Képek (1944)

Gerentsér László A modern kardvívás (1944) c. könyvében több vívástörténelmileg érdekes rajzot talál a lelkes víváskutató. Ezeken Gerevich Aladár, Bay Béla, Palócz Endre, és maga a szerző látható. Gerentsér így írt erről 1941 decemberében:

„Amidőn ezt a kardvívás tanításáról és tanulásáról szóló könyvemet befejezem és a nyilvánosságnak átadom, kedves kötelességemnek tartom, hogy hálás köszönetemet fejezzem ki Gerevich Aladár nagyrabecsült barátomnak, továbbá dr. Bay Béla és Palócz Endre kedves tanítványaimnak, hogy szívesek voltak az ábrákul szolgáló rajzoknál közreműködni. Ők nemcsak a magyar, hanem az egész nemzetközi vívóélet legkiválóbb reprezentánsai közé tartoznak, a magyar és klasszikus vívás büszkeségei, sok-sok bajnokság győztesei és helyezettjei. Hiszem, hogy szereplésük könyvem értékét jelentékenyen emeli. Ezért is szerencsémnek és nagy nyereségnek tartom, hogy amikor az ábrák elkészítésére kerül a sor, ilyen elismerten klasszikus vívók álltak rendelkezésemre.” [GE, XI-XII, Előszó]

A Gerentsér könyv 105 ábrája közül 26 db rajz a grundvívásról szóló könyvbe is bekerült. Közben 2 ábra a Wikipédia médiatárába - Wikimédia Commons - is fel lett töltve:

| Gerentsér kvartvédése | Gerentsér tercvédése |
 

Gerentsér László látható:
a 80. ábrán, 82., 84., 66., 93., 97., 76.

Gerevich Aladár látható:
klasszikus vívóállásban (68. ábra), kitörésben (82.), 105., 94.

Bay Béla látható:
kitörésben, miközben fejvágása érinti Gerentsér fejvédjét (93. ábra);
amint fejvágással támad, miközben Gerevich elővág külső karra (94.);
guggolva közbevág oldalra (97.);
szekondvédésben (77., 78.);
prímvédésben (75.);
szeptimvédésben (86.)

(Valószínűleg) Palócz Endre látható:
Tercvédésben (79. ábra), 105. 

___________________________

Olasz vívófelszerelés

Vivófelszerelés Antonio Guglielmo Sunto ed innovazioni sulla scherma di spada e di sciabola: sistema Napolitano, normale d’Italia (1888) című könyvében. (Ha jól értem, akkor ez az olasz kardvívás nápolyi változatát mutatja be. A könyv - per pillanat - sehova sincs feltöltve, eléggé ritkaságnak számít.)

Forrás: hroarr.com blogszemléje

Ui.:

Érdemes megfigyelni, hogy milyen minimális mértékben védte az akkori vívómaszk a sportoló torkát. Konkrét balesetekről is tudunk, amikor Arlow vívómester nyakát szúrta meg egy törött penge, a 1900-as évek elején (1906). A vívóteremben mindenki ledermedt a sok vér láttán, szerencsére maga Arlow kellő hidegvérrel kezelte a veszélyes helyzetet, és túlélte a balesetet.

"Baleset az Arlow féle vívóteremben

Az Arlow-féle vívóteremben, a mult héten történt baleset, élénk beszéd tárgyát képezte a vívókörökben. Ez az eset is bizonyítja, hogy a legnagyobb gondosság mellett is, mily nagy szerepe van a véletlennek és a lélekjelenlétnek. Bár a legkifogástalanabb felszereléssel voltak ellátva mester és tanítvány – mégis a véletlen utat talált magának. Amint a tőr eltört, törés helyén támadt szilánkszerű finom hegy, a kifejtett erő következtében áttört a fejvéd alatt s a torkába hatolt. Szerencse volt, hogy Arlow-mester abban a pillanatban elkapta fejét, mert ellenkező esetben végzetessé válható sebet kap.

