Wolfgang Behringer A sport kultúrtörténete: az ókori olimpiáktól napjainkig c. műve kapcsán néztem utána Hans Sebald Beham egyik képének, ami szerepel a könyvben (Falusi ünnep labdázással, kardtánccal, madárlövészettel, verekedéssel és asszonyok futásával, 1520 körül). A "békés" falusi ünnepről készült metszetet majd feltöltöm, addig is pár további Beham kép "fegyvertelen" parasztokról (Németország, 16. század).
Nagyon "parasztok" ("Ich wil auch mit du machstes gar zu grob") és a fityegő kard:
http://s-media-cache-ak0.pinimg.com/564x/be/5c/0a/be5c0a772ef17ead954534692dea9194.jpg
Tancoló párok:
http://s-media-cache-ak0.pinimg.com/736x/81/de/1e/81de1e084df09809eb4dbcf9207fb0c9.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/49/From_%27%27The_Peasants%27_Feast%27%27,_May_and_June.jpg/440px-From_%27%27The_Peasants%27_Feast%27%27,_May_and_June.jpg
Kisebb mészárlás ("Haust du mich so stich ich dich")
https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgU1OUndl5i_DvztsqEUueUyPpmZ1Vjc4r3KJHGaLUVPI0J5L3pgwhav9lUZkZm5jr3Rjs5EEGHGy8xENGrkriJCN03QCgMCSnxJzwD6A5ubVsFIsBdSZTWLNPaubzW_lWs-AdDzim2nX8/s1600/1532-1550+-+Peasant+Brawl+%28Uncertain+which+festival+set%29.jpg
Egy másik falusi ünnep (Nürnberg, 1535; majdnem olyan, mint a könyvben, de azért vannak apró eltérések)
http://hroarr.com/wp-content/oqey_gallery/galleries/fechtschulen/galimg/detail-from-an-engraving-depicting-a-peasant-s-fes.jpg
Rengeteg kard, szárnyas lándzsa, vasvilla, pár cséphadaró. Érdemes lenne összeszámoni, hogy a képen szereplő férfiak hány százalékánál nincs legalább egy fegyver. Tipp / kb. = 10%.
2016-03-30
2016-03-15
Ünnepi
Ha már ünnep... és "fényesebb a láncnál a kard", akkor két apró ismerettöredék március 15-vel kapcsolatban.
"Egyedüli szenvedélye volt Petőfinek a biliárd, hol nagy ügyességre vitte; s szeretett vívni is. Chapontól tanult; hanem az nagyon bosszantá, hogy van valami olyan tér, ahol őt is megveri valaki, s ha nagy tisztelője, Várady Tóni [1] kifárasztá s sarokba szorította, akkor két kézre kapta a kardot, s rugott-vágott kézzel-lábbal." [2]
Más.
Egy időszaki kiállítás netes ismertetőjében szerepel: "1848-ban Keresztessy József vívómester a Hadi Főtanodában oktatta a honvéd tiszteket a kardvívás tudományára. A szabadságharc után saját vívótermet nyitott és az 1872-ben megnyílt Ludovika Akadémia vívótanára is volt, több híres vívómesterünk nála sajátította el a vívás tudományát, ezzel örökre beírta nevét a magyar kardvívás mesterei közé. Az ő emlékkönyve is rávilágít arra, hogy a katonai vonal milyen fontos szerepet játszott vívásunk fejlődésében." [3]
Keresztessy vívómester egész biztosan nem oktatott honvéd tiszteket a Hadi Főtanodában, mivel a Ludovicea épületében, 1849. január 7-én ünnepélyesen megnyitott Főtanodát az osztrák főparancsnok már 17-én bezáratta, az intézmény felszerelését lefoglalták és az épületben katonai kórház működött a szabadságharc alatt. [4] Ezzel véget is ért az első magyar katonai akadémia története. Van egy további oka annak, hogy Keresztessy miért nem taníthatott itt - egyszerűen más volt a kinevezett vívómester, konkrétan Fridrich Ferenc, aki meg is jelent az ünnepélyes megnyiton.[5]
_________________
1. Várady Antal (1819-1885), ügyvéd és földbirtokos, a reformnemzedék tagja. Petőfi barátja, a költő többször lakott nála Pesten (pl. Zöldfa utcában).
2. Jókai M.: Az én kortársaim. (MEK): http://mek.oszk.hu/00700/00793/html/jokai16.htm
3. http://balatonimuzeum.hu/kiallitasok/idoszaki-kiallitasok/item/992-a-magyar-kard
4. Természetesen ezek nem tisztek voltak, hanem csak elsőéves hallgatók (13-22 év között). Az oktatás pedig csupán valamivel több mint egy hétig tartott: január 9. és 17. között.
