-Latham. The reason for proof testing came about as during the Crimea war, swords were found to break or bend in battle. This was termed by the government as the 'Crimean Sword Scandal'. The Government decided something must be done to guarantee the performance of a British 'working' sword. It has to be said that German swords made in Solingen were found to be far superior. Imagine a cavalry soldier on his horse stabbing at a foot soldier to find that the blade bent at 90 degrees instead of penetrating! He is stuck on his horse with nothing to fight with. If he was lucky, the tip broke of completely and are least he had something that was a bit rough and sharp! The Proof Test was devised. First the blade is put into the machine and it is subjected to a load for a period of time. This load causes the sword to bend dramatically. The sword must spring back to true with no deviation. Another test is to apply a drop hammer blow, ( a certain weight from a certain height) to the back of the sword, with the blade edge on a hardened steel face. The back of the blade must not bend, and the edge must not chip. There are other tests too, but my book is in storage. After passing the tests, the blade is polished and finish sharpened. A gold pellet was inserted into a milled depression in the blade and stamped with a symbol. IIRC Wilkinson Sword is a star. I have one of these just like this one."

"I have only seen the test mentioned in the book British Military Swords, which was written by one of the Wilkinson family. I found this online, which describes the test.

When tempered and set before polishing it is fixed in a machine and caused to strike an oak block with a blow of 120 lb with both its edge and back, and with similar blows, but with a force of 60 lb, with both flats. These tests detect flaws, and over or under tempering, by the breakage or distortion of the blade, the blows by the flat being particularly searching tests. If the blade passes the above tests, it is then placed vertically in a machine and shortened 5 in. by bending towards each flat, and must recover perfect straightness; it is then shortened 1 in., and must recover itself when supporting a weight of 35 lb bearing on its tang. This tests the elasticity of the blade. After polishing it is again tested for stiffness as above, and must recover perfect straightness, but only under 32 lb, and for elasticity by a further shortening of 5 in., but towards one flat only."

http://www.bladeforums.com/forums/showthread.php/415473-What-is-the-quot-British-Proof-Test-quot-per-Cold-Steel/page2

A géppel végzett teszt leírása szerepel a Britannica 1911-es kiadásában is (F. Po.)