Ez az eset indokolja ama törekvést, hogy fejleszteni kell a felszerelést a teljes sértetlenségig. Saját kárán tanul az ember; ugyanazért Arlow-mester ezentul egy oly a fejvéddel kapcsolatos nyakvédőt fog alkalmazni, mely a hasonló véletlentől megkíméli, illetve védi a vívót. Megemlítésre méltó még az a körülmény, hogy mennyire megbénultak a vér láttára a jelenlevők. Senkinek eszébe sem jutott, hogy segítségére siessen a sebesült mesternek s orvost hívjanak. Magának a sebesültnek kellett kérnie, hogy orvost hívjanak s azután jajveszékeljenek. Lélekjelenlét a baj legnagyobb ellensége. Használni kell."

http://www.huszadikszazad.hu/1906-december/sport/baleset-az-arlow-fele-vivoteremben

Hadikasza

A barantás vívókollegák is érdekes dolgokat találhatnak a korábbi bejegyzésben már említett kiállítási katalógusban, „Fényesebb a láncnál a kard...” Emlékkiállítás az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára (Bp., Hadtörténeti Múzeum, 1999). Az első ilyen csemege egy hadikasza viszonylag részletes leírása.

3.33

Népfelkelő hadikasza, 1848-1849

Teljes hossza:               213 cm
A penge hossza:           44,5 cm

A penge szélessége:      6,5 cm

Feketére oxidált, jelzés nélküli penge. A nyél 4 cm átmérőjű, sötétre érett, természetes állapotában felhasznált farúd. 

HTM 2163/Fe

Először a nemzetőrség gyalogságának kiképzésénél használták, mint a lovasság támadásának elhárítására alkalmas közelharc-fegyvert. Szükségből a mozgosított nemzetőrség fegyvere volt, bár a lándzsa célszerűbbnek bizonyúlt, így a törvényhatóságok ezzel igyekeztek ellátni nemzetőreinket. Igazán nagy tömegben az 1848. őszén táborba szólított népfelkelők használták. (96. oldal)

Aztán lenne még két érdekes tárgyleírás: egy harczi fokosé és két lándzsáé.

3.25

Kádár István fokosa               <erről kép is van a katalógusban>
 
A fej hossza:                16 cm
Fokának méretel:         2,9 x 3,1 cm
Nyelének hossza:         83,5 cm
Keresztmetszete:          ovális, 31,1 x 2,3 cm

Acélfokos, piros-fehér-zöld csíkos fanyéllel. A nyél mindkét vége vaslemezekkel borított.

A penge feliratai: a külső oldalon rézberakásos nagybetűkkel, hosszában „KÁDÁR ISTVÁN HONVÉD”, az éllel párhuzamosan vésve „HAD-NAGY”, a belső oldalon vésve „1848-49.-BEN. HARCZI. FOKOSA. VOLT.” [1]
HTM 72.1.1.

A katonai fegyverzetből már évszázadok óta kikopott fegyvert a lovas szabadcsapatok, önkéntes alakulatok használták a szabadságharcban, illetve a 13. (Hunyadi) huszárezred néhány századánál is bevezették. Kádár István azonban gyalogos alakulatnál szolgált. (95. oldal)

3.75 (két lándzsa)

(Idővel a lándzsák adatai is leírom.) (103. oldal)

___________________________

1. Egy igen pontos másolat (Kéki Zsolt (?) készíti):
 A fokos feje  |  Az egész  |

Az eredetihez képest csupán a penge feliratai hiányoznak, nem nemzeti színű a nyele (mellesleg így sokkal elegánsabb az eszköz megjelenése), és a fej mellett egy picivel másabb a fokos nyele. Különben egy igen tetszetős darab!

1824 M

 Egy véletlen folytán találtam meg ezt a pompás kivitelű, kiállítási katalógust.

„Fényesebb a láncnál a kard...” Emlékkiállítás az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára. Bp., Hadtörténeti Múzeum, 1999

  Ebben a kötetben számos kardadatot talál az érdeklődő. Most az 1824 M szablyákkal foglalkoznánk. Egy korábbi bejegyzésben (Magyar szablyák (XIX. sz.)) már szerepelt egy ilyen kard (a katalógus szerint a 3.7. tárgyleírás: 1824 M huszár legénységi szablya). Lássunk további leírásokat.

