Santelliről

  „The Hungarians combined the spectacular Italian saber style with the older Hungarian wrist-fencing, creating an economical, simple, and fast athletic, rational approach to fencing. Halasz, Locas, Visy, Arlow, and Rakossy were the outstanding masters at the beginning of the century. Rakossy's pupil Fuchs won the first Olympic title in saber fencing for Hungary in 1908, and repeated his feat in 1912.

After World War I, Santelli, Borsody, Geller, Gerentsér, Gerevich, Schlotzer, and Tusnády were the top masters. The most remarkable of these men were Santelli and Borsody whose pupils long dominated saber fencing in the Olympics and World Championships. Santelli, the most distinguished of all masters, was adaptable enough to adjust his Italian style to the Hungarian temperament. He taught for almost fifty years in Budapest and was beloved by all with whom he came in contact. His service to Hungarian fencing was recognized with the award of knighthood.” [JPA, 21-22. o.]

Julius Pálffy-Alpár: Sword and masque (1967) 

alias Pálffy Alpár Gyula (1908-2001) katonai vívómester

1001 nap

A VMH topik 1001 napja

  Valamikor október 18-án lett meg a 1001-ik nap a topik életében. Közben kiderült, hogy a vívással kapcsolatos netes társalgásunk valami egészen különleges statisztikát produkált. Az adathalmazból kiderül, hogy az indexes fórum Kultúra rovatában mely topikok indultak egyidőben a VMH topikkal (2015. január 23.). Jól látható, hogy témánként átlagosan 2-3 hozzászóló 20-30 db választ írt, szemben a VMH 6100+ darabjával, amit 31 hozzászóló hozott össze 1000 nap alatt.

A lista legfrissebb oldala (a nyitó hozzászólás dátuma szerint rendezve).

A VMH topik indulása óta a Levendulaszoba topik tudta produkálni a legtöbb hozzászólást: 636 db, 12 hozzászóló; október 28-i állapot).

Jelenleg - a hozzászólások alapján - a VMH a Kultúra rovat 29. legnépszerűbb topikja (3. lap (21-30.)).

A rovatban 1998 novemberében indult az első topikot, összesen 5300+ db topik van, ebből 97 db rendelkezik 1000 feletti hozzászólással (a Történelem rovatban ilyenből 40 db van, a Cinematrixban pedig 30+ db). Évente átlagosan ennyi hozzászólást írnak témánként:

Harcművészetek: ............... 4200 db /év
VMH: .................................. 2272

Numizmatika: .................... 1952

Rác N. Kft.: ......................... 1597
Fordító: ............................... 639

2005-ben 400 ezer olvasója volt az Index.hu-nak, ebből 60 ezer fórumlátogató (~15%).

  A Schola Gladiatoria fórum adatai alapján lehetne megbecsülni, hogy kb. mennyien néznek meg egy hozzászólást. Az Early history of the modern fencing topik egy hozzászólását átlagosan 234-szer nézik meg, a Knight Shop... témánál ez a szorzó 109, egy másiknál 129. Náluk ez a szám valahol 15 és 50 között lehet valahol.

  Nagyon jó tudni, hogy a viszonylag objektív számok is alátámasztják: a Facebook hatalmas térnyerése ellenére bizonyos szaktémákban igenis lehetséges létrehozni és működtetni egy sikeres topikot. Ehhez csak egy jó témára van szükség, meg 5-6 lelkes vívóra, aki hozzászólásaival gazdagítja a hazai szakmai életet.

Lengyel-magyar

...avagy A lengyel-magyar kardbarátság

  Az egyetemi grundvívás egyik legkellemesebb meglepetése a wolini csatákat megjárt viking harcos felbukkanása a közös gyakorláson. Személyében egy nagyon szimpatikus lengyel fiatalembert ismertem meg, aki az ottani rusz-viking hagyományőrző találkozókon kerek pajzs + egyenes kard, pajzs + szablya, meg dánbaltás változatban szokott vitézkedni, különböző versenyszámokban: 300vs300, hídcsata, 1vs1 verseny.