5. A Főtanoda megbízott vezetője, Petzelt József aligazgató, honvéd alezredes által készített lista alapján.
"Egyedüli szenvedélye volt Petőfinek a biliárd, hol nagy ügyességre vitte; s szeretett vívni is. Chapontól tanult; hanem az nagyon bosszantá, hogy van valami olyan tér, ahol őt is megveri valaki, s ha nagy tisztelője, Várady Tóni [1] kifárasztá s sarokba szorította, akkor két kézre kapta a kardot, s rugott-vágott kézzel-lábbal." [2]
Más.
Egy időszaki kiállítás netes ismertetőjében szerepel: "1848-ban Keresztessy József vívómester a Hadi Főtanodában oktatta a honvéd tiszteket a kardvívás tudományára. A szabadságharc után saját vívótermet nyitott és az 1872-ben megnyílt Ludovika Akadémia vívótanára is volt, több híres vívómesterünk nála sajátította el a vívás tudományát, ezzel örökre beírta nevét a magyar kardvívás mesterei közé. Az ő emlékkönyve is rávilágít arra, hogy a katonai vonal milyen fontos szerepet játszott vívásunk fejlődésében." [3]
Keresztessy vívómester egész biztosan nem oktatott honvéd tiszteket a Hadi Főtanodában, mivel a Ludovicea épületében, 1849. január 7-én ünnepélyesen megnyitott Főtanodát az osztrák főparancsnok már 17-én bezáratta, az intézmény felszerelését lefoglalták és az épületben katonai kórház működött a szabadságharc alatt. [4] Ezzel véget is ért az első magyar katonai akadémia története. Van egy további oka annak, hogy Keresztessy miért nem taníthatott itt - egyszerűen más volt a kinevezett vívómester, konkrétan Fridrich Ferenc, aki meg is jelent az ünnepélyes megnyiton.[5]
_________________
1. Várady Antal (1819-1885), ügyvéd és földbirtokos, a reformnemzedék tagja. Petőfi barátja, a költő többször lakott nála Pesten (pl. Zöldfa utcában).
2. Jókai M.: Az én kortársaim. (MEK): http://mek.oszk.hu/00700/00793/html/jokai16.htm
3. http://balatonimuzeum.hu/kiallitasok/idoszaki-kiallitasok/item/992-a-magyar-kard
4. Természetesen ezek nem tisztek voltak, hanem csak elsőéves hallgatók (13-22 év között). Az oktatás pedig csupán valamivel több mint egy hétig tartott: január 9. és 17. között.
5. A Főtanoda megbízott vezetője, Petzelt József aligazgató, honvéd alezredes által készített lista alapján.
2016-03-10
Karoling fegyverárak
"Egy kard hüvellyel együtt 7 solidust ér. Egy kard hüvely nélkül 3 solidust ér. Egy jó páncél 12 solidust ér. Egy használható sisak 6 solidust ér. Egy pár jó lábvért 6 solidust ér. Egy pajzs és lándzsa 2 solidust ér."
Lex Ribuaria frank törvénykönyv a fegyverek áráról, 800 körül
szerk. Sudár: Honfoglalók fegyverben. Bp. Helikon, 2015, 125. o.
Latin eredeti (XXXVI: 11):
"Si quis weregeldum solvere debet, bovem cornutum videntem et sanum pro 2 solidis tribuat. Vaccam cornutam videntem et sanam pro 1 solido tribuat. Equum videntem et sanum pro 7 solidis tribuat. Equam videntem et sanam pro 3 solidis tribuat. Spatam cum scogilo pro 7 solidis tribuat. Spata absque scogilo pro 3 solidis tribuat. Brunniam bonam pro 12 solidis tribuat. Helmum conderecto pro 6 solidis tribuat. Bainbergas bonas pro 6 solidis tribuat. Scutum cum lancea pro 2 solidis tribuat."
Páncél (?) = brunniam itt nagy valószínűséggel nem 15. sz. lemezpáncélt jelent, hanem láncinget.
1 solidus = 1 (ép és egészséges) tehén
1 kard = 3 tehén
Egy másik módszer:
Bizánci solidus: ................. 4,5 g (23 karátos; 4,3 g tiszta Au)
1 hármas uncia: ................ 31,1 g Au most kb. 1000 USD
1 g Au = 32,2 USD = 9000 HUF
1 solidus = 38700 Ft
1 kard = 3 solidus = 116 eFt
Igen részletes adatok (fegyverek, jószág) több kora középkori szövegből:
http://www.keesn.nl/price/en2_sources.htm
Frissítés:
Rabszolgák: egy gyerek 5, egy felnőtt 8-10, egy hadifogoly 10-12 solidust ért.