3.42

1824 M huszár legénységi szablya

Teljes hossz hüvellyel : ... 102,5 cm
Hüvely nélkül: ................ 97,2 cm
Hüvelyhossz: .................. 89,5 cm
A keresztvas hossza: ...... 13,5 cm
Penge hossza: ................. 84,0 cm, szélessége: 3,5 cm, íve: 5,0 cm
Súlya: hüvellyel: ............. 191,5 dkg

Hüvely nélkül: ................ 90,5 dkg  (!)

Szabványos. (...) A keresztvas belső felére, a kengyel felőli oldalon 7 mm átmérőjű, csillagszerű kereszt van beütve. A penge belső oldalán a pengetőnél 825-ös szám, a külsőn ugyanott FISCHER bélyeg. HTM 0761/Fe (97. o.)

3.73

1824 M huszárszablya, altiszti kardbojttal

Teljes hossz hüvellyel :  103,5 cm
Hüvely nélkül:               98,2 cm
Hüvelyhossz:                 87,4 cm

Penge hossza:               84,5 cm, szélessége: 3,5 cm, íve: 5,1 cm
Súlya: hüvellyel:            188 dkg

Hüvely nélkül:               94 dkg (!!)

Szabványos 1824 M. huszárszablya, bőrbojttal. A pengető jobb oldalán FISCHER mesterjegy, bal oldalán 825-ös bélyegzés látható. HTM 0547/ Fe (103. o.)

3.88

1824 M huszárszablya

Teljes hossz hüvellyel :  102,5 cm
Hüvely nélkül:               98 cm
Hüvelyhossz:                 89,7 cm

A keresztvas hossza:     13,2 cm

Penge hossza:               85 cm, szélessége: 3,3 cm, íve: 5,3 cm

Szabványos. (...) HTM 0657/Fe (106. o.)

Ui.:

A kiállítás rendezésében részt vett Kedves Gyula, ő írta a Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-1849-ben és a Fegyverek a szabadságharcban c. fejezeteket. A fegyverek tárgyleírását Kedves Gyula, Bán Attila és Kovács S. Tibor (!) készítették.

~ Kettlebell

Gömbsúlyzós edzés saját készítésű eszközzel (14,5 kg). (Becézett alakja gagyibell.)
Egy teljes edzés: ~5 perc BM, 50+ perc főrész, ~5+ perc nyújtás.

Saját gyorsírással (egy kidobásra ítélt papírfecniről; jobb kéz / bal kéz ismétlésszáma):

"IX.05.
BM+; o: 70; 210; >)); W1: 25/16; !83/70 P=152; 45/20; CL: 8/7; 16/12; MP: 3/3; 22,7/5; HP: 14/14; SN-: 3/3; 6/6; 8/7; o: 35; <->"

BM = bemelegítés; o = körzés a test körül, közben átvétel egyik nyújtott kézből a másikba; >)) = külön térd BM; W1 = egykezes Swing (lendítés); CL = Clean (vállhoz rántás); MP = Military Press (nyomás válltól); HP = High Pull (lendítés, felrántás kb. archoz; a Snatch előgyakorlata); SN- = nem teljesen szabályos Snatch (ezt jelzi a mínusz); <-> = nyújtás.

A gyakorlatok közti, 30-40 másodperces pihenők alatt írom fel az elvégzett ismétlésszámot, később pedig átvezetem a rendes edzésnaplóba.

Nihil (3.)

Konkrét oldalakhoz kapcsolódó észrevételek
(Folytatás)

57. o.:
„Iskolavívás alapgyakorlatok. Csonka gyakorlatok.”

Szövegváltozás:
Megemlítve, hogy ezek tulajdonképpen az iskolavívás alapgyakorlatainak csonka változatai.

58. o.:
Egy Gerentsér-idézetre - „a szabatos és elegáns vívó nem sokat ugrál és nem él vissza a távolságtartás előnyeivel...” [GE, 118] - írta a bíráló, hogy napjainkban ez már elavult nézet, a mai sportvívás 70%-ban lábmunka stb. („Lábmunka fontossága: kb. 70%-ban a lábmunka dominál.”)

Válasz:
Nem kétséges, hogy a modern sportvívásban ez tényleg így van, de azt is figyelembe kell venni, hogy a grundvívás célja nem az mai olimpiai kardvívás megvalósítása nehezebb vívóeszközökkel, hanem a vívás egy korábbi változatának megismerése. 