  „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli...” Ennek a rímbe szedett közmondásnak az egyik legjobb magyar fordítása: „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt emel kardot, kupát.” [1] Per pillanat a közös kupaemelés nem annyira fontos, viszont a közös szablyavívás rendkívül élevezetes.

  Lássuk a részleteket. A srác balkezes, nem túl nagydarab - valahol a nagyváltósúly és a középsúly határán van -, és igen elegánsan, gyorsan, technikásan vív, már vagy 7 éve. Saját elmondása szerint defenzív a stílusa, főleg a védés + visszatámadásra épül. Ebben a stílusban nincs lerohanás, izmozás stb., hanem inkább a finom tempókeresés a jellemző. Gyakran panaszkodik, hogy egyes akcióknál mennyire hiányzik a megszokott viking pajzs. Megbeszéltük, hogy egyszer majd viszek egy ökölpajzsot, így valamennyire pótolni lehet a 80-90 cm-es kerek pajzs hiányát. Néha problémát jelent, hogy az ő rendszerükben nem jár pont a könyök és a térd alatti találatokért, de megbeszéltük, hogy mindenféle pontozási rendszerben fogunk vívni. A szablyavívással kapcsolatban nem igazán tudott új forrásokat mondani, az általam már ismert két lengyel forráson kívül.

  Annak ellenére, hogy a teremben viszonylag bőven van hely (7,5 x 3,5 m) nem nagyon tér le a vívóvonalról. A múltkori edzésen a kenjutsuról beszéltünk, kiderült - valamennyi ideig azt is művelte. Szerinte egy fontos dolgot köszönhet a japán vívásnak: „Kenjutsu gave me perfection!” Azt mondanom sem kell, hogy a társalgás angolul folyik. Megállapodtunk, hogy főleg a szabadvívásra fogunk koncentrálni, néha kielemezve a találatok miértjét. A páros (konvencionális) gyakorlatokat csak módjával fogjuk végezni. (Mellesleg kiderült, nagyon szépen és gyorsan vág fejet kitöréssel, az eddigi partnereim közül talán ő a leggyorsabb. És jelenleg csak megpróbálja visszanyerni a csúcsformáját, amiben 2014 és 2015 körül volt :-))

  Szóvál, annak ellenére, hogy „egy viking harcosról” van szó - minden szükséges kellékkel: tetoválás, megfelelő frizura -, egy rendkívül kellemes embert és kiváló vívót ismertem meg a lengyel kollega személyében.   

________________________________________

Pár kép a wolini viking hagyományőrző találkozóról:

Vikingek felvonulása | A csata | 1vs1 (2017) |

Ui.:

Ki tudja, lehet, hogy pont ezen a csataképen is ott van valahol a helyi vikingem. Elmondása szerint jellegzetes, láncfátyolos viking sisakban, gyakran dánbaltával szokott naponta háromszor részt venni ebben a kavarodásban.
_____________

1. Egy lehetséges változat: „Lengyel, magyar – testvér-barát, együtt lendít szablyát, kupát.” Ez miben jobb, mint a wikis szócikk többi fordítása? Legalább három dolog miatt: a) van utalás a vérszerinti kapcsolatra (bratanki lengyelül unokatestvért jelent); b) a lengyel szövegben egyértelműen szablya szerepel; c) ha valaki lendíti a szablyát, abban valahogy több erőt, dinamizmust érzek, mint a sima emelésben. (Egy további változat: „Lengyel, magyar – testvér s barát, együtt lendít szablyát s kupát.”)

Bibliográfia II.

A vívástörténettel kapcsolatos, magyar nyelvű könyvek megközelítőleg teljes listája, 1837-től napjainkig. (Az aláhúzott szerző jelöli, hogy már olvastam az adott könyvet, az aláhúzott évszám pedig, hogy írtam róla bejegyzést.)

1837: ***                    A 'Nemzeti Vívó-Intézet' alapítóinak névsora betűrenddel... [0]
1838: ***                    A 'Nemzeti Vívó-Intézet' alapítóinak névsora beturenddel...
1892: ***                    Keresztessy József emlékkönyv           
1895: Sztrakay N.:     Magyar kardvívás mint női testgyakorlat
1901: Cseresnyés Z.:  A kardpárbaj veszélytelen kimenetele és annak eshetőségei
1906: ***                    Fodor Károly vivó- és testedző intézetei; Bp.; 15 p. 