950 körül Bizáncban egy ökör ára 3-4 aranysolidus volt, egy öszvér 15, egy olcsó igásló 12 aranyat ért;
963-ban - Bizáncban békeidőben - 1 aranyért 2 öszvérrakomány búzát lehetett venni.
A bizánci hadiflotta matrózának 3, a császári testőrség közkatonájának 9, a testőrparancsnoknak 144 aranysolidus zsold járt évente.
szerk. Sudár, Petkes: A honfoglalók viselete. Bp. Helikon, 2014, 183. o.
Lex Ribuaria frank törvénykönyv a fegyverek áráról, 800 körül
szerk. Sudár: Honfoglalók fegyverben. Bp. Helikon, 2015, 125. o.
Latin eredeti (XXXVI: 11):
"Si quis weregeldum solvere debet, bovem cornutum videntem et sanum pro 2 solidis tribuat. Vaccam cornutam videntem et sanam pro 1 solido tribuat. Equum videntem et sanum pro 7 solidis tribuat. Equam videntem et sanam pro 3 solidis tribuat. Spatam cum scogilo pro 7 solidis tribuat. Spata absque scogilo pro 3 solidis tribuat. Brunniam bonam pro 12 solidis tribuat. Helmum conderecto pro 6 solidis tribuat. Bainbergas bonas pro 6 solidis tribuat. Scutum cum lancea pro 2 solidis tribuat."
Páncél (?) = brunniam itt nagy valószínűséggel nem 15. sz. lemezpáncélt jelent, hanem láncinget.
1 solidus = 1 (ép és egészséges) tehén
1 kard = 3 tehén
Egy másik módszer:
Bizánci solidus: ................. 4,5 g (23 karátos; 4,3 g tiszta Au)
1 hármas uncia: ................ 31,1 g Au most kb. 1000 USD
1 g Au = 32,2 USD = 9000 HUF
1 solidus = 38700 Ft
1 kard = 3 solidus = 116 eFt
Igen részletes adatok (fegyverek, jószág) több kora középkori szövegből:
http://www.keesn.nl/price/en2_sources.htm
Frissítés:
Rabszolgák: egy gyerek 5, egy felnőtt 8-10, egy hadifogoly 10-12 solidust ért.
950 körül Bizáncban egy ökör ára 3-4 aranysolidus volt, egy öszvér 15, egy olcsó igásló 12 aranyat ért;
963-ban - Bizáncban békeidőben - 1 aranyért 2 öszvérrakomány búzát lehetett venni.
A bizánci hadiflotta matrózának 3, a császári testőrség közkatonájának 9, a testőrparancsnoknak 144 aranysolidus zsold járt évente.
szerk. Sudár, Petkes: A honfoglalók viselete. Bp. Helikon, 2014, 183. o.
2016-03-07
Vércsatorna
Ha valaki megnézi az Értelmező kéziszótár vércsatorna meghatározását, akkor a következő szöveget találja: "szúró-, vágófegyver pengéjén végighúzódó vájat". Magával a meghatározással nincs semmi gond, hiszen tömör és precíz, ugyanakkor sokkal szakmaibb a pengevájat szó használata, ha kardokról írunk, beszélünk.
Hidán Csaba a 2015-ben megjelent Fegyverek magyar kézben c. könyvében az alábbiakat írja erről: "Sajnos még a szakirodalomban is olvasható pengevájat helyett, hogy 'vércsatorna'. A fegyvereken pengevájat van, legfeljebb a disznóölő késen találhatunk vércsatornát. A harc hevében végzetes hiba lenne a vívó számára, hogy szúrás után az ellenfél testében tartsa fegyverét, amíg annak vére a 'vércsatornán' kifolyik. Lovas összecsapás esetén még a lovat is vissza kellene fogni." (10. o. 10. lábjegyzete)
Ui.:
A blogon lecseréltem a "vércsatornákat", ez a Wikipédián is megtörténik majd.
Hidán Csaba a 2015-ben megjelent Fegyverek magyar kézben c. könyvében az alábbiakat írja erről: "Sajnos még a szakirodalomban is olvasható pengevájat helyett, hogy 'vércsatorna'. A fegyvereken pengevájat van, legfeljebb a disznóölő késen találhatunk vércsatornát. A harc hevében végzetes hiba lenne a vívó számára, hogy szúrás után az ellenfél testében tartsa fegyverét, amíg annak vére a 'vércsatornán' kifolyik. Lovas összecsapás esetén még a lovat is vissza kellene fogni." (10. o. 10. lábjegyzete)
Ui.:
A blogon lecseréltem a "vércsatornákat", ez a Wikipédián is megtörténik majd.