65. o.:
„Hárítások gyakorlása
A klasszikus változat: helyben, hátralépéssel, belépéssel (második szándékkal).”

Válasz:
A védések gyakorlása (terc-, kvart-, kvintvédés stb.) mindig helyben történik (pl. 3. edzés, 41-43. o.), külön ki lett hangsúlyozva a fél hátralépések szerepe hárításkor (65. o.), illetve meg lett említve a belépéssel való védés mint elméleti lehetőség (162. o.)

66. o.:
„A szabályváltozások mély nem számít, nem jelzi ki a gép.”

Válasz:
Az oktatás elején csak a csípővonal feletti találatok számítanak, pontosan úgy, mint az olimpiai kardvívásban, de a 40. edzésen a grundvívó megismeri a lábtámadásokkal is, természetesen azok védését is megtanulja, illetve a lábtámadások alkalmazásával kapcsolatos taktikai szempontokat is. Így az alapszíntű vívásoktatás befejezésékor már az egész testét védenie kell szabadvívás közben!

„Magasabb - mélyebb védések?!”

Válasz:
Az iskolavívás során a tanuló elsajátítja az átlagos védési helyzeteket, ugyanakkor szabadvívás közben adódnak ettől eltérő helyzetek, amikor a vívók közötti magasságkülönbség, vívótávolság stb. miatt indokoltak  a magasabban vagy mélyebben vett  védések. (Erről szól a Gerevich és a Gerentsér idézet a 66. o.)

70. o.:
„Hasvágás: kézhelyzet (4. kézhelyzet)?”

Válasz:
Hasvágás = vízszintes vágás az ellenfél hasára, tercállásból jobbról balra. 4. kézhelyzet leírása, 33. o.: „a kard éle balra, ujjak felfelé (kéz szupinációban)”.

71. o.:
„Kistávolságról a fejvágást nem lehet kivédeni.”

Válasz:
Hibásan lett megadva a vívótávolság.

Szövegváltozás:
Kistávolság -> középtávolság

75. o.:
„Riposzt gyakorlása:
- saját tempóra,
- ellenfél tempójára indul a (vissza)támadás.”

Válasz:
A könyvben a visszatámadás számos változatával foglalkozunk.

134. o.:
„Elmélet: vállak lazítása, nyújtó-lazító gyakorlatok. Vívás közben is erőteljes vállfelhúzás-leengedés-lazítás.”

Szövegváltozás:
„(Lásd mit javasolt a merev váll lazítására Borsody László [DU, 19] (1. edzés, Alapállás, Régebbi változat). Ezt a lazító gyakorlatot akár asszó közben is alkalmazhatja a vívó, ha megengedik a körülmények.)”

145. o.:
„Inkvartata: kvart-kizárás? oldalmozgás?!”

Válasz:
A könyvben csak érintőlegesen, érdekességként lett megemlítve az inkvartata.
Részletesen a következő blogbejegyzés foglalkozik a témával:
<blog>

Szövegváltozás:
TG-idézet: kimaradt a bal melléknév.

Fless

Mostani magyarítása lerohanás.

 „A modern vívás a lábmozgásnak egy régi s már teljesen elfeledett módját újította fel az utolsó évtizedekben, mely nálunk úgyszolván csak pár éve honosodott meg. [1] Ez a fless, a feltaláló francia nemzet nyelvén la fleche. De Chasseloup Laubat márki, Thiercelin mester és Collignon kezdték mintegy negyedszázaddal ezelőtt [2] újra divatba hozni ezt az elfeledett lábmozgást, amely vívóinknál újabban igen szokásos lett. Joseph Renaud [3] mondja, hogy  a fless nem más, mint a "passe an avant" <előrelépés> egy fajtája, amelyet a XVII. és XVIII. századokban éppen úgy használtak, mint a kitörést. Valóban, amikor minden utcasarkon vívtak egymással párbajt az emberek, különböző öltözékben és rossz kövezeten, hepehupás talajon, csak félkitörést használhattak s ha kellett, megtoldották a bal láb előredobásával, mint ahogy a mostani flesselők csinálják.
  A francia módszer szerint a flesst helyesen úgy hajtjuk végre, hogy félkitörésben lévén, a testsúlyt erősen a jobb lábra helyezzük, ekkor a bal lábat olyan távolságra, amennyire csak lehetséges a jobb láb elé lendítjük, talpát teljesen laposan a földre helyezzük és most a jobb lábbal félkitörésbe megyünk és így a félkitörés helyzetéből szúrunk vagy vágunk (J. Renaud). Ilyképen a lendület nem viszi magával távolabbra a vívót, mint amennyire szabad.
  Igen sok vívó a flessnél teljesen elveszti teste felett az uralmat és ebből a kétségbeesett támadásnak egy fajtáját csinálják, amely teljes” testütközéshez vezet. [GE, 113-114]