1928: Gerentsér L.:    A vívás és vívómesterség rövid históriája: Történeti tanulmány
1933: Posta Sándor:   Huszonöt év
       :  Gellér A.:          A vívás története
1934: Gerentsér L.:   Jean Louis, a modern francia vívóiskola megalapítója élete... [1]

       :  Somogyi E.:     A Honvéd Tiszti Vívó Klub tízéves története / 1924-1934
1937: Dezső Gyula:    Magyar kard, magyar kar
       :  Mező Ferenc:   A kolozsvári viadaliskola (1824-)
1943: Hepp Ferenc:   A M. Kir. TF Múzeumi Könyvgyűjteményének leírása [2]
1944: Somogyi E.:     A Budapesti Honvéd Tiszti Vívó Klub 20 éves története 

1951: Vajda Emil:      A diadalmas penge;  Sport Kiadó, 1951; 41 p. 20 cm
1963: Kun László:      Vívástörténet
       :  Sákovics J.:      Három világbajnokság Amerikában; Sákovics József (1927-2009)
1965: Kárpáti R.:       Karddal a világ körül (sajtó alá rend. Örvös János)
1968: Elek Ilona:       Így vívtunk mi
1969: Kun László:      Egyetemes és magyar vívástörténet; 154 p. 

1971: Syposs Z.:         Vívó ABC (társszerző: ...)
1975: Syposs Z.:         Villanó pengék: arcok, riportok vívósportunk történetéből
1979: Bay Béla:         Páston és páston kívül (társszerző: L. Réti Anna)
198?: Syposs Z.:         A budapesti egyetemi vívósport fél évszázada, 1930-1980
1983: Hámori Ottó:    Egy kardforgató élete: Filmnovella Petschauer Attiláról
1985: ***                     Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre (Miskolc) 75

1986: Kő András:       Kardélen kardhegyen. Bp.

1988: Eszes Tamás:    Híres bajvívások, hírhedt párbajok. Bp.
1988: Dávid Sándor:  Arany évtizedek (...) A MVSZ 75 éves jubileumára
1992: Nedeczky L.:    Az óra mutatta az utat: hazánk egy életút tükrében

1998: ***                      Három évtized avagy A zalaegerzsegi pengeforgatók   
2004: Kő András:       Pengevilág: a MVSZ megalakulásának 90. évfordulójára
2006: Kovács Dénes:  A vívók apostola és a vadászat szerelmese (Bay Béláról)

2009: Móna István:    Élettusa három tételben; Móna István (1940-2010)
         :  Killyéni A.:       A kolozsvári vívás képes története, 1818-1976; [3]
         : ***                      Fénymagasban, fönti mélyben: Pongrácz Antal-emlékkönyv [4]
2012: Szilágyi M.:      Áron olimpikonnak született; Szilágyi-Repetics Magdolna
2013: Gaborján R.:    Vívókönyv (társszerző: Selmeczi Tibor)
         :  Kovács T.:        Kovács Tamás parádriposzt; (lejegyezte: Serényi Péter); 155 p.
2014: Horváth G.:     Ide veled, régi kardunk!
2014: Máday N.:       Edzett pengék
2016: Máday N.:       Borsody László, a géniusz (2. kiadás: 2017)
________________________________________

0. ...annak szabályai, számadása és egyébb tudnivalói kiadatott 1837-ben Pesten 

    február 5-kén tartott közgyülés határozásábul. A másik: 1838. jún. 9.

1. ... és iskolája [Vigeant]; ismerteti és jegyzetekkel ellátta Gerentsér László

2. Írta és összeáll. Hepp Ferenc; közrem. Misángyi Ottó, Bp., M. Kir. TF., 88, [6] p. 

3. Killyéni András (1979-)

4. [összeáll. Pongrácz Mária]; 163 p. ill., 24 cm

5. Vajda Emil (1858-1916)

6. Hámori Ottó (1928-1983)