  „A fless nagyon meglepő és praktikus támadási mód, de csak akkor, ha ritkán használják. Főleg olyan ellenféllel szemben kell alkalmazni, aki folyton hátrál s az ellenfél legkisebb támadására visszamegy anélkül, hogy szándéka volna védeni. Ily esetben a támadó jól teszi, ha támadását azonnal folytatja flessel." Csak akkor érdemes elkezdeni a tanulását, ha már jól mennek a lábtechnikák alapmozgásai. „Nem szabad semmit sem túlzásba vinnünk, mert egyoldalúak leszünk s ellenfelünk így hamar kiismerhet. Lehet, hogy valaki évekig tud eredményeket elérni egyoldalúsága mellett is, de előbb-utóbb utolérik és legyőzik a kevésbé tehetségesek is, ha igazi klasszikus vívásra törekszenek.” [GE, 117-118]

Nem valószínű, hogy érdemes lenne megtanulni a lerohanás modern változatát (ennek részletes leírását lásd [GA, 36]), de a régebbi változat talán érdekes lehet.

Érdekes Tomanóczy leírása: „A „lerohanás” (Fless) a kirobbanásszerűen...” [TG, 141-142] 2340 (Itt már megjelenik a futás. Arlow nem ismerte a lerohanást, hisz ő az olasz Barbasettitől tanulta az olasz kardvívást. )
_______________________
1.  Gerentsér 1941 decemberében zárta le a könyvet, 1942. január 12-én halt meg, művet a tanítványai - Bay Béla, Rajczy Imre - adták ki 1944-ben.

2. 1941 - kb. 25 év = 1916 körüli időszakról beszél Gerentsér.

3. Ide kerülnek majd J. Renaud adatai. 

ToDo: Teljes TG idézet

Nihil (2.)

A Nihil obstat bejegyzés folytatása.

Konkrét oldalakhoz kapcsolódó észrevételek

17. o.:
„...a felállnak kifejezés azt jelenti, hogy a vívók felállnak egymással szemben, vívóállásba a kiválasztott vívóvonalon.” (Recenzensi aláhúzás)

Válasz:
A gyakorlás kezdetén az edzőpartnerek mindig egy felrajzolt vagy már meglévő vívóvonalon helyezkednek el, egymással szemben, vívóállásban, az adott gyakorlathoz megadott távolságra (kis-, közép-, vagy nagytávolságra).

18. o.:
„Egyáltalán nem lesz könnyű feladat edzőtársat találni a vívás gyakorlásához...”
(Recenzensi megjegyzés: „Előadások?!”)

Válasz:
Elképzelhető, hogy ismeretterjesztő előadások segítségével is lehet toborozni edzőtársakat.

„...az ügyesebb pedig nehezítse a saját helyzetét, törekedjen arra, hogy súlyosabb  feltételek mellett is sikerüljön a támadása vagy a védése. Általában a gyakorlatozók arra törekedjenek, hogy maguknak minél nehezebb, az ellenfélnek pedig minél könnyebb helyzetet teremtsenek,...” (Recenzensi aláhúzás)

Válasz:
Ez egy Gerentsér-idézet [GE, 154].

Szövegváltozás:
Némi magyarázó szöveggel kiegészítve. ( súlyosabb <nehezebb, kedvezőtlenebb> )

25. o.:
„Mély vívóállás:  nem csak a gyors kitöréshez, hanem az előre-hátra mozgáshoz is.”

Szövegváltozás:
Kiegészítve: „meg az előre- vagy hátralépéshez!”

„Lépés előre: a 3. pont: a súlypont emelkedése hiba.”

Szövegváltozás:
Kiemelve a hiba szó.

37. o.:
„Lépés előre: kezdőknél a lépéshossz kb. 1 lábfej.”

Szövegváltozás:
Kiegészítve: „(Kezdőknek az ajánlott lépéshossz kb. 1 lábfej.)”

45. o.:
„A mai sportvívásnál már nincs 2 m-es figyelmeztető vonal.”

Szövegváltozás:
Töröltem a kifogásolt részt.

54. o.:
„Túl erős fejvágások...”

Szövegváltozás:
A lehetséges retinaleválással kapcsolatos részt töröltem.

55. o.:
„Mellvágás... Áthúzással, érintéssel.”

Válasz:
A könyv szövege külön nem foglalkozik az áthúzott mellvágással, csupán azt a változatot mutatja be, amikor a penge egy ponton érinti az ellenfél testét, és rögtön visszatér vívóállásba. A kardírás jelei között viszont már szerepel (m/) = áthúzással végzett mellvágás. Gyakorlás közben foglalkozunk az ilyen vágással.

(Folytatás a következő bejegyzésben: Nihil (3.) )

Hangulat

Hangulat... 2015 novembere... Elkészült a könyv.  :-)

Nihil obstat

Nihil obstat [1]

  Korábban már említettem a Vívás mint harcművészet topikban, hogy elbírálásra odaadtam a grundvívás könyvet egy vívómesternek, még tavaly decemberben. Januárban vissza is kaptam, most pedig szeretném ismertetni a bíráló észrevételeit. Ezek vagy általános észrevételek (* jelölve), vagy egy adott oldalon található szövegrészre vonatkoznak. A recenzens megjegyzései az alábbi rendszer szerint kerülnek ismertetésre: előbb idézem az észrevételt, illetve ha szükséges, akkor a kapcsolódó részt a könyv szövegéből (dőlt betűs idézet), utána következik az erre adott választ, illetve az ezzel kapcsolatos szövegváltozást, amennyiben volt ilyen. [2]

Általános észrevételek

* „Technikai változásokon ment át a vívás. Felgyorsult. Egy 5 pontig vívott asszó 1 perc alatt véget ér.”

Válasz:
Nehezebb vívóeszközökkel nem biztos, hogy ennyi idő alatt véget ér egy küzdelem. Az is fontos szempont, hogy egy grundvívónak még gyakorlóeszközzel a kezében is úgy illene vívni, mintha egy éles kardot markolna, és egy éles karddal nézne farkasszemet! (Nem biztos, hogy egy fegyverrel szemben a vívó bevállalná azokat az akciókat, melyeket védőfelszerelésben, egy vívóeszközzel szemben gondolkodás nélkül megtesz.)

* „Fless törölve!” (+ 126. o. is)

Válasz:
A fless törlése az olimpiai kardvívásból nem korlátozza annak (módosított) alkalmazását a grundvívásban.

* „(keresztlépés nincs)”

Válasz:
A keresztlépés egy fontos didaktikai eszköz a grundvívás elsajátításakor, a szabadvívásban csak igen korlátozott mértékben használható (lásd Kitérés lábbal 158. o.)

* „Összességben nagyon sok az idézet, saját szavakkal egyszerűbben, átláthatóbban lehetne megfogalmazni ezeket. Saját vélemény!”

Válasz:
Kétségtelen, hogy a grundvívás könyv rengeteg idézetet tartalmaz, és bizony egyes idézetek szövege nem túl érhető. Ugyanakkor - főleg - a Gerentsér-idézetek azért szerepelnek ily nagy számban, mert az eredeti könyv ritkaságnak számít, és csak kevés könyvtárban lelhető fel. Azt szerettem volna, ha minél több érdeklődőhez eljutna az eredeti szöveg, ezzel csökkentve az átfogalmazás miatti félreértelmezések számát.

Szövegváltozás:
A legnyakatekertebb idézetek szövegét átfogalmazom, meghagyva az idézet pontos fellelhetőséget. (Folyamatban.)

* „Egyenes vágás, előkészítő gyakorlat:
- helyben,
- kitöréssel (két ütemben, egy ütemben),
- saját tempó,
- az ellenfél tempójában (kéz-, lábtempó).”

Válasz:
Az egyenes vágást a grundvívó helyben - kistávolságról - kezdi el tanulni (4. edzés, 49. o.), akár három részre is bontva a kézmozdulatot, fokozatosan csökkentve az ütemek számát, utána kitöréssel folytatja. Ezeket az iskolagyakorlatokat saját tempóban végzi, azaz akkor támad, amikor akar. Később már az ellenfél kéz- vagy lábmozdulatára indítja az egyenes vágást (kéz-, lábtempó) (11. edzés, Kézről vett tempó szakasz (81. o.), Lábról vett tempó (82. o.))

* „Módszertan: a mozgástanulásban, előrehaladásban
- elfogadható technika esetén,
- ütemezéssel 1,2, majd 1,
- kitöréssel saját tempóból,
- kitöréssel TT tempóra (kar, láb),
- kitöréssel kar-, lábtempóra.”

Válasz:
Lásd az előzőt.

* „Általában "ismétlések száma 5" - szerintem kevés, de a tanítványtól függ, hány gyakorlat(ismétlés) szükséges az elfogadható végrehajtáshoz.”

Válasz:
Jogos észrevétel.

Szövegváltozás:
Külön ki lett hangsúlyozva, hogy ez a szám csupán egy irányadó érték.

* „Mozgástanulásnál: Ha megvan a külső kép [3], akkor lehet gyorsítani.”

Válasz:
„...a mozgásokat először lassan és nagy figyelemmel kell tanulni és gyakorolni s csak ha jól tudjuk azokat, kell az eljárást gyorsítani...” [GE, 34] (2. edzés, Elmélet szakasz)

* „Távolságtartási játék: vívóállásban kezdeményező, védekező, először fegyver nélkül. Találat után megállni...”

Válasz:
A lábmunka „Igazodó” gyakorlata (A) (3. edzés, 44. o.), (B) (4. edzés, 51. o.), (C) (5. edzés, 57. o.)

* „Általánosságban: - gimnasztikai gyakorlatok, - célgimnasztikai gyakorlatok hiányoznak.” (Recenzensi aláhúzás.)

Válasz:
Eredetileg két hivatkozás lett megadva - [LU, 113] és [SZ, 105] -, olyan vívókönyvekre, melyek nagyon részletesen foglalkoznak ezekkel a gyakorlatokkal. Mindkét könyv hozzáférhető még a kisebb könyvtárakban is.

Szövegváltozás:
„(Mind a könyv recenzense, mind a korrektora kiemelte, hogy érdemes jobban kihangsúlyozni a bemelegítés, illetve a célgimnasztika fontosságát, mivel ezek a gyakorlatok felkészítik a vívók testét a gyakorlás során tapasztalható igénybevételre, csökkentik a sérülés veszélyét. Lukovich István könyve (1969), Szabó László könyve (1977) nagyon részletesen foglalkozik ezekkel a gyakorlatokkal.)”

* „Edzésterv: a tanulási szinteket nem lehet meghatározni.
Általában függ:
- a vívó aktuális kondicionális állapotától,
- életkorától,
- előképzettségétől,
- aktuális pszichikai állapotától.
Könnyű, nehéz...”

Válasz:
Jogos észrevétel. Általánosságban elmondható, hogy grundvívást előképzettség nélküli, idősebb embereknek oktatunk, odafigyelve az aktuális terhelhetőségre. Az ajánlások csupán tájékoztató jellegűek.

* „Sportvívás,
együttes -> többszöri szabálymódosítás,
villanykardvívás - nincs <olvashatatlan szöveg>,
együttes támadás - azonos időben indított támadás, penge nélkül,
kettős találat - ambó - párbajtőr, független a láb- és pengetámadástól, egyidejű találat.”

Válasz:
Az együttesek problematikájával, azok elkerülésével számos helyen foglalkozik a könyv.

* „Módszertan:
Mozgástanulásnál egyszerűtől a bonyolultabb felé (terc -> körterc).”

Válasz:
Ezt az elvet követi az egész könyv.

_______________________________________

1. A katolikus egyházi cenzúra engedélye valamely egyházi kiadványon (a.m. semmi akadálya).

2. A recenzens a könyv A4 méretben kinyomtatott változatát kapta meg (188 oldal), az észrevételek számozása ez alapján történt.

3. Elfogadható technikai végrehajtás.

(Folytatás a következő bejegyzésekben: Nihil (2